Valahogy úgy vettem észre hogy a hatalmas gyűrűk segítenek a játékban. Olyan mintha súlyozott mechanikás volna a billentyűzet, csak a súly a billentyű fölött van :-)
Már régebben is jókat mulattunk ezen a felvételén a mindig leesni akaró hatalmas gyűrűn :-)) A 60'-70'-es években az itthon korlátozottan játszott számaiban (Tánczenei Koktél:-) inkább MOOG-on vált ismertté. Tényleg zseniális, elő is keresem valamelyik CD-jét nosztalgiázni.
Én nem bánom. Legyen egy oktató verzió is. Bár az én felvételem nagytotál. Abból semmit nem lehet tanulni.:-) Az esti mozihallgatáson, egységes volt a szavazás az eredeti, esetleg "turbózott" hangú verzió mellett. Érdemes lenne meghallgatnod! Neked is bejönne a fíling. De azt gondolom, hogy Matyónak kell eldöntenie, hogy milyen felvételt vállal fel. Mihez adja a nevét. De az sem gáz, ha a levesbe megy, mert a legközelebbi felvétel már biztosan jobb lesz...... Minden kezdet nehéz!:-)
Át lehet keverni a hangot eq-val, kompresszorral, de inkább szinkronizálni kéne más hangforrással. 8 sáv, megkeverni, hozzáadni. Aztán itt-ott be lehet vágni az én hátsó nézeteimet is. Az igazi "oktatófilm" :-)
A videókamera nem volt összekötve a keverőpulttal. Csak a kamera wincseszterére lett rögzítve a HD kép, és a sztereó hang. Este nézzük majd a moziban:-)
A filmért majd jövőhéten jön Matyó. Én javasoltam Neki, hogy az ő basszusát, ha finoman hozzákeverik az eredeti filmhanghoz, egy teljesen jó filmklipp lesz belőle. Érintetlenül is megállja a helyét, csak egy loudnes-t kell mellényomni. Kb. 16dB vágott a wind cut. Ez hiányzik a hangból. De hétvégén jön egy stúdió technikus barátom. Majd megkérdezem, hogy mit lehet kezdeni a hangjával.
Örömmel jelenthetem, hogy a koncert teljes idejéről nemcsak én készítettem felvételt. Az éjszaka belenéztem, de csak egy kis fejhallgatóval hallgattam a hangot, és túl közelről a képet. Vannak hiányosságai, de sem a fények, és sajnos az én tudásom még nem elég egy stúdió felvétel elkészítésére. Ettől függetlenül nézhető, jóminőségű lett a felvétel. Sajnos a "wind cut"-ot bekapcsoltam a nagy basszusok miatt, és így egy kicsit vékonyka lett a felvétel. Egyébként tökéletes kocsmafílingje van a felvételnek sztereóban. Tapsok, beszélgetés, pohárcsörgés, miaztmás:-) Matyóval megbeszélem, hogy hogyan lesz majd esetleg közzétéve a felvétel akár diszken is.
Bizony sajnáhatja! Nagyon klassz műsort kaptunk, kíváló zenészektől és kitűnő hangzással. Úgy szólt a B3 ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Zenetörténeti eseményt is magának tudhat Matyoo amiért külön gratulálok. Ez volt az első olyan hammondos koncert ahol a basszust is az orgona/orgonista hozta kézzel, meg lábbal ízes amerikai stílusban.
- Annyit hozzátennék hogy tavaly(előtt?) Kaltenecker Zsolt majdnem meglépte ugyanezt a C1-esével, gitárossal, dobossal, brilliáns balkézbasszussal, de láb nélkül.- Meg hát C1 vonalból más...
Itt igazi rotyogós lezli kimikrofonozva és még a száraz vonaljel is hozzákeverve adta a legdögösebb hangzást. Masszív alapot adott a muzsiknak, összefogta a csapatot. Nagy szólók, döngetések, finom kíséretek, dinamika, minden, ami kell a jóhoz. Hogy miért maradt ez eddig ki nálunk?
A dob, gitár, szaxi méltó partner volt a zenében, szerencsés találkozás jó ízléssel játszó zenészeknek. Most kéne sok fellépés hogy összecsiszolódjon a csapat.
A saját számok mellett, Jimmy Smith, Lonnie Smith, Jimmy McGriff számok is elhangzottak a kétszer háromnegyed órában. Nekem legjobban tetszett a Bayou. Ott Jimmybácsit láttam tényleg magam előtt. Az nagyon meg volt fogva.
Felvételek készültek, dokumentálva lett az est
Várom a folytatást. Addig is, jövő péntek B2B3 Hammond trió ugyanitt Krisszel, aki szintén jelen volt.
úgy látom sikerült eltalálnom a megfejtést Zsolt kérdésére. Már bánom hogy beírtam és nem mail-ben küldtem, így megfosztottam a többieket a lehetőségtől. Bocsi.
Kedves Barbaránk itt nemcsak a fülünket gyönyörködteti, hanem a minszoknyából elővillanó lábikóival a szemünket is!:-) A filmen próbálkozik egy kameraman merészebb pozíciót felvenni, de úgylátszik féltette az állását. Pedig nagyon igyekezett!:-))
A fordításnál a deszkát is fordítod!:-) Ezért macerás a dolog. Egyébként egy linóleum vágó késsel elvágod a furnért a megfelelő helyen, már nem szakad fel.
az igazi tényleg 2 szerszámmal lenne, elviekben én is gondoltam rá, de anyagilag nem volt hozzá kedvem... :-) és valóban, a gép beállítása komplikált lenne( megfordítani azért nem lehet, mert a profil nem szimmetrikus), de így is oda lehet figyelni a kilépésnél. a kilépő oldalon mm-es fogásokkal megyünk, kézi előtolással. az pár kis rost, ami így kiszakad, pedig helyrehozható. 1mm vastag a furnér, és csak a tetejéből csipkézett egy picit ki. egy kis csiszolás, meg a politúr majd eltünteti :-)
Biztos most nem én találom fel a "spanyol viaszt"!:-)
A sikeres marás elsőszámú buktatója, hogy a marószerszám kilépő oldala biztosan felszakad! Ezért kell két irányból "megtámadni" az anyagot, hogy a széleken ne legyenek felszakadó szálak. Főleg, ha előre le van furnérozva a lap. Ez egy kicsit bonyolultá teszi a marási műveletet, de ez a biztos megoldás!....... szerintem:-) Az alábbi képen nem feltétlenül kell két (jobbos-balos) szerszám, elég, ha fordítunk a szerszámon 180fokot, és marás közepénél szakítjuk át az anyagot véglegesen. Ez egy kicsit bonyolultnak tűnik, de remélem eléggé érthető vagyok. A lényeg, hogy a két szélénél kell kezdeni a marást, és a marószerszám forgácsoló éle mindíg a legközelebbi ponton kell, hogy beleharapjon az anyagba. Az anyagból kifelé lépő vágóél, tutira szakítja a szálakat. Természetesen nagyon precízen be kell állítani a gépet, hogy ne legyen "lépcső" a kétirányú marásban. Szerintem ezt a gyárban két egymással szemben forgó marófejjel készítik, és így haladnak jobbra-balra a tényleges méretig.
igen, furnérral együtt marjuk. az ausztrál csávó arról nem ír, hogy hány tábla ment a kazánba! :-)
így, hogy tényleg pontos legyen, szép legyen, sajnos nem egyszerű.
Zsolti bácsi, te tudod, hogy milyen régóta szenvedek ezzel. mindenkinél voltam magyarországon, aki faforgácsolással foglalkozik, és senki nem tudta megcsinálni.
most már megvan a technológia (természetesen szovjet gépen készül:-)
