Hali!
harnjehu!
Tokeletesen egyetertek a kiigazitasaiddal,nyilvan jobban ertesz hozza.Egyebkent ugy tudom,hogy a mutatoszerkezetben masfajta fogaskerekeket alkalmaznak,hogy a mutatok mindket iranyban allithatok legyenek.(!)Mivelhogy cikloisnal fennakadas lenne--most lusta vagyok utana keresni,inkabb cafoljatok.Az attetelek meg talan azert is nagyobbak lehetnek,mert a befoghato fordulatszamtartomany is nagyobb.
James!
Csak ugy ajandekba adtak,Magyarorszagon?! ;)
Prof!
Meg tudnad nekem mondani,hogy mennyibe kerul egy regebbi ora atnezese es TMK-ja?(Hadd dicsekedjek el,sikerult megszereznem egy ismerostol egy Doxa by Synchron automata orat,csak regen volt hasznalva...).
te_o
Tudna valaki ajánlani egy korrekt Certina szervízt, ahol rendbe tudnak rakni egy quartz szerkezetes DS Certinát, tömítések, gombcsere stb., és lehetőleg nem egy új óra áráért?
Nekem megvan az általaad említett képeskönyv, ajándékba kaptam a boltban, amikor vettem a Tissot-t. Kicsit általános, amit írnak a technikáról, de a történeti része szerintem jó.
Akartam már idézni belőle a COSC feltételek miatt, mert 0,3 mp/24órát írnak (8°C-on), ami kevesebb, mint az egytizede annak, amit utoljára írt itt valaki. Tényleg van weboldala a COSC-nek ? Ehhez kapcsolódva kicsit off, említettél weboldalakat amit meg kéne nézni, szerintem nyugodtan beírhatnád ide (ha órákról van szó) hátha találunk valami érdekeset.
No, ma tettem egy kört, és bevánszorogtam (kb. 8 kg-os hátizsákkal a hátamon) a Liszt Ferenc téren lévő műszaki könyvesboltba és körlüllestem kicsit.
Találtam egy számunkra érdekes dolgot. Órajavítási szakmai ismeretek I-II-III. Vályi Huba még a hetvenes években megjelent azonos című tankönyvsorozatának erősen átdolgozott változata, amely nem jobb, sőt, talán kicsit rosszabb, mint az volt. A három kötet az alábbiak szerint épül fel:
I • órás javítóműhely felszerelései, berendezése, időmérési alapelvek, az idő és a horológia (mint az időmérés tudománya?)
II • órák belső szerkezete a toktól az üvegen át a mechanikáig. Vegyesen elektromos és mechanikus szerkezetek (sokkal rosszabb szerkezettel, mint a fent említett könyv).
III • órák szerkezetének javítása (bár ezt részlegesen a II. kötet is érinti).
Imho alapműként a II. kötetet érdemes megvenni, és fenntartásokkal bár, de szépen megtanulni. Sok tenkitetben sajnos hibás, ezt Orosz Gáborral folytatott több beszélgetésem során kiderült. De az alapelveknél, az egyes gátszerkezetek, felhúzószerkezetek, erőtárolók tekintetében legalábbis hiánypótló lehet (jobb híján). A könyv nem olcsó, 3500 forint, de mivel más nincs, kénytelenek vagyunk egyelőre ezt használni (amíg nem csinálunk vagy találunk jobbat).
Aztán a Nyugati téren lévő nagy rettenetben körbenéztem egészen más ügyben (off: nem tud valaki komplett, az 1989-es típusfrissítés utáni modelleket is felölelő BMW E30 szervízkönyvet magyarul vagy angolul? on). Találtam egy Óraszerkezetek (vagy hasonló) nevű könyvet. Igen szép kiállítású, kb. 350 oldal, 4500 forint körüli áron. Mellékletként a Chronoswiss egyik modelljének rétegfelvételei igazítanak el igen ízléses, szakmailag azonban teljesen hibás módon az óraszerkezetek belvilágában. A könyv első kb. 50 oldala az időmérés és az órák történetével foglalkozik. Szakmai része egyáltalán nincs, a fennmaradó mintegy 400 oldal a világ legjelentősebb óramárkáit vonultatja fel az Audemars Piguet-től az Zenithig (nagyjából). Sok színes kép, semmitmondó szöveg. Szerintem nem érdemes pénzt pazarolni rá.
Ehhez a fogaskerék témához akkor mostantól én nem igazán szólnék hozzá, mert hülyeséget nem akarok írni, utánanézni pedig most per pillanat nem nagyon van időm.
te_o,
elöször az elvekröl:
Az evolvens görbét az egyenes egy pontja írla le, ha az egyenes legördül a körön.
Ha egy kör egy másik körön gördül le, cikloist ír le a legördülö kör egyik pontja. Ez a gördülés lehet kívül és belül is, tehát külsö- vagy belsö ciklois keletkezik.
Ha a világ az elemi matematika és fizika szerint müködne, a fogaskerekek érintkezö felületei nem csúsznának hanem legördülnének egymáson, ciklois vagy evolvens esetén is. A felületek érinkezési vonalában ható erők mindig merölegesek lennének a felületekre és nem okoznának benyomódást sem.
A valóságban nem csak a gyártási pontatlanságok, hanem az alakváltozások (rugalmas alakváltozás, kopás) is fütyülnek a középiskolai tantárgyakra.
A gépipar fogaskerekeinél nagyok az eröhatások, ezek deformációkat okoznak => kenik a felületeket, mert a javításhoz képest a kenés olcsóbb. ( Meg halkabb is. :-) )
Az idézett szöveg elfér egy középfokú ismereteket adó könyvben, de felületes a megfogalmazása.
Az olajozás hatására nem a kapcsolódás hanem annak hatásfoka javul, mert a kopás csökkentésével nem vész el az egyébként koptatásra elpocsékolt energia.
Egyébként az áttételek azért lehetnek nagyobbak a finommechanikában, mert a kis erök kevésbé deformálják az elemeket.
Breki! A komolyabb felhasználásnak gátat szab egy dolog, mégpedig az, hogy ez a fogaskerékrendszer nem alkalmas jelentős nyomatékok átvitelére, mert a fogainak szilárdsága messze van a tökéletestől. Ha megnézed egy óra fogaskerekét, láthatod, hogy alul (ahol a körpalásthoz csatlakozik) meg van erősítve. A másik igen nagy macera az, hogy a gépiparban nem a fogaskerék forgástengelyével párhuzamosan futó fogazást, hanem átlós fogazás alkalmaznak sok esetben (ez egyenletesebb nyomatékátadást tesz lehetővé). Egy ilyen kialakítást megcsinálni ciklois fogazáson (amelynek szerkesztése már önmagában is igen bonyolult feladat) enyhén szólva gépet próbáló feladat lenne.
SLR! No, nézzünk példának okáért pár „szerű” kölcsönhatást:
-- elektromosan feltöltött testek vonzzák egymást (sztatikus elektromosság, a bakelit rúd a tollpihét);
-- kapilláris nyomás (asszem így híjják): folyadékok vékony csőben a normális szintnél magasabban (nedvesítő kölcsönhatáskor), vagy alacsonyabban (nem nedvesítő kölcsönhatáskor) állnak;
-- kvázi mágnesezhetőség, amikor a csavarhúzó hegyére a réz csavar darabkái is úgy ragadnak fel, mintha vasból lennének.
Aztán van még néhány megmagyarázhatatlan jelenség, például a bioáram, az érezhető aura, a földsugárzás és egy csomó más off-topic téma.
És fégezetül ugye a tömegvonzás, merthogy gyakorlatilag minden tömeggel rendelkező test vonz minden tömeggel rendelező testet a köztük lévő távolsággal fordítottan és tömegükkel egyenesen arányosan.
Harnjehu! Ennek a gördülés/csúszás dolognak még utánanézek.
Hali!
Prof!
Meggyoztel!
A fogaskerekekrol:"A gepipar evolvens fogazasu kerekeket alkalmaz.Ezek kapcsolodasa akkor jo,ha olajozzak az erintkezo feluleteket,az attetelmodositas kisebb.A finommechanika altalaban ciklois fogazast alkalmaz/oraipar!/...Ennek elonye,hogy szarazon is,olaj nelkul jo a kapcsolodas hatasfoka,es nagy attetelek letesithetok."Valyi Huba:Orajavitasi szakmai ismeretek.(En sem vagyok gepesz).
slr!
tomegvonzas(szeru :)))))
az orosz dolog engem is erdekel,hogy a vh. utan hirtelen...Amugy gyengebb az europainal,durvabb,a korulmenyekhez alkalmazkodva.Hogy jelenleg mi van,nem tudom,remlik vmi. honlap Poljotokrol,vmi. hulye ami felvasarolta a ceget.(En is lattam piaci gagyizonal ujonnan vett peldanyokat.Oras szerint szallitas utan erdemes kionteni beloluk a homokot. :))) ).
harnjehu!
Afogaskerekeknek sokfele "sajatos" ive van... :)
te_o
Prof,
szerintem semmilyen fogaskeréknél nem cél, hogy a két felület egymáson csússzon, hiszen akkor gyorsan elkopna. Persze a gyártási pontatlanságok és a használat okozta alakváltozás miatt csúszás is van, aminek a káros hatását minimalizálni igyekeznek.
Csak "utalás" amit mondok - ne vedd készpénznek [:-)] - mert nem vagyok gépész. Ha jól emlékszem, a fogaskerekek sajátos ívét 'evolvens'-nek hívják.
Kedves Prof, ezen a ponton kihúztad a lábam alól a talajt. Mostmár engem is csigáz, mi az a szerű kölcsönhatás, amiből engem az iskolában ezexerint kihagytak.
Az orosz órákról: bár viccnek tűnik, engem tényleg érdekel a dolog. Hogy is volt ez, az oroszok nem kész üzemeket vittek haza (az egyedi nagypapadoxáják mellett)? Lehet orosz gyártmányokat valamilyen eredeti nyugat-európaiaknak megfeleltetni? Van komoly óragyártás Oroszországban?
Prof
Elgondolkoztam ezen a csak gördülő fogaskerekeken.
Vajon ha ez ennyire tuti és ki is van találva, miért nem alkalmazzák a járműiparban is? Kis nyomatékok átadására képes? Biztos van valami hátrányos tulajdonsága is.
Te_o
Köszi a tippet. A kínai piac hol van és hogy tart nyitva. Fedett vagy nyitott (az esős idő miatt nem biztos, hogy mindig azonos a telitettsége)
Mindenki
Szakkönyvekről tudtok valami tájékoztatást adni (pl: hol lehet kapni)
Breki
Te_o és Slr! Cáf, de bezony!
Két teljes értékű szerkezetet tessen elképzelni, leszámítva, hogy az egyiknél a kerékrendszer egy része hiányzik, mivel a mutatókat nem kell meghajtani (azért asszem annyit legalább meghagytak, hogy az ellenállás nagyjából ugyanaz legyen). Namost. A két billegő kb. 0,5 mm-nyire van egymástól. Egymásra nem az elképzelhetetlenül csekély ellennyomaték segítségével hatnak, hanem egyrészt a körülöttük áramló levegő, másrészt a tárgyakat egymáshoz vonzó, de nem mágneses (gravitáció-szerű) erőhatás által.
Kedves te_o, leegyszerűsítve a dolgot a hintázó gyerekre (magamra) tudok gondolni. Ha már megy a hinta, egészen csekély, ütemes mozgással jól lengésben lehet tartani. A billegő rugó által történő megfékezésekor a ház perdületet vesz át a tehetetlenségi nyomatékkal rendelkező billegővel: egymást hintáztatják, még ha az egész óra tehetetlenségi nyomatéka jóval nagyobb is a billegőénél. Gondolom, valami hasonló módon hat a tok közvetítésével egymásra a két független szerkezet.
Haliho!
Prof!
A kettos szerkezetnel ugye nincsenek osszekotve a billegok ill. a kerekrendszer.Engem az erdekelne,hogy milyen hatas szinkronizalja a ket ingat?A levego azonos aramlasa?Vagy mi?(Lehet,hogy kukacos vagyok,de engem mindig az ok erdekel.)
BREKI!
Kinai piacon orosz orat-sokat kibirnak.
Palozc!
Az a valaki valamiert el akarja adni.Csak akkor vedd meg,ha szakerto is latta!
te_o
Nem piskóta, az már biztos. De gondolkozzunk csak bele, hogy az élet gyaorlatilag minden területén milyen csodákkal bírunk találkozni. Mindegyik egy-egy mérnöki csoda, és működik. A számítógépet nem mondom, mert az nagyon megfoghatatlan, viszont egy repülőgép már kevéssé. Vagy hogy mást ne mondjak, maradva a svájci gyártás érdekességeinél. Bár nem könnyű, azért ha adódik egy lehetőség, akkor mindenki éljen vele, és nézzen meg kívül-belül alaposan egy Sig Sauer P226 Sportot. Off-topic erősen, ezért csak a link.
Persze minden sok száz év kitartó kísérletezgetésének gyümölcse. Az óraipar kevéssé alkalmas a megújulásra, mert gyakorlatilag elérte a fizikai megvalósíthatóság határát. A pontosság itt már másodlagos, bár nem elhanyagolt szempont. A frappáns ötletek, az egyre korszerűbb anyagok és technológiák használata, lassú bevezetése jellemzi az óraipart. Furcsamód itt nagy áttörés lényegében nem nagyon volt. Az autómata felhúzásó szerkezet, a kronográfszerkezet és társaik egy-egy mérföldkő volt ugyan, de alapjaiban nem változtatták meg az óragyártást. Az mindvégig alapjában egységes maradt.
De hogy ne csak rizsázzak. Van itt a fogaskerék. A hagyományos (pl. autóban használt) fogaskeréktől annyiban tér el, hogy a fogak kialakítása egy erősen módosított, toldozott-foldozott cikloison alapul. Ez az a pálya, amelyet egy körön mozgó kör egy pontja leír. Az egymáshoz érő, fogaskerekek nem csúsznak (eltérően a hagyományos fogaskerekektől), hanem gördülnek egymáson. Picit gondolkoztam azon, hogy ezt vajon mennyire lehet bonyolult megcsinálni. Félúton megálltam. Elképesztően bonyolult.
Palozc! Hátlap? Ha azon sincs információ, akkor imho nem eredeti, de persze tévedhetek is. Mondom, szerintem vidd be vagy a Baross utcába (Baross 20, ha minden igaz), vagy a Poenba (Orosz Gáborhoz). Onnantól kezdve kapsz majd igazán hasznos információkat.
Palocz! Ennyiből nem lehet megmondani, hogy melyik Omegáról lehet szó. Tudni kellene a pontos kaidási dátumot, a hátlap feliratait, a sorozatot (Constellation, Speedmaster, Seamaster, bár ez utóbbiak nem voltak még tudtommal a 60-as években). És azt sem árt tudni, hogy például hogy áll az óra mechanikusan.
Javallom, ha meg tudod tenni, vidd vagy vitesd be a Baross utcai Omega szervízbe vagy a Poen-ba! Nézesd meg!
Slr! Hőtágulás. Eleddig asszem nem. A dolog lényege, hogy az órák billegőjét és hajszálrugóját olyan anyagokból (speciális ötvözetekből) készítik, hogy a hideg és meleg környezet változásai ne befolyásolják a járatpontosságot. Az elgondolás a következő. A hajszálrugó egy viszonylag hosszú (több tíz cm) acélszalag, tehát fokozottan érzékeny a hőtágulásra. A hőmérséklet változásával változik egyrészt a hossza, tehát a billegőre kifejtett hatásfoka, másrészt a keménysége. Hidegben sietést produkál, melegben késést. Ennek kompenzálására olyan billegőkereket kell szerkeszteni, amelyre pontosan ellentétes módon hat a hőmésrékletváltozás: hidegben késik, melegben pedig siet. A konkrét megvalósításra több lehetőség van, az egyik ilyen az ún. kiegyenlített billegőkerék. Ennek a teljesen acélból készült keréknek a külső palástját (koszorúját) a kerület két egymással pontosan szemben lévő pontján felvágják. A palástra kívülről sárgarézből készült második palástot helyeznek, amelyet több csavarral rögzítenek a billegőkerék fő testéhez. Ezek a csavarok egyrészt rögzítik egymáshoz a két fémet, másrészt a két fém eltérő hőkitágulási tényezőjéből adódó méretváltozást, összevéve tehát a billegő jellemző kompenzáció-képességét lehet vele állítani. A rendszer működése elég egyszerű: melegedés hatására a billegő acélküllője és a belső koszorúja megnyúlik, ugyanakkor a külső réz koszorú, amelnyek hőkitágulási képessége nagyobb, mint az acélé, nagyobb mértékben tágul. Az eredmény az lesz, hogy a felvágott részeknél a billegő palástja enyhén befelé fog hajolni, így csökkenti a billegő átmérőjét, ezáltal jellemző „frekvenciáját” is. Kisebb billegőkerék magasabb, nagyobb billegőkerék pedig alacsonyabb jellemző óránkénti féllengésszámra szabályozható be.
Az egész dolog iszonyú izgalmas, azonban napjainkra a hajszálrugók ötvözetét sikerült úgy módosítani, hogy hőkitágulási tényezőjük gyakorlatilag elhanyagolható. Így természetesen egyszerűsödhettek a billegők is.
Kettős szerkezet. Pár héttel ezelőtt Orosz Gáborral pontosan erről beszélgettünk. A dolog lényege egyszerű: készítenek egy olyan szerkezetet, amely a rendelkezésre álló hely felét tölti csak ki. Aztán elkészítik ennek tükörszimmetrikus változatát is. A kettőt úgy teszik egymás mellé, hogy a két billegő közötti távolság néhány tized milliméter legyen csupán. A két billegő jellemző féllengésszáma közel azonos, de ugye pontatlanságok előfordulhatnak mindkét oldalon. Függetlenül attól, hogy a két billegőt milyen fázisban indítják el, mindkettő ugyanarra a lengésszámra fog beállni, méghozzá teljesen azonos fázisban. A két billegőkerék ugyanis annyira közel lesz egymáshoz, hogy – bár nem mágnesezhetőek – egymásra való hatásuk következtében szinkronizálják és kiegyenlítik egymás mozgását. A szerkezet így picit nehezebben szabályozható, viszont hosszú távon sokkal pontosabb járást eredményez. Felmerülhet a kérdés, hogy a két szerkezet által mért időt hogyan „egyesítik”, hogy egyetlen mutatószerkezet is elég legyen az idő mutatására. Egyszerűen: sehogy. Mivel a két szerkezet pontosan ugyanazt az időt méri, elegendő csupán az egyikre mutatókat szerelni.
Védőgázos feltöltés. Több ilyen óra is van, amelyről biztosan tudok, az a Sinn 103 Ti Ar (Óra Magazin, 1999. 2. szám, 45. o.), amelyet Argon nemesgázzal töltenek fel. Az eljárást sűrűn használják nagy ellenállóképességet igénylő műszereknél (például GPS), vagy optikai eszközöknél (távcsövek, teleszkópok). A cél ezeknél az, hogy a belső gáz csekély túlnyomásával fokozzák a vízállóságot, továbbá a belső alkatrészeket megvédjék a levegő káros hatásaitól. A cél itt kevéssé különbözik: az óra kenésére használt speciális olaj (mint tudjuk, az órákban nem a fogaskerekeket, hanem a tengelyeket kenik) öregedését, illetve hideg/melegtűrő képességét fokozzák a gázzal. Így hosszú távon, szervizelés nélkül is megtartja pontosságát.
No, ennyit mára a tudományok és a technika újdonságaiból.
Hello mindenki.
Mostanra olvastam el a leveleket. Ismételten sokat tanultam. Egyébként megpróbáltam valamiféle tankönyvet is beszerezni de itt vidéken ez egy kicsit nehézkes. Egyáltalán nem találtam ilyet. Egy nagyon drága és teljesen használhatatlan képeskönyvön kivül semmit sem találtam. Ha tudtok valami használhatót szivesen vennék egyet. A jövő héten megyek Pestre, ha addig tudnátok tanácsot adni hol keressek ilyet megköszönném.
JamesTKirk
Irtad, hogy tudsz aktuális Fortis árlistát. Légyszi küldj egyet magánban. Köszi.
Breki
Egyébként szivesen vásárolnék olyan szerkezeteket amin lehet gyakorolni, illetve a működést tanulmányozni. Hol lehet olcsó de működőképes darabokat venni? Tud valaki segiteni?
Breki
:)))
Nagyon meg vagyok elégedve, pont azért választottam karcórát, mert szükségem van minden funkcióra, ami van benne. Az meg hogy negyedannyiba került mint a Breitling csak plusz, mert egyébként is tetszett. Január eleje óta az óraállításig nem volt egy teljes mp eltérés a pontos időhöz (rádiókontrollált óra, ill. a rádióban jelzett idő) képest. Eddig ez a legpontosabb órám.
Ja és most már elhiszem hogy a zafír üveg nem karcolódik ...
Prof, nagy érdeklődéssel olvasom írásaidat. Volt már szó kettősfém alkalmazásáról a hőtágulás tehetetlenségi nyomatékra gyakorolt hatásának kompenzálására? Esetleg tükörszimmetrikus szerkezet (ahol mindent megismételnek egymásra szimmetrikusan) alkalmazásáról a perdületek kiegyenlítésére? Igaz, hogy egyes őrültek vákuumot vagy védőgázt 'tesznek' a szerkezeteikbe a tökéletes működés érdekében?
Hallottatok az EPOS markarol?
Kivulrol nagyon tetszetos, mechanikus
orak, allitolag viszonylag uj svajci
ceg. Egy helyen talalkoztam eddig veluk
az USA-ban, ahol a Chronoswiss-el arultak
egy teremben.
Az en abszolut kedvenvem a Jaeger-LeCoultre
Reverso modellsorozata. Aki tud roluk bovebben,
irhatna egy kis ertekezest.
haho,
oras ujsag:
itthon nem sokat vehetsz, de, ha kimesz a lajtan tulra, akkor egy kozepes meretu varos palyaudvari ujsagosanal lesz vagy egy tucatfele, legalabb 3-fele nyelven. Ilyen 10-30 DM kozott.
No, urak, ma is tanultam pár dolgot. Először is két dolog, mindkettő volt már korábban, és mindkettő fontos.
Kesztyű Amit írtam, áll. Tehát azért van, hogy a tisztaság és igényesség látszatát keltse, és azért nem veszik fel, hogy ne ijesszék el a vevőt. És JP! Naponta mossák őket, úgyhogy valszeg azért láttad piszkosnak, mert valamelyik leányzó korábban letörölt vele egy polcot, és valszeg amikor bementél, ő is tapizni akart valamit, és nem figyelte, hogy pont azt vette ki a fiókból. ;-)
Pontosságmérés A Chronoswiss egyébként lenyűgöző, a gátszekezet működését bemutató kis kiállítási darabján Orosz úr ma bemutatta, hogy miként is működik valójában, és mi mivel van összefüggésben. Látatlanban ez elég nehéz, ezért nem is próbálom most ábra nélkül elmondani. Viszont van egy fontos részlet, amelyet korábban nem tudtam, de ma kiderült. A pontosságmérés egyik része (ahogy írtam) az, hogy egy műszerrel megmérik a billegő kitérési szögét. Mint mondtam, ezt a billegő mozgása által keltett két jellemző hang időkülönbsége alapján teszik. Mint kiderült, ez a hang nem a billegőtől származik, hanem a horgonytól. Amikor a billegő egyik szélső helyzete felől a másik felé tart, nagyjából középtájon odébblöki a horgony villáját, amely ezután úgymond „visszalök” egyet a billegőnek (emiatt nem lassul annak mozgása), majd attól függetlenedve továbbfordul, amíg egy pöcökben meg nem akad. Ez a hang ad lehetőséget a billegőkerék forgási sebességének meghatározására, ugyanis a billegőkerék pontosan meghatározott (emlékeim szerint jellemzően 57 fokos) szögű eltérést produkál a horgony villájával való találkozástól addig, amíg el nem válik attól.
Ezzel tehát a képlet utolsó ismeretlen eleme is meglett. De ábrával mindez sokkal egyszerűbb lesz ám!
James! A zsebóráikról nem sokat, de majd megkérdezem. Svájciak, nagyon igényesek (zafír üveges szinte minden órájuk), és ehhez képest feltűnően olcsóak. Ajánlott vétel mind!
A Lemania 5100 valamivel vastagabb, viszont kisebb átmérűjő, ezen kívül kövei száma azonos, járástartaléka pedig 2 órával több (48 óra) az ETA-Valjoux 7750-eshez képest. De.
Egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni. Nem az óra, hanem a kaliber,> tehát maga a mechanika kapja meg a C.O.S.C. minőségbizonyítványt. Logikus, hogy ha valamelyik óragyár kéri, hogy az általa megvásárolt és esetleg módosított Lemania szerkezeteket is teszteljék le, akkor meg fogják tenni. Az, hogy később ezeket (akár ETA, akár Lemania, akár bármelyik más szerkezetről van is szó) hogyan építik be az adott tokba, és az mennyiben fogja befolyásolni a járáspontosságot, már egy más kérdés.
Egyébként mindkét modellt az 1970-es években tervezték, és ha ennyi időt kibírtak, valszeg nem lesz velük gond a továbbiakban sem.
Novice! Annyira nem érdekel, hogy külön ennyit rohangásszak utána. A nagy bolt egyébként a Városház utcában van, a Kossuth Lajos utca felől menve kb. 50 m után a jobb oldalon (régen Panasonic bolt volt).
No, mára ennyit. Próblok majd valami avi-szerűséget gyártani a fenti dolog bemutatására.
