köszi, értem a dolgot. az aggódás nem is a mostani 25-ön, hanem a lehetséges, augusztusi 28on van, azért az már ütős lenne. erre kell valamit kitaláljak..a 25 az még teljesen okés.
Hát, a huzat akkor tud gondot okozni, ha folyamatosan ugyanarra a testrészre meg - pl ha kanapén ülve mindig csak a vállra megy a levegő az izületek akár fájhatnak is.
Bocs ha belevaú, de kinti 30-35 fok mellett a benti 24-25 fok egyáltalán nem mondható melegnek, sőt. A gyakori nagy hőmérséklet váltás megterheli a szervezetet, kisgyerekek akár tüdőgyulladást is kaphatnak ha a 35 fokos melegből berohangálnak a 25 fokba. Aktív légkondis hűtésnél is a kinti hőmérséklethez képest csak 5 fokkal alacsonyabbat ajánlanak általában.
Azért nem is értem, mert 150es csöveket ad hozzá, akkor miért van 100as csatlakozás a hőcserélőn? Érdekes mindenesetre. Valami hasonlót szeretnék építeni én is, mert az ilyen arányú konyhaszekrény-tető kompatibilis. :)
Akkor csak olyan irányokban/helyiségekben legyen éjjel kereszthuzat, ahol nem tartózkodik az asszony.
Csak meg tudod oldani megfelelő irányú ablaknyitással.
Nekem egyszerű, mert a füdőszoba mennyezetén egy fél négyzetméteres lyuk vákuumot hoz létre a lakásban (kéményhatás) és bármelyik ablakot kinyitom, azon dől befelé a hideg levegő.
(a "kellemetlen huzat" kapcsán: még nem találkoztam olyan emberrel, aki meg tudta volna nekem magyarázni, hogy miért zavarja az az ablakból beáradó légáram, ami PONTOSAN ugyanolyan erősségű és hőmérsékletű, mint amilyen erősségű és hőmérsékletű légáram fél órával azelőtt pl a tóparton még nem zavarta egyáltalán)
Köszi, igen tudom. a huzattal az a baj, h érzékeny rá az asszony - ezért (is) van szolid hőcserélés. a bypass automatikus tud lenni - csak a megfelelő hajnali időben nyit, de akkor nagyon (megemeli a fordulatot is, tetszés szerinti értékre). sokat várok tőle, de azt is látom, hogy semmit sem ér, ha éjjel is meleg van.
Gondolom tudod, hogy a hőcserélő nyáron is hőcserél (ha működteted), tehát (helytelenül megfogalmazva) a "kimenő benti hideget hőcseréli a kintről bejövő meleg levegővel", ezáltal csökkenti a lakás - szellőztető levegő általi - felmelegedését. A bypass üzemód nyáron csak akkor hasznos, amikor odakint hűvösebb van, mint a lakásban, de ezt egyszerű éjszakai ablaknyitással is helyettesítheted (legjobb a kereszthuzat estétől reggelig).
"ja, redonyok vannak, majdnem teljesen (csak a likakon jon be kis feny) leengedve nappal"
A redőny mögötti tér alig szellőzik, így a redőny belső felületének hőmérséklete szerintem meglepően forró is lehet (érdekes lenne hőmérővel megmérni), ami az ablaküvegen át nem kívánt sugárzó fűtésként működik. Persze ez még mindig jobb, mint a közvetlen napsütés.
Telán legjobb lenne a redőnyt nem teljesen leengedni (maradjon alul egy rés) és valahogy megoldani az üreg felső kiszellőzését is, habár valószínűleg a legtöbb helyen ez nem megoldható.
sziasztok! Jobban szigetelt (14cm falon, 40cm padlason, 12cm padloban es 10cm labazaton) hazam van, gepi szelloztetessel (bartosz). most, a nagy melegben meg, 24-25 fok melegem bent :( A bartosz bypass resze me'g nincs bekotve..akiknek hasonlo rendszere van, kerdeznem: normalis ez a (szerintem tul meleg) belso? azert a gepi szelloztetes mellett huvosebbet remeltem elerni. ja, redonyok vannak, majdnem teljesen (csak a likakon jon be kis feny) leengedve nappal.
ha a bypass bekerul, gondolom, jobb lesz a helyzet. no de mi van olyan melegben, ha nem hul le ejjel se a levego 24 ala, es a bypass nem mukodik ?
Senki nem állította, hogy nem függnek össze. A 4614-esben általam felsorolt állítások mindegyike természetesen igaz (tehát felesleges bebizonyítanod őket), de egyik sem a jelenség legegyszerűbb magyarázata.
Arról volt szó, hogy egy fizikai jelenséget el lehet magyarázni úgy, hogy azt a másik minél könnyebben felfoghassa
és olyan módon is, hogy saját mérhetetlen tudásomat villogtatva annyira megbonyolítom a jelenség leírását, hogy attól a másiknak egy életre elmenjen a kedve a fizika nevű felfoghatatlan tudomány megismerésétől.
A fizika alapjai egyszerű dolgok. Ne hagyjuk, hogy egyesek elvegyék az emberek kedvét a megismeréstől
és akkor egyre kevesebb ember fog elcsodálkozni azon (illetve hülyének nézni), amikor például azt állítom hogy nem igaz, hogy a meleg felfelé száll.
Tehát szerinted a kéményben a huzat nem a hőtől jön létre, hanem a nyomástól.
-Huzat a hétköznapi nyelvben egy épületben két nyílás (ajtó vagy ablak) szembenyitásakor keletkező fuvallat. A műszaki használatban az a nyomáskülönbség, ami egy kéményben mérhető. Ez a nyomáskülönbség működteti a kéményt: létrehozza azt a légáramot, ami a kémény alján lévő berendezés (tűzhely, kályha, kemence, kazán, stb.) számára a kellő légáramot biztosítani tudja.
Valószínűleg szerinted a vitorlás hajó sem a széltől halad, hanem a nyomástól.
-Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre
Valószínűleg szerinted a repülőgépet sem a szárnyai tartják fenn a levegőben, hanem a nyomás.
-A repülő szárnya (elviekben!!!)alul sima, felül domború. Mivel felül domború, a levegő ott felgyorsul az alsó levegőhöz képest és nyomás különbség jön létre. Hát ez a nyomáskülönbség "tartja fent" a gépet. stb.........
Latszik, hogy kezd nagyon meleg lenni ;-) A forumon is izzik a hangulat.
Az a vicces, hogy szerintem nagyjabol mindenkinek igaza van, csak jol elbeszeltek egymas mellett.
A kemenyben ugy onmagatol nem mozog a levego. Akinek van cserepkalyhaja az tudja, hogy sokszor be kell gyujtani a kemeny tisztito nyilasan keresztul, hogy megmelegedjen es beinduljon a szivo hatas. Illetve siman elofordulhat, hogy megsuti a nap a kemeny tetejet es nem viszi ki a cuccot az istenert se.
Attol meg a nyomaskulonbseg az ami mogotte van. Ahogyan a kemenyek hajlamosak a szel hatasara is szivni, itt is nyomaskulonbseg okozza a dolgot.
En is eszrevettem, hogy szepen elindult a padlas fele a legaramlat ugy magatol a szetszedett csoveken, pedig fent van melegebb, persze ehhez kellett egy kis szel font.
Szoval, ha kemenyen keresztul szivsz, akkor nem kell jobban nyomulni szerintem mint egyebkent. Talan a szagokert aggodnek kicsit...
Barcsak on-topic dolgokon lenne ilyen aktiv ez a forum...
Peace
T
ps. a vitorlast is a nyomaskulonbseg hajtja, persze attol meg egyszerubb az mondani, hogy a szel fujja :-)
Azzal a különbséggel, hogy a helikopter nem nyomást hogy létre (mint a ballonos példában a ventilátor) hanem nyomáskülönbséget. A propeller alsó és felső oldala között.
Ha ventilátorral a ballonba nyomod a levegőt akkor tényleg nagyobb lesz benne a nyomás, de a tömege is!!!!
Az áramláshoz pedig nyomáskülönbség kell.
A forró levegő a hőlégballonban pedig nem is hoz létre semmiféle nyomás változást a légköri nyomáshoz képest! Hisz az alján van egy nagy lyuk, ott elszökik a melegítés okozta a túlnyomás (az addig benne lévő levegő molekulák egy része). Ettől viszont kissebb lesz a sűrűsége, és ezért emelkedik.
" És lássátok már be: "
1) hő emlegetése nélkül is a kéményhuzat nevű fizikai jelenség nem létezik. Csak máshogyan kell le csökkenteni a sürűségét. Amit többféle képpen is el lehet érni. Egy kémény esetében ugye a legegyszerűbben ez melegítéssel történik. De akár úgy is létre lehet hozni huzatot, hogy valamilyen könnyebb gázzal felhígítjuk a levegőt.
Szóval a kéményhuzat nevű fizikai jelenség köszöni megvan a hő emlegetése nélkül is!
2) Ennélfogva viszon már belátható, hogy nem a hőmérsékleti viszonyok határozzák meg az áramlás irányát!
Az áramlási irányt kizárólag a nyomáskülönbség határozza meg! A hőmérséklet is hat rá, de nem kizárolagosan.
Tudod mit Elek?
Szerintem néha már Te is belezavarodsz abba, hogy miket írsz.
Innentől kezdve pedig nem érdekel, ha badarságot írsz erről a témáról, és ha valaki elhiszi akkor így járt. Mert valószínőleg Ő is pont akkor kéretőzött ki a WC-re az általános iskolában, amikor az tananyag volt.
A felhajtóerő számos érdekes formában megnyilvánulhat (lásd pl Galilei hőmérők),
de kéményhuzat esetén kívül-belül egynemű és azonos közegről (a levegőről) van szó, ami jelen esetben erősen leszűkíti az elmélkedésünk mozgásterét. Ráadásul itt a külső és a belső tér sem alul, sem felül sincs elválasztva egymástól, tehát a folyamatos nyomás-kiegyenlítődés is akadálytalan. Egy ilyen rendszerben hőmérséklet bevitel/kivétel nélkül nem fog létrejönni légáram se felfelé, sem lefelé."
A "kéményhuzat" ha van akkor ott mozog a levegő abben biztosan egyet értünk. De egyáltalán nem azonos közegről van szó!
Hisz a kazán felmelegítette a levegőt, tehát máris sűrűség különbség van a kettő között.
A külső és belső tér még jó hogy sem alul sem felül nincs elválasztva, mert akkor hogy akarna kiegyenlítődni a nyomásás és hogy lenne benne huzat?
Ha viszont csak egy irányból lenne nyitott akkor is kiegyenlítődne a nyomás és huzat is lenne, amíg ki nem egyenlítödne pár pillanat alatt. Így megszünne a nyomáskülönbség , és már senki sem számítana huzatra.
Hőmérséklet bevitel/kivitel nélkül is létre tud jönni egynemű közegben is légáramlás!
Csak rá kell venni valamilyen módon az atomokat, molekulákat, hogy távolodjanak el egymástól!
egy szemléletes példában:
belekucorodsz egy lufiba, és úgy csücsülsz a talajszinten, nyugalmi állapotban. egyszer csak gumiemberként a lufit kézzel, lábbal jó nagyra kiterjeszted. Ettől a lufiban megnől a tér, az atomoknak nagyobb helyük lesz -> lecsökken a sürűség, és elkezdesz emelkedni. És megint mi történt? Nyomáskülönbség alakult ki.
(Ok, ha gyorsan növeled meg a térfogatot, akkor lecsökken valamelyest a hőmérséklet belül, de ez nem számottevő, meg lassú térfogat növekedéskor amúgy is olyan gyorsan kiegyenlítődik, hogy nem befolyásol semmit.)
Valamiért lefagyott amit írni akartam, de képmetszővel sikerült lementeni.
Többet nem írok ezzel kapcsolatban ide.
De olyat ne mondjuk, hogy nem a nyomástól repül hanem a hőtől! Mert a hő az csak az egyik kiváltó ok. De a hőt meg a belső energia váltja ki, akkor nem is a hőtől repül, hanem a belső energiától? A belső energia meg kb az atomok rezgésében nyilvánul meg, akkor inkább ettől repül? ...
Egy saját tapasztalattal egészíteném csak ki a történetet:
Amikor építettem a szellőzőrendszeremet és még csak lyukak voltak a födémben, akkor a padláson éreztem a lyukakból feláramló levegőt. Pedig kb. ugyanaz volt a hőmérséklet a lakótéren és a padláson is (május, reggel 7-8 óra).
Szóval nem hinném hogy a hőmérséklet különbség miatt lenne, bár gondolom extrém esetben azért hatása van a huzatra annak is.
nem ismerjuk a termeszetet olyan reszletesseggel, hogy igazi ok-okozat viszonyokat tarjunk fel, viszont az emberi elme nagyon vagyik erre.
a homersekletkulonbseg surusegkulonbseget okoz, a surusegkulonbseg meg mint lattuk nyomaskulonbseget, es az felhajtoerot. de ha akarjuk gondolhatjuk azt is, hogy a felhajtoero hozza letre a nyomaskulonbseget. valojaban ezek nem okozzak egymast, hanem csak ugy vannak. es nekunk egyszerubb goldolkozni roluk ha azt hisszuk hogy okozzak egymast. (pl felhajtoero nem lenne gravitacio nelkul, akkor a gravitacio okozza???)
a kemenyhuzat igenis nem mas mint nyomaskulonbseg hatasara aramlo levego. ha tennel oda absz. nyomasmerot, szepen mutatna. ha befenekelned a kemeny tetejet, es nem tudna kimenni a meleg levego, ott lenne a nagy nyomas a kemeny felso reszeben, es emelne a lezarast, igy mukodik a holegballon.
