"Amikor szondát küldtek a Jupiterre, amint megközelítette a Jupitert, azonnal átálltak a Jupiter rendszerére a szonda irányításánál."
Teljesen félreérted a szabad koordináta-rendszer választást, amit célszerűségi okokból váltogathatunk, persze a mozgásokat átszámolva egyikből a másikba.
Ez egyáltalán nem támasztja alá azt, hogy egy kötött mozgású hold ne forogna.
Egy bolygó körül sokféle pályán keringhetnek holdak és műholdak, mind különböző keringési frekvenciával. Ezek közül több is lehet kötött mozgású. A te elgondolásod szerint ezek egyike se "forog" a saját tengelye körül, noha mind forog egymáshoz képest. Akkor ott ugyanazon gravitációs főnök uralma alatt egyszerre létezik sok különbözőképpen "nem forgó" hold?
És ha azt akarjuk, hogy egymáshoz képest ne forogjanak, akkor az egyes "nem forgó" holdak forgását pozitív nyomatékokkal gyorsítani kell, másokét meg lassítani negatív nyomatékokkal. Szöges ellentétben azzal ami Newton II. törvényéből következne.
A Földnek is vannak ilyen egymáshoz képest nagyon különböző körfrekvenciával pörgő "nem-forgó" holdjai:
A Hold.
Aztán az összes olyan távközlési műhold, amelyet a jó jelátvitel érdekében állandóan a Föld felé forduló antennákkal stabilizáltak.
És legalul ott vannak a repülőgépek, amelyek szintén állandóan a Föld felé fordítják a hasukat.
A te elgondolásod szerint ezek egyike "se forog", nulla a perdületük, nem fordulnak el rajtuk a Foucault ingák, noha egymáshoz képest olykor elég nagy körfrekvenciával forognak.
"A tapasztalat szerint egy egész bolygórendszer minden mozgása nagyon pontosan leírható Newton törvényeivel, ha minden részének mozgását egyetlen közös vonatkoztatási rendszerhez képest mérjük."
Ez így van. És melyik az a közös vonatkoztatási rendszer? A Naphoz kötött rendszer, a Nap forgása nélkül. Az én Szuperfizikámban ugyanígy van. A bolygók főnöke a Nap (egész pontosan annak gravitációs mezeje, ami nem forog együtt a Nappal), éppen ezért jó ez a vonatkoztatási rendszer a bolygók és az üstökösök számára.
De a Jupiter holdjainak mozgására persze nem ezt kell használni, hanem a Jupiter rendszerét (forgás nélkül), mert a Jupiter holdjainak főnöke a Jupiter és nem a Nap.
"Newton ebből extrapolált arra, hogy egy ilyen vonatkoztatási rendszer tetszőlegesen kiterjeszthető, s az egész Univerzum is leírható egyetlen közös rendszerből."
Ebben bizony tévedett.
"Ma már tudjuk (az áltrel alapján), hogy ez nem igaz, de azért egy bolygórendszerre bőven kiterjeszthető, sőt annál sokkal nagyobbra is."
Ez szerintem nem így van. Nem terjeszthető ki, csak a bolygórendszer határáig, pontosabban addig, amíg a Nap gravitációs mezeje a domináns. (a Nap gr. burkáig).
"Te viszont azt állítod, hogy már az egyik bolygó környezetéből se terjeszthető ki egy másik bolygóig."
A bolygó gravitációs mezején belül a bolygó gravitációs mezeje dominál. A bolygó környezetében lévő mozgások estén (vagyis a bolygó gravitációs burkán belül) a bolygóhoz kötött rendszer a viszonyítási bázis (forgás nélkül).
"Mert minden bolygó mellett az számít "valódi forgásnak", ami ahhoz a bolygóhoz képest forog."
Pontosan így gondolom.
"Ha így lenne, akkor a bolygórendszer különböző részein mindenhol más számítana valódi centripetális (és egyéb) gyorsulásnak, következésképp Newton II. törvénye szerint ugyanazoknak a tömegeknek ugyanazokhoz a mozgásaikhoz mindenhol más és más erők szükségeltetnének. Ami a tapasztalat szerint nem áll. "
De, a tapasztalat éppen ezt bizonyítja. Amikor szondát küldtek a Jupiterre, amint megközelítette a Jupitert, azonnal átálltak a Jupiter rendszerére a szonda irányításánál.
Ezt "az egész bolygórendszer minden mozgása nagyon pontosan leírható Newton törvényével" honnan a fenéböl veszed? Csak úgy kigondoltad, és ki ellenörizte? De ez nem is igaz, mindenféle áltrel ostobaság nélkül!
Meg mindig nem vettétek észre, hogy a newtoni F = m a, két ismeretlent tartalmaz, az eröt és a teetetlen tömeget, mindegy hogy mlyen rendszerben is nézítek.
"Azt mondják a mai csillagászok, hogy a Hold korábban gyorsabban forgott, de a a forgásból származó ár-apály erők lefékezték."
Összekevered a lokális inerciarendszerhez képesti (abszolút) és a Földhöz képest mérhető relatív forgásokat.
A Hold árapály erőit a Föld tömegvonzása okozza, így azok nem a Hold abszolút forgásából, hanem a Földhöz viszonyított relatív forgásából származnak. Ez a relatív forgás szűnt meg, de egy abszolút forgás (ami nagyrészt a Föld körüli keringésből származik) az megmaradt.
"ez miért sértené a newtoni dinamikát. Melyik törvényt sérti szerinted?"
Newton II. szerint ha egy vonatkoztatási rendszerben a tömegpontok gyorsulásai arányosak a rájuk ható erőkkel, akkor az a rendszer inerciálisnak tekinthető. Te ezt úgy mondod, hogy ezek a gyorsulások a "valódi gyorsulások". S ha egy tömegpontokból álló nagyobb szerkezet pontjai ilyen "valódi centripetális gyorsulásokat" mutatnak, akkor az "valódi forgást" végez.
A tapasztalat szerint egy egész bolygórendszer minden mozgása nagyon pontosan leírható Newton törvényeivel, ha minden részének mozgását egyetlen közös vonatkoztatási rendszerhez képest mérjük. Newton ebből extrapolált arra, hogy egy ilyen vonatkoztatási rendszer tetszőlegesen kiterjeszthető, s az egész Univerzum is leírható egyetlen közös rendszerből. Ma már tudjuk (az áltrel alapján), hogy ez nem igaz, de azért egy bolygórendszerre bőven kiterjeszthető, sőt annál sokkal nagyobbra is.
Te viszont azt állítod, hogy már az egyik bolygó környezetéből se terjeszthető ki egy másik bolygóig. Mert minden bolygó mellett az számít "valódi forgásnak", ami ahhoz a bolygóhoz képest forog. Ha így lenne, akkor a bolygórendszer különböző részein mindenhol más számítana valódi centripetális (és egyéb) gyorsulásnak, következésképp Newton II. törvénye szerint ugyanazoknak a tömegeknek ugyanazokhoz a mozgásaikhoz mindenhol más és más erők szükségeltetnének. Ami a tapasztalat szerint nem áll. Csak sokkal-sokkal nagyobb távolságokon, vagy sokkal-sokkal nagyobb tömegsűrűségek esetén.
Szerencse, mert akkor Newton se ismerte volna fel a maga egyszerű törvényeit.
A mai "kötött forgással" az a baj, hogy nem tud megválaszolni egy fontos kérdést.
Azt mondják a mai csillagászok, hogy a Hold korábban gyorsabban forgott, de a a forgásból származó ár-apály erők lefékezték.
De ha az árapály erőket a forgás okozza, akkor ez a fékező erő mindaddig fennáll, amíg a Hold forgásban van. A kérdés az, hogy miért nem fékeződött le teljesen a Hold forgása, ha a fékezőerő ma is működik?
Az egyetlen értelmes válasz az, hogy már lefékeződött, és a Hold már valóságos forgást nem végez.
Ennek ellenére találhatsz olyan nézőpontot, ahonnan mégis forogni látszik. De ez csak a látszat.
"Akkor a Hold Egyenlítőjén állva hogy lehet teljesen körülnézni a Naprendszerben?"
Ez egy érdekes kérdés. Először is azért, mert a mai felfogás szerint van egyenlítője a Holdnak, de nem lehet tudni, hogy hol, a Föld-Hold vonalának síkjában, vagy a Nap-Hold vonalának síkjában. Mert a két sík nem esik egybe.
Az újcsillagászat szerint a Holdnak egyáltalán nincs is valódi egyenlítője (sem sarkai), mert nem is Forog. Mert ezeket éppen a forgás jelölné ki.
De ha a ma elfogadott egyenlítőről nézelődsz, akkor nagyjából 29 nap alatt körbefordul fölötted a naprendszer a csillagokkal együtt, kivéve a Földet.
Ha a Hold innenső felén állsz, akkor a Földet mindig ugyanott látod, függetlenül attól, hogy hol állsz.
Ha pedig a túlsó felén, akkor sohasem látod, bárhol állsz. (leszámítva a kicsi billegést).
Tehát az egész naprendszert végignézheted, kivéve a Földet, ha a Hold túlsó felén állsz.
"... nagyon hamar ellentmondásba kerülsz a Newtoni dinamika törvényeivel, ha azt állítod, hogy két nem forgó hold egymáshoz képest foroghat."
Pedig pontosan azt állítom, hogy két nem forgó hold egymáshoz képest foroghat. Mert a nem-forgás csak lokálisan igaz. Viszont megegyezik a kísérleti tényekkel. A naprendszerben azok a holdak, amelyek nem forogna (a mai fizika szerint kötött forgásúak), azok egymáshoz viszonyítva foroghatnak.
Newton ezt a kérdést nem tudta megoldani, csak úgy, hogy feltételezte egy abszolút tér létezését.
Valójában nem nagyot tévedett. Majdnem igaza volt.
Azt viszont nem értem, hogy ez miért sértené a newtoni dinamikát. Melyik törvényt sérti szerinted?
Ezzel az aljasozással nem kerülheted meg a problémát:
Ha a mesén kívül tudnál némileg számolni is, akkor észrevennéd, hogy nagyon hamar ellentmondásba kerülsz a Newtoni dinamika törvényeivel, ha azt állítod, hogy két nem forgó hold egymáshoz képest foroghat.
Nem, te vagy lassú. Nem pontosan ugyanaz a oldala fordul felénk a Holdnak, hanem van egy kis "hullámzása". Csak hogy precízkedjek, szőrszálat hasogassak, ahogy te is tetted a Hold alakjával kapcsolatban, és mindenkinél okosabbnak képzelted magad.
Mivel a Szuperfizika elméletemen nem tudtok fogást találni, hát megpróbáljátok az elmélet megalkotóját, magát a szuperfizikust lejáratni.
Elég aljas módszer, de látom, hogy egy kis aljasságért nem kell a szomszédba mennetek. Van bőven bennetek is. Az is eléggé árulkodó, hogy ketten összehangolva próbálkoztok. Nem ugyanabba a kocsmába jártok véletlenül?
Eddig hazugoztatok, elmebetegeztetek, de mindhiába. Most azt akarjátok elhitetni, hogy nem jártam egyetemre. Hát próbálkozzatok csak.
Nekem ez jó jel, mert már csak ez maradt nektek. Mostanára már ti magatok is beláttátok, hogy az elméletembe nem tudtok belekötni. Maradt ez a pitiáner kötözködés az egyetemmel. Hát, elég szánalmasak vagytok.
"Minden csillag mozgásban van. A csillagok galaxisokat alkotnak, a galaxisok pedig forgásban vannak. Más galaxisok más irányban forognak. A galaxisok galaxiscsoportokat alkotnak, amelyek szintén forgásban vannak."
Nem érted, hogy ezek mind nagyon lassú forgások például a Hold 29 napos forgási ciklusához képest? Különösen ha nem a saját galaxisunk közeli csillagaihoz rögzítjük a viszonyítási rendszert. Senki nem mondta, hogy az egész Univezumra kiterjedne egy ilyen közel inerciális viszonyítási alap. De sokkal sokkal nagyobbra, mint a Naprendszer.
Ha a mesén kívül tudnál némileg számolni is, akkor észrevennéd, hogy nagyon hamar ellentmondásba kerülsz a Newtoni dinamika törvényeivel, ha azt állítod, hogy két nem forgó hold egymáshoz képest foroghat.
Voltak laborgyakorlatok, de mivel azt sem hiszed el, hogy egyetemre jártam, így nem kívánom ezt részletezni. Nem kapcsolódtak sem az újfizikához, sem az újcsillagászathoz.
Nekem egyáltalán nem fontos, hogy téged meggyőzzelek a végzettségemről. Nyugodtan gondold azt, hogy nem jártam egyetemre, de még középiskolába sem, és általánosba sem. Rögtön az oviból mentem mérnöknek és informatikusnak. Vagy gondolj amit csak akarsz. Nincs jelentősége.
De ha ez annyira fontos, akkor majd a Szuperfizika könyvem végére beillesztek egy rövid életrajzot, a kíváncsi természetű olvasók kedvéért. Rendben?
Igazad van, hibás a mondat, és félreérthető is. Helyesen így hangzana:
De a Föld nem fordult el az égbolttal együtt, mindig ugyan ott volt az égbolton.
Természetesen a saját tengelye körül elfordul, és ez a Holdról látszik is, hiszen a Földnek mindig más oldala látszik a Holdról. De mindig ugyanabban a magasságban marad a Hold horizontján.
