„Itt láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.”
Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete.
Engemet zavart! Nem követtem Marx Gyögy tanácsát, meg akartam érteni, és meg is értettem.
Na rajta másikok (különösen azok, akik nem követték Marx tanácsát), elö veletek!
A könyvedből az ide vágó részt megnéztem, de elég zavarosnak tűnik:
"A variációs számításokhoz hozzá veszem még a szeparácíó elvet is, ami kimondja, hogy minden részecskehalmazhoz létezik egy véges , aminek a felületén a külső környezet és a mezők véges terjedés hatására az ott jelenlevő részhalamazokra bomlott képződmények között köcsönhatás nem létezik. Ez megfelel a fizikai megfigyeléseknek, amely szerint az Fi-részecske elhagyja a magot, az elektron az atomot és egy üstökös a Nap hatókörét . "
Mi az a szeparációs elv? Ez saját elv? Ha igen, akkor kifejtenéd, miről szól pontosan? Mondjuk egy példával.
Szász Gyula kvantumelméletével kapcsolatban elég egyenlöre tudni, hogy az elemrészecskéknek kvantált elektromos töltései (q(k) = {-q, +q}) és kvantált tömegei m(e) és m(P) vannak. A tömeg-energia relációt E = mc^2 Szász nem használja, semmi estere sem az elemi tömegekre!
Szász elmélete a kezdettöl kezdve egy 'relativisztikus' elmélet, fotonok fellépése nélkül. (A 'relativisztikus' kifejezés itt csak abban az értelemben van használva, hogy a sebességeknek az elméletében az alapjaitól elkezdve, meg van engedve hogy v-> c legyen.)
Az elemirészecskéknek sem a helye, sem a sebesség nem állapítható meg sohasem pontosan. Az elméletében fellépö Lagrange multiplikátorok nem engedik meg a részecskék közeledését egy bizonyos határ alá.
A Szász elméletében csak a négy stabil elemirészecske e,p,P,E szerepel, amikböl két c-vel terjedö nem-konzervatív mezö kiindul. A tér-idö szerkezete Minkowski-féle.
Na, hasonlítsátok ezeket az alapokat össze avval, amit ti a kvantumelméletekröl megtanultatok!
Elsönek, Szász a természetben fellépö kvantumos jelenségek magyarázatát a stabil elemirészecskék kvantált töltései letezésére vezeti vissza, nem az energia kvantáltságára.
Nála a kvantummechanika a kvantált töltésekkel ellátott stabil elemirészecskék mozgását jelenti a véges Minkowski-térben. A Planck állandó meg egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és csak az elektronok mozgására vonatkozik az atomhéjban
Mivel a kvantummechanika, a kvantumos jelenségek a 20. század eleje óta szinte a legfontosabb részét képezik a kutatásnak, és mivel az Új Fizika tárgyalása a többi topicban erre a fontos területre eddig nem nagyon tért ki, úgy gondolom, érdemes ennek a témakörnek egy külön topicot szentelni.
Kezdjük tehát néhány alapvető kérdéssel:
- Hogyan magyarázza Szász elmélete az atomok vonalas színképét - Hogyan magyarázza Szász elmélete a fotoelektromos effektust - Hogyam nagyarázza Szász elmélete a kétréskísérletek eredményét
