Alapvetően hülyének tartom (legalábbis ezügyben), de ez mostanában divatos és népszerű. Rendszeresen túlmegy azon a határon, ameddig vicc a vicc, bár nem hiszem,hogy eleve ártó szándékkal tenné (tudod a rosszabb verziót nem szeretem rögtön feltételezni). A kazahok meg kétféleképpen reagálnak a hírek szerint, hivatalosan ugye letiltották a .kz domainről a website-ját (most .tv-vel kénytelen beérni), de az elnök lánya (aki a fő ellenzék arrafelé éppen) szerint ez már sérti a szólásszabadságot (szerintem nem egyébként). Ez a második hír, amit róla olvastam, az első az volt, hogy hivatalosan meghívták Kazahsztánba, hogy kicsit legalább megismerkedjen azokkal, akiket cikiz (ezt tartom normálisabb reakciónak, de nem tudom, volt-e következménye, meg a meghívás és a .kz-s domain letiltatásának az időrendjét sem ismerem). Megnéztem a filmrészletet is, kicsit más volt Kazahsztán 1991-ben mikor arra jártam. No persze nem a falusi szegénység különbözik, az valóban van. Az emberek viszont nagyon másak, mint amit a filmrészletben látni. Magát a filmet nem láttam, tehát akár még az is lehet, hogy ez a kezdő jelenetsor lényegtelen. schgy
Mi a véleményed Sacha Baron Cohen-ről, és karakteréről, Boratról ? Nekem baromira tetszik a fickó, de aggályaim is vannak vele kapcsolatban : nem kiszúrás, amit csinál, a kazahokkal ?
Nem zarom ki a Toled emlitett hatast ha nem veszik fel az EU-ba egyet azzonban igen. Ma,szerintemn egy torok-kurd viszalynak nem biztos a vegjatszmaja. A kurdok az olajbol szerzett penzbol igen csak aktivak maradhatnak vagy meg aktivabbak lehetnek a torok reszen.
Szerintem egy ideig az EU felvetelt mu uton mind a ket fel fuggobe,kamnu konszultaciok nivojan hagya. Ez most a legbekesebb alternativa.
"Khm... és ez miben nyilvánult meg? Valahogy nem úgy tűnik, hogy Oroszország a XIX. században bármennyire is versenyképes ipart tudott volna kialakítani." Erről kissé más a véleményünk, bár az igaz, hogy az oroszok mindig hektikusan fejlődtek, néha rohamléptekkel közeledtek, néha megálltak és ezért relatív visszacsúsztak. "Nagy Pétertől kezdve egészen a XIX. sz végéig Ororszország egyetlen erejét nagy népessége és hatalmas kiterjedése adta." Meg a fejlődés legnagyobb fékje is ez volt. Pl. mindig volt hova "kirámolni" a problémákat, megoldás helyett. "A komoly reformok a XX. sz elején kezdődtek el, amikor a krimi háború és a japán elleni vesztes háború nyilvánvalóvá tette, hogy Oroszország iparilag és katonailag harmadrendű hatalmakkal szemben sem versenyképes." Igen, ez egy újabb nagy reform eleje volt, ami éppen kifulladóban volt a világháború elejére, addigra lengették vissza az ingát az erőltetett haladást ellenzők, és beindult a forradalom előtti erőszakfolyamat is, ami szintén nem kedvez a fejlődésnek és ráadásul később megszakította a reform természetes haladását (egyébként valószínűleg egy-két ide-oda lengés után beállt volna egy magasabb szintű egyensúlyi állapot). schgy
Én leginkább a kínai copf levágatásához tartom közel állónak a dolgot. Egy jellegzetes, elterjedt, uralkodó viselet megváltoztatása kéz a kézben járt egy társadalmi változtatással. A legegyszerűbb emberek számára is világossá tette : márpedig innentől másképp mennek a dolgok.
Persze. A szakáll az kimondott 17. századi PR volt. A küllem ilyen átalakítása komolytalanná teszi a fellépő politikust egy ideig, ráadásul a szakáll az öregebb=okosabb az akkori társadalomban mélyen gyökeret vert elképzelés miatt volt növesztve, ezért a leborotváltatás szimbólikus jelentőségű is lett, mert fiatalította és ezzel butábbította az ellenzéket a köznép szemében (ez hasonlíthatott a 20. század eleji török helyzethez is). schgy
Oroszországnak igen jól sikerült egyébként, a következő két évszázadban elég jól jöttek felfelé pont az általad emlegetett iparban, szolgáltató szektorban és stb-ben.
Khm... és ez miben nyilvánult meg? Valahogy nem úgy tűnik, hogy Oroszország a XIX. században bármennyire is versenyképes ipart tudott volna kialakítani.
Nagy Pétertől kezdve egészen a XIX. sz végéig Ororszország egyetlen erejét nagy népessége és hatalmas kiterjedése adta.
A komoly reformok a XX. sz elején kezdődtek el, amikor a krimi háború és a japán elleni vesztes háború nyilvánvalóvá tette, hogy Oroszország iparilag és katonailag harmadrendű hatalmakkal szemben sem versenyképes. Ekkor kezdődött el egy baromi erőteljes, felülről irányított gazdasági szerkezet-átalakítás és fejlesztés, ami az első vh-ra még mindig elmaradott ,de legalább már némi ipari kapacitást felmutató hatalommá tette.
Leginkább a hadiipar, a hadsereg és a közigazgatás fejlődött (akkori trendi önkényuralmi irányba a bojárok ellenében) I. Péter alatt, a többi inkább csak később, azaz mélyreható strukturális változtatásokat ejtett meg a jelentős imperator.
De nem sikerült a cél, Oroszo. felzárkóztatása a nyugati államokhoz (mondjuk az a 25 év, ami volt neki rá, nyilván nem is lett volna elég). Az általad említett két évszázad múlva Oroszo. státuszában kb. ugyanott tartott, mint 1725-ben, Péter halálakor : elmaradott európai középhatalom volt.
Oroszországnak igen jól sikerült egyébként, a következő két évszázadban elég jól jöttek felfelé pont az általad emlegetett iparban, szolgáltató szektorban és stb-ben. Meg nyilván ott sem a szakáll tiltása volt az egyetlen intézkedés. :-) Nyilván,ami 1700 körül jó volt, az 1900 körül már megérett a továbblépésre, ehelyett sikerült produkálniuk pár saját területen dúló háborút/polgárháborút, erőszakos rendszerváltoztatásokat, meg egyéb nyalánkságokat (pl. több, mint hetven évig fenntartott olyan politikai rendszer, ami enyhénszólva sem kedvez a gazdaság több ága fejlődésének), aminek az eredményeként most az, ami. schgy
Oroszországban Nagy Péter modernizáló intézkedései közül is ez volt az egyik. Mégisscak lehet, hogy van valami összefüggés? :-)
Vagy Nagy Péter sem modernizált sikeresen? (mintha Oroszország sem akkor, sem ma nem lenne a modern államok között) Nem lehet, hogy a tényleges modernizáció hiánya (ha úgy tetszik tehetetlenség) jelenik meg a külsőségek eröltetésében?
Valahogy úgy van ez, hogy a gazdag hadsereg fegyverkezik, a szegény, meg öltözködik.Magyarul, ha nem tudunk saját erős ipart, modern szolgáltatószektort, és stb-t létrehozni, akkor legalább már a szakállat tiltsuk be... legalább ennyiben hasonlítsunk már az utánozni kívántakhoz.
Hm... most lehet, hogy némileg demagóg lesz a szöveg, de azért meg lehet nézni, hogy Japán és Oroszország közül melyiknek sikerült jobban a modernizáció... és melyik tartotta tiszteletben eközben saját hagyományait. Hm... hm.
"(avagy mennyiben tekinthető modern dolognak a szakáll tiltása...)" Oroszországban Nagy Péter modernizáló intézkedései közül is ez volt az egyik. Mégisscak lehet, hogy van valami összefüggés? :-) schgy
Egy dolog biztos: ha nem latszanak valamelyes lehetosegek hogy bekeruljon az EU-ba , torvenyszeruen jon majd a reakcio: vallasoso allama valik...
Szerintem ez nincs így. A török társadalmat egy esetleges EU elutasítás miatt szerintem sok minden fenyegeti, de épppen a teokratikus állam kialakulása nem nagyon.
A török iszlamizmus jelenleg is hatalmon van, de alapvetően beilleszkedik a demokratikus intézményrendszerbe. (Ami gáz benne, az nem az iszlamista alap, hanem a többi pártra is jellemző nacionalizmus), kihívója pedig iszlamista oldalról nincsen.
Persze nyilván történik egy két szimbolikus gesztus, ami egyébként az EU csatlakozás kapcsán is nagy reménye a vallásos rétegnek (pl. hagyományos viselekt, kendőhordás engedélyezése közintézményekben) de szerintem ennél túlmutatóbb hatása nem lenne a dolognak.
Viszont, ami tényleg következmény lehet:
- a görög, török, cipusi ellentét kiéleződése, ami az EU egyik erőpróbájává is válhat. (ne feledjük, hogy katonailag Törökország keresztbe lenyeli e két Eu tagállamot, aztán kérdés, hogy a nagyobb EU tagoknak annyira sürgős lesz ae a segítségnyújtás Ciprus számára... magyarul a brit és német közvélemény mozgosítható lesz e négy kecskék lakta görög/török sziget hovatartozása kapcsán. Ha esetleg nem, az az Eu bomlásának kezdete is lehet.
-a Törökországon belüli kisebbségek helyzetének romlása (kurd-török harcok felújulása)
-Törökország felevenítheti közép-ázsiai türk együttműködési terveit. (Kérdés, hogy ebben Oroszországra, vagy az USA-ra támaszkodik). Ez mindenképen felborítzaná a térség erőviszonyait, amit jelenleg dominánsan az Orosz USa versengés jellemez, de ahol látensen ott vannak a törökök és az irániak is.
- EU garanciák nélkül NATO tagállamként az USA-val együtt hatékonyan blokkolhatja a közös európai védelmi politika kialakítását.
-Belekezdhet saját, önálló atomprogramba, és viszonylag gyorsan atomhatalommá álhatna.
Azert en megjegyeznem -amit Te mint valalsos ember valoszikuleg nem igy gondolsz_ hogy Kemal Stzafa-nak nagyon sokat koszonhet Torokorszag.
Nézd, szerintem ennek nincs túl sok köze a valláshoz. Hogy mit köszönhet Törökország Kemal pasának?
-Egyik oldalról alapvetően az államisága meglétét. Az adott történelmi helyzetben az I. vh-s vereség után után az ő vezetsévéel harcolták ki a törökök államiságuk fentmaradását, és hatalmi tényezőként való fentmaradását.
-Persze ez nem erkölcsi kategória, mert egyben ő tette teljessé apl. az örmény népesség kiűzését, kiirtását.
-Egybekben alapvetően követte az ifjútörök mozgalom politikati irányvonalát, annak minden előnyével és árnyoldalával együtt:
-Negatívumként említhető a nemzetállami eszmét célzó erőteljes nacionalizmus, amelynek hatása mai napig érezhető a török politikában. (kisebbségek elnyomása, sőt, létük tagadása)
-Pozitívumként viszont az ország modernizációját szokás emlegetni, amit viszont én személy szerint nem tartok egyértelmű sikertörténetnek. Persze ha a késői oszmánokkal vetjük össze akkor történt fejlődés, de a közel-kelet más térségeivel összevetve egyáltalán nem kiemelkedő (bár nem is rossz) a fejlődés üteme.
- Gazdasági fejlettségét tekintve (GDP, gazdaságszerkezet) nagyjából az egészen más fejlődési pályát leíró Iránnal mutat hasonlóságot.
- A demokratikusság tekintetében ... hm... kemalék alapvetően egy elég kemékny katonai diktatúrát csináltak, amely fokozatosan finomodott kvázidemokráciává, majd halad a demokrácia felé. (kérdés, hogy ebben mi a szerepe a magát - demokratához méltónan, szerényen csak - a Törökök Atyjaként aposztrofáló arcnak).
A vallási oldal a sokat emlegetett szekularizáció kérdésénél jön be.
A helyzet az, hogy a vallás területén alapvetően kétirányú folyamat, szekularizációdeszekularizáció zajlott le.
Szekularizációs folyamat volt a pozitív jog "világiasítása", azonban emellett egy nagyon masszív, vallásellenes célzatú deszekularizációs folyamatról is szó volt.
Míg a korábbiakban a vallási egyletek, mecsetek a kormányzattól függetlenül, a helyi közösség döntése alapján működtek, a kemali rendszerben, és azóta is, közvetlen állami irányítás alá kerültek. (mecsetek tisztségviselői állami alkalmazottak, állam nevezi ki őket)
Az pedig szintén érdekes kérdés, hogy a török kulturális gyökerek erőszakos irtása mennyiben szolgálta a tényleges fejlődést, és mennyiben hártáltatta azt, hogy a modernitás félreértésére épült. (avagy mennyiben tekinthető modern dolognak a szakáll tiltása...)
No igen, nekik adták el és ez náluk legalább olyan önarculcsapás volt az emberek szemében, mint ha mi adnánk el Tokaj-t valami világelit boros cégnek. Egyébként francia papírjuk volt arról 1900-ből, hogy a terméküket konyaknak nevezhetik (mint a 12 francia cég) és csak azzal vitatták később ezt a franciák, hogy a gyár államosítása után mást gyárt. Pedig egy fenét, ugyanazok, ugyanazt, viszont jól jött a konkurrencia kiiktatása. schgy
Egyrészt az örmények igen szétszóródtak, másrészt ugyan szokás náluk tudni az ősökről, de nem voltak igazán zárt közösség, ezért nyugodtan lehet rengeteg embernek örmény őse (nekem is van a dédmamai szinten legalább egy). Mindenesetre elég hihetetlen, mert nyilván vannak Horthy életrajzok és ismertek a szülei, ezért legalább egy-két nemzedékkel előbb kellett magyarosítaniuk (ha egyáltalán) különben ugyanúgy közismert dolog lenne, mint Szálasi eredeti vezetékneve. De ugye Horthy-vonalon 1635 előtt lehetett csak Nalbadian (mert a nemesi oklevél után nyilván nem használt más nevet, mint amivel az oklevelét kapta), max. anyai oldalágon hozhatta volna valaki a nevet, de ugye sem anyja, sem nagyanyja nem használt már örmény nevet (ha volt is neki valaha). schgy
Ez meg egy nagyon jó site, sajnos Flash-ben és oroszul, de néhány szép fotóval, yömében azokról a helyekről, ahol jártam, az Ararát-ot meg szinte mindenhonnan látod Örményországból. schgy
Ez a Jereváni Konyakgyár wikipédiás lapja, amit az konyakgyárban meséltek, az ehhez igen hasonlított (persze akkortájt a szocialista időszak volt hangsúlyozva, meg az örmény borászati hagyományok, amik régebbiek a gyárnál). Lényege, hogy az 1800-as évek indult a gyártás és legalábbis Oroszországban igen hamar népszerűek lettek. A felsorolt márkáik közül (Dvin, Nairi, ezek folyók, Jerevan, Ararat, ezeket általában mindenki ismeri Akhtamar egy sziget a Van tóban, Vaspurakan, egy terület neve) nálunk az Ararat biztosankapható volt. Én Erebuni-t ittam még (ez egyébként szintén Jereván, csak a város régebbi neve) a gyárban. schgy
