Babarczy nemrég még azt írta, hogy a kétharmad kifejezett ELŐNYÖS LENNE. Hogy valójában mennyire lett előnyös azt mindenki döntse el maga. Mindenesetre ma már Babarczy szerint sem túlzottan előnyös.
Talán kéne egy hasonló grafikont prezentálnod a mai paraméterekkel. aztán nézhetünk abból is megtérülést. Csak mellékesen megsúgom, hogy a politikailag lehetséges módosítások tovább növelik a gapet.
Miért gondolom mégis azt, hogy az ilyesfajta összehasonlító elemzéstől úgy félsz, mint ördög a tömjénfüsttől?
Tudom, hogy szerinted valamilyen cél elérése érdekében az ezköz csak annyiban számít, hogy alkalmas legyen a cél elérésére, függetlenül minden erkölcsi szabálytól.
Írod, és mégpontot is teszel a végére, mintha befejeződne a mondat:
1997/LXXXII 5. paragrafus (4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona.
A valós szöveg pedig:
(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni.
Jól értem?
A befizetés (tagdíj, járulék) a pénztártag tulajdona, ám ha elveszítené, akkor azért a tuljdonért az állam, (többek között én és a többi adófizető) tartozik helytállni.
Jó kis magántulajdon ez!
Most pedig belátom, hogy igazad van.
A kormánynak nem kellett volna mást tennie, csak bejelenteni, hogy a költségvetés nem tartozik helytállni.
Csak éppen lehet, sőt valószínű, hogy ha a pénz egy része nem a manyupba ment volna ma akkor is pont akkora lenne a hiány, csak még több 36 éves nyugdíjasunk lenne még nagyobb nyugdíjjal meg lenne 14-15 havi nyugdíj.
"... ebből vagy 400 milliárd körül ment a manyupba, ezt kellett a kölcségvetésből pótolni..."
Nem, ez a kindulópont téves.
az éves hiányt ugyanis - hozzávetőleg - egyidejű intézkedésként a nyugdíjkorhatáremelés hatása volt hivatott pótolni, és nagyjából pótolta is.
A tb kassza csak. kb 2001-2002-től szállt el, egyéb okoknál fogva. A később kialakult nagy hiányból nem lehet a manyupokra kenni azt, amit korábban "ellentételeztek".
Bár még így is szép, hogy kiflibarbi és társai vérdemagóg fröcsögése után az "agytröszt" talált olyan közgazdasági hivatkozási alapot, aminek téves volta nem kézenfekvő...
Lehetőségeimhez mérten ezt próbáltam leírni a medvés példával.
Az igazsághoz tartozik, hogy mindez a hatos állapotot írja le, amikorra (főleg) a szociknak még sokat sikerült rontaniuk az eredeti modellen a hülye parametrikus változtatásaikkal.
Ez egy helyesnek tünő grafikon....és alátámasztja az állitásomat, hogy az ország szempontjából korán erőszakolták ki a manyup-ot.... hozzájárult a fejlödébe történő megrekedésünkhöz...és a jelen helyzetben a megszüntetése hasznos...olyan helyzetbe mondott le az állam bevételének egy részéről, amikor azt nem engedhette volna meg magának....
Az állam bármikor és bármitől függetlenül csökkentheti a nyugdijkötelezettségét, akár a nyugdij intézményét meg is szüntetheti....nem tudom, hogy milyen garanciákat vállalt a nyugdijpénztárakba lévő pénzekre.....
Látom és tudom, csak nem rokonszenvezem azzal, hogy magukat amúgy joggal morális megfontolásokra képes értelmiségieknek tekintők a nyilvánvaló és elismert magántulajdoneltulajdonítást a szövegezési kétértelműségeket és szándékosan elültetett toposzokat felhasználva védelmükbe veszik és megkísérlik az eltulajdonítást nem eltulajdonításnak, vagy nem egészen eltulajdonításnak átstilizálni.
Lehet azt mondani, hogy ez a lopás szükséges volt, ez egy megtehető állítás, szerintem nem állja meg a helyét, de tisztességgel vizsgálható. Lehet azt mondani, hogy ez a lopőás nem volt ugyan szükségszerű, de nekünk érdekünk, mert ezáltal a kormány még egy pár évig, addig, ameddig átcsoportosítjuk a javainkat biztonságosabb helyre, el tudja kerülni a politikiájának következményeképpen egyébként szükségszerű bedőlést. Lehet azt mondani, hogy a világ igazságtalan, és helyes, ha a magyasar kormány sem adja alább állampolgáraival szemben. lehet azt mondani, hogy amúgy a magánnyugdjípénztári törvény rossz volt, a pénztárak nem álltak a helyzetük magaslatán, illetve a saját hasznukra dolgoztak elsősorban. Lehet azt mondan, hogy nagyon tetszik valakinek és nagy reményekre jogosít az orbáni propaganda, amely a magánnyugdíjpénztárakat egy rossz eredetű tulajdonosi és spekulánsi körhöz asszociálja, amelyben ő mondja meg, hogy ki a zs..bocsánat, az emszpés, és azt a nemzet érdekében az ilyen ügyekből ki kell akolbólítani, hogy ne áthasson a nemzetnek és a nemzet hű fiainak. Ezt mind lehet mondani, azt nem lehet mondani, hogy a magántulajdon államosítását bármely vélelmezett másodlagos mellkkörülmény folytán ne tekintsük államosításnak.
Ahogy mondtam, dehogyis akarom Doppelstangel kartácsot meggyőzni, neveltetésünk különbözősége sem engedné.
Hát a 24%-ról, ami nem magántulajdon. De szinte ugyanolyan kacsa, mint a 8. És pontosan azért a balladai homályban hagyás, hogy DS kartács nagyon is lényegi érveivel ne kelljen foglalkozni.
ebből vagy 400 milliárd körül ment a manyupba, ezt kellett a kölcségvetésből pótolni
Semmi nem alapozza meg ezt a számítási módot. A manyuppal szemben az állam majdani nyugdíjkötelezettségeinek csökkenése, az úgynevezett implicit államadósság csökkenése állt, ez a dolgot visszterhessé teszi, azaz a rendszer átalakítása nyomán a korábbi rendszerhez képest kisebb járulékbevétellel szemben állt egy későbbi kötelezettségcsökkenés. Nem beszélve az ezzel egyidejű nyugdíjkorhatáremeléssel.
Az, hogy az állam a jelen nyugdjítkifizetési kötelezettségeit miből és főleg mennyiben teljesíti, az az állam döntése, egyáltalán nem biztos az, hogy a "korfa" ismeretében nem az a helyes, ha a későbbi nyugellátásra való tőkefedezetképzésnek ad prioritást más feldataihoz képest.
Egyébként a többi országgal együtt jogosnak láccott az igény, ha mán az eu az adott gazdasági helyzetbe nagyon ajálgatta a 2. pillért, akkor illet volna ezt beszámitani a kölcségvetési hiány plafonjába....
Úgy tűnik, ez most a lengyeleknek sikerül, s még a manyup is megmarad nekik, amely később majd némileg tehermentesíti az államot, amikor elkezdődnek a kifizetések.
Arról beszélek és azt igazoltam, törvénnyel, alkotmánybírósággal és a vonatkozó szrződésekkel, hogy a 8% tagdíj, ennek felhalmozott összege és hozadéka egyaránt magántulajdon és sohasem volt állami tulajdon az 1998 óta hatályos rendszerben.
Másrészt meg:
Amennyiben szabad akaratából visszajön, nem csak az állami felelősség akolbiztonságát kapja
ha jól értettem Doppelstangelt, ő az állami felelősség akolbiztonságát bizonytalanságnak, az állam kénye-kedvének való kitettségenk, a tulajodnlás lehetőségétől való megfosztásnak tekinti, s ezt érzékeli jogegyenlőtlenségnek. Bár még az is lehet, hogy meggyőzöd...
Egy frászt és még egyszer egy frászt.....nagyjából az évi kifizetett nyugdijak összege ugy 2000 milliárd forint, az évi járulékként befizetett összeg ugy 2000 millárd forint, ebből vagy 400 milliárd körül ment a manyupba, ezt kellett a kölcségvetésből pótolni, amihez hitel kellett...ez 10 év alatt 4000 milliárd, az összes adóság meg mostan van ugy vagy 18000 milliárd, ennek több mint a 20 %-a a 4000 milliárd....egyébként a pénztáraknak az állampapir vagy 50 milliárd hozamot hozhatott évente, az 10 év alatt az 500 milliárd....ennyit fizetett ki az állam a saját pénze után....nem látom nagy üzletnek...
Ha a nyugdijalapból kifizetett de nem nyugdij kifizetéseket veszem, akkor bezony a nyugdijkifizetések nem kivántak állami pénzt....
Megjegyzendő, hogy már a szoci kormány is át akarta alakitani a nyugdijpénztárakat, neveztesen a tagsági viszonyt megszüntetve, valamilyen más rt formációba gondolkodott....
Egyébként a többi országgal együtt jogosnak láccott az igény, ha mán az eu az adott gazdasági helyzetbe nagyon ajálgatta a 2. pillért, akkor illet volna ezt beszámitani a kölcségvetési hiány plafonjába....
Ez ugyan nem szól arról a vitáról, hogy kié is a manyup pénz, mostan már az orbáné, de azért a körülmények sem közömbösek...egyet azért biztosnak gondolok, hogy a pénztárak mögött álló bankok nem jártak ezzel kifejezetten rosszul....
A kodifikációban az nem ritka, hogy a törvény, ha erre külön is felsorolásszerűen kitér, egy fogalomkör alá sorol egyébként különböző természetű dolgokat, mivel az adott törvény a rájuk vonatkozó előírások egy részében ezeket azonosan kezeli, más részében viszont nem kezeli azonosan, és ilyenkor a megnevezés az, ami a dolog tényleges tartalma. A törvény szóhasználatát leíró felsorolásban az egy kifejezés alá vonás nem jelenti azt, hogy az adott törvényben többször egy kifejezés alá vont dolgok egyéb tekintetben is azonosan lennének kezeledők.
Ennek megfelelően, ahol a Tbj. kifejezetten a tagdíjról beszél, ott nem járulékot, hanem tagdíjat nevez meg. Ez a tagdjíj pedig magántulajdon, amint azt e törvény hatálya alatt nem
