Állj egy alma fa alá,ha a fejedre pottyan akkor megtudod. Newton is akkor kezdett elgondolkodni rajta.... Minden tömeggel rendelkező tárgyak között ható erő. Függ a tárgy nagyságától/tömegétől/.Minten tárgy között hat. kölcsönösen vonzák egymást,ez az erő alapjába véve kicsi, de a földgolóbisunk akkora nagy tömeggel re
ndelkezik,hogy minden tőle kisebb tárgyat jelentős erővel vonz magához.
Szerintem a tömegtől van! A holdon például Amstrongék azért tudtak olyan nagyokat ugrálni,mert a holdon kisebb a grav.erő.
BME, ELTE, DE, SZTE. Jó mind. Mindegyiken vannak jó tanárok. Igaz, ami igaz, ha azt mondják fizikus, nekem mindig a BME F épület jut eszembe, mivel a BME-n végeztem (nem elméleti) mérnök-fizikusként.
Abból a szempontból mégis a BME-t javasolnám, mert:
1. Ipari területek felé is el lehet kalandozni
villamos
optikai (Furakawa - optikai kábelek stb.
lámpás (Tungsram - GE Lightening)
nukleáris (PA Rt.)
mobilos (Westel)
2. Teljesen elvadult térelméleti dolgokkal is lehet foglalkozni (és doktorálni)
3. Egyszerűen át lehet hallgatni az ELTE-re (és viszont - Ott van DGy.).
Iszugyi, köszi a választ! Én csak abból indultam ki, hogy elég hosszú csőben, ha a folyásban lévő folyadékot hirtelen lezárjuk, létrejön az "ostorcsapás-hatás" ami a manométereket is tönkreteheti. Ez is egyfajta oda-vissza rezgés. Ebből gondoltam hogy van sebessége. Persze nyilván más a sebessége egy nyomáshullámnak /pl. hang terjedése a vízben/ , mint az egyszerű folydogálásnak. De csak van ez utóbbinak is valamiféle megközelítő folyamat-leírása?
Nem jó az elképzelésed. Én szimuláltam vizes oldat modelleket, nagyon bonyolult a viz szerkezete. Semmi esetre nem lehet a viz molekulákat golyóbisoknak tekinteni egy bizonyos átmérövel. Van a vizben egy ún. vizkristály szerkezet, ami a hömérséklettöl, meg persze attól is függ, mi van benne feloldva. Rengeteg computer szimulációk vannak a szakirodalomban a vizröl és vizes oldatokról.
Sziasztok! Van egy probléma, légyszi segítsetek. A víz folyási mechanizmusa hogyan zajlik molekuláris szinten? Én, nevemhez méltóan úgy gondolkodom, hogy a vízmolekulákat golyókkal helyettesítem. Ezek valamekkora távolságra vannak egymástól, a kölcsönhatások függvényében. Ez az első kérdés: mik ezek a kölcsönhatások? Vonzás, taszítás? Mekkora a molekulák távolsága?
Aztán a folyás mechanizmusa: ha pl. a balszélső golyót nulla idő alatt elmozdítjuk balra, az maga után húzza a többit, láncreakció-szerűen. Létrejön egy oda-vissza rezgés? Mekkora ennek az oda-vissza hatásnak a sebessége és frekvenciája?
Lehet hogy egy hidrodinamikát végzettnek ez egy egyszerű kérdés, nekem sajnos nem az.
Az Iszugyi egy német egyetemen végzett (Mainzban). Tölem megfogadhatod Simply Red ajánlatát, az nem zavar engem. De kérdezd azért meg hogy ö hol és mit végzett, hogy meg tudjad ítélni, mit ér az ö véleménye?
Például úgy, hogy a hidrogén atom összeomlik stabil neutronná! Ez ugyan nem hideg fúzió, de rengeteg energiát állít elö. Általánosabban, a héjelektron bele esik a magba.
Pistike kólájától én nem félnék :-) Megpróbáltam utánakeresni, hogy tényleg mitől jön létre ez a jelenség, és eléggé úgy néz ki, hogy még nincs rá minden igényt kielégítő elméleti magyarázat (persze lehet, hogy csak rossz helyen kerestem; remélem errejár majd egy hozzáértő :-).
Gnudist: " ..arról van szó, hogy folyadékban (itt nehézhidrogénes acetont használtak) ultrahangokkal apró buborékokat lehet kelteni, amik aztán összeroppannak, és az ekkor keletkező lökéshullám a buborék belsejében nagyon nagy energiasűrűséget/hőmérsékletet okoz (ezt amúgy tényleg lehet látni, szépen világítanak a buborékocskák). Taleyarkhan-ék azt várták/várják, hogy ez a hőmérséklet elég a D+D fúzióhoz."
Te részecskefizikus, el szokod néha hinni az amit mondassz?
" .. a buborék belsejében nagyon nagy energiasűrűséget/hőmérsékletet okoz ... hogy ez a hőmérséklet elég a D+D fúzióhoz."
Nem csodálkozom, mert Te is az ITER híve vagy és hiszel a nagyhömérsékletü fúziós ostobaságban?
Mitől keletkezik ottan olyan baromi hő? Szóval, amit egy műkedvelő ilyenkor nem ért a hírben az, hogy mi számít: az anyag, az ultrahang, a buborék, hogy az pici. Zajlik-e fúzió a kólámban? Kell-e számítani rá, hogy a szomszédék rosszcsont Pistikéje, vagy itt valami nagyon nehezen kiaknázható jelenség van (úgy tűnik, mert dolgoznak rajta egy ideje, de mintha csak az igazolás lenne nehéz, nem a reakció).
Háát, ez még mindig nem működik. Pedig a szonolumineszcens módszer az nagyon ígéretesnek néz ki, de úgy látszik, hogy mégse eléggé :| Röviden: arról van szó, hogy folyadékban (itt nehézhidrogénes acetont használtak) ultrahangokkal apró buborékokat lehet kelteni, amik aztán összeroppannak, és az ekkor keletkező lökéshullám a buborék belsejében nagyon nagy energiasűrűséget/hőmérsékletet okoz (ezt amúgy tényleg lehet látni, szépen világítanak a buborékocskák). Taleyarkhan-ék azt várták/várják, hogy ez a hőmérséklet elég a D+D fúzióhoz. A probléma ott van, hogy a reakcióban neutronok keletkez(né)nek, amiket detektálni lehet(ne), és egyelőre ezt nem sikerült. Illetve láttak neutronokat, de a szépségen sokat ront, hogy az eredeti verziónál eleve be volt építve egy neutronforrás a cuccba...
