Igen sajna sokszor nyitva maradt mert nem szellőzött ki a fürdő mire mentünk aludni (csak bukóra lehet nyitni széles keskeny ablak) hacsak nem kelt fel valaki valamiért éjszaka.
"Hát, maga ez a higrós légbeejtő is csak egy szükséges rossz."
Igen magában, elszívás nélkül nem tud rendesen működni. Amíg a ventilátort nem szereltem fel abban az 1 hétben kb. semmit sem csináltak, maximum csak a szellőztetések után zártak egy kicsit, mondjuk a páratartalom sem volt szinte soha 60% alatt.
"...estére fürdés után kinyitottuk az ablakot a fürdőben ami többnyire reggelig úgy is maradt, s ez sem volt elég néha visszajött a penész"
Úgy érted, hogy a fűtési időszakban? Mert az elég nagy hiba. Ha ilyen hosszú ideig nyitva maradt az ablak, akkor az a falak kihűlésével inkább mégjobban elősegítette a páralecsapódást.
"...ha a légbeejtők végig nyitva vannak"
Hát, maga ez a higrós légbeejtő is csak egy szükséges rossz. Télen nálam zavartalanul engedték be a hideget. Mondjuk ez nem is csoda, hiszen függetlenül az optimális belső páratartalomtól, egyik típus sem zár teljesen (legfeljebb az, ami kézzel zárható, de úgy meg értelmét veszti az egész). Ha nem lett volna előírás a gáztűzhelyhez meg a kéményhez (utóbbit nem használjuk), akkor én a részemről biztosan nem szereltettem volna fel, a fali légbeejtőről már nem is beszélve (az ablakunk 2 állású résszellőztetője nekem bőven elegendő).
OK, ez így érthető. De akkor ha jól gondolom (pusztán elméleti síkon megközelítve), a "túl erős" ventilátorral meg az lehet a probléma, hogy a lakás irányított szellőztetésnél a közelebbi szobákból jobban "húzza" a levegőt, vagyis egyenetlen lesz a helyiségek átszellőzése.
Tudom, ez is messze van a tökéletestől, de mégis több létjogosultságot látok benne, mint egy higrosztatikus szellőztetőben. Visszagondolva, hogy mennyibe került pár éve egy kondenzációs kazán, és hogy mennyibe kerül most (ami ráadásul azóta még kiforrottabb technológia), akkor vélhetően ezekre az egyszerű kialakítású szellőzetőkre sem kell már sokat várni.
Azt fogadd el, hogy a szállított m3 csak az egyik fontos dolog.
Hogy sarkítsam (túlozzak): van olyan ventilátor, ami kivisz 500 m3-t óránként, de ha a beszívó cső végére odateszed a kezed, akkor semmit. Meg van olyan is, ami csak 200 m3-t visz ki, de ha odateszed a kezed a cső végére, berántja a kezed.
Baromi sokat számít az "ereje" is a ventinek, mert ugyan a konyhában ott a szabad nyílás, tudja szívni a levegőt, de annak a levegő mennyiségnek a házba be is kell jutnia. Ha "gyenge" a venti, akkor nem boldogul a réseken beszívással. Ha "erős", akkor megoldja.
Igen a hőveszteség egy lényeges része a dolognak én is tartottam tőle, hogy nagyon kihűti a házat. Mi régen naponta 3x kereszthuzatos szellőztetést csináltunk a házban (250m3 légköbméter) s estére fürdés után kinyitottuk az ablakot a fürdőben ami többnyire reggelig úgy is maradt, s ez sem volt elég néha visszajött a penész és ha más nem reggelre nagyon rossz lett a levegő. Most elvileg napi 900-1000m3 levegőt cserélődik, ha a légbeejtők végig nyitva vannak. Nyilván ki lehet számolni mennyivel több a fűtésben, ha több egyáltalán. Áramfogyasztást meg kb. 300w se egy nap.
"Az a baj, hogy kétféle adat fontos egy ventilátornál: mennyi levegőt és milyen nyomással tud szállítani."
Ezt a saját bőrömön is megtapasztaltam. Még csak nem is ventilátorról volt szó, csak egy sima légbeejtőről. Emiatt viszont 2 hetet csúszott a házunk engedélyeztetése, mert a 2db nyílászáróba épített légbeeresztő kevésnek bizonyult a szilárd tüzelésű kéményünkhöz (az a gáztűzhelynek lett kiépítve). Hiába magyaráztam, hogy lehet, hogy az életben nem fogjuk használni a kéményt, így most csak lakásdíszként funkcionál, ezek nem nagyon hatották meg az ellenőrt. Konkrétan egy 4 oldalas kalkuláció készült a megfelelő légbeejtő kiválasztásához.
OFF
A páraelszívó esetében irányadónak ott volt EN 61591-es uniós szabványú vizsgálat. Ez alapján szabadba történő kivezetés mellett, azonos kereszmetszettel, 30 centi függőleges szakasszal, egy 90 fokos idommal és 1 méter vízszintes szakasszal kalkulálva a kiválaszott gép maximális léghozama 340 m3/óra. Ez egy egyszerű teleszkópos páraelszívónál nem rossz teljesítmény. Nálam hasonló az elvezetés, ráadásul valamivel rövidebb szakasszal, viszont egyszerű flexi csővel.
"Ha szerinted xy-nál simán a légbeejtők jó s nálam mindez ventillátorral kiegészítve nem jó akkor kár folytatni ezt a hülyeséget."
Gyanítom, hogy valamit rosszul értelmeztél, mert tőlem ilyet biztos nem olvashattál. Mint ahogy korábban is írtam: "Persze mivel az otthonok páraterhelése és annak kiváltó okai igencsak változóak, elképzelhető, hogy Nálad bevált ez a fajta szellőztetés."
De ha már itt tartunk: mit jelent az, hogy "jó" vagy "nem jó"?
Tegyük fel, hogy van egy házikóm, klassz vonal menti hőhidakkal. A régi, rosszul záródó nyílászárókkal kiegészítve ráadásul télen szépen szökik ki a meleg. Viszont az épület adottságaiból, és annak használatából kifolyólag a penész jelei nem mutatkoznak. Hogy valamelyest javítsak az épület hőszigetelésén, és ezáltal spóroljak a fűtésszámlán, egy rakás pénzért kicseréltetem az elavult nyílászárókat fokozottan hőszigetelt üvegezésűre. Az örömöm aztán addig tart, amíg az elégtelen szellőztetés következtében a hőhidak mentén meg nem jelenik a penész. Ezért újabb beruházással kiépítek egy higrosztatikus szellőzőrendszert. Ez értelemszerűen csekély áramfogyasztással, és egy bizonyos mértékű hőveszteséggel is jár. Most akkor ez egy jó rendszer? Attól függ, hogy milyen szemszögből nézzük: A régi nyílászárók esetében (is) folyamatosan cserélődött a levegő, csak ebben az esetben sokszor feleslegesen, ami megnövelt fűtési energiát eredményezett. Ezen részben sikerült javítani egy költséges beruházással (nyílászáró csere), ami viszont újabb problémát eredményezett (penész). Hogy ezt visszaszorítsam, kiépítettem egy higrosztatikus szellőző rendszert. Ezzel a penészt jó esetben vissza is szorítottam, de magát a kiváltó okot (hőhidak) végülis nem szüntettem meg. Illetve számolnom kell azzal, hogy a páraszabályzott szellőztetés is plusz energiát emészt fel (hőveszteségből adódó fűtéstöbblet + áramfelhasználás). Azon pedig egy pillanatig sem gondolkodunk el, hogy az üzemeltetésből adódó hőveszteség milyen arányban áll az épület egyéb hőveszteségeivel, plusz a befektetés-megtérülés viszonyával. Szóval a rendszer lehet, hogy jó, hiszen a légcsere optimális lesz, és tegyük fel, hogy a penésszel sem kell számolni. De ha a többi tényezőt is figyelembe vesszük, akkor a válasz nem biztos, hogy ilyen egyértelmű.
Ha kiindulási pontnak az energiatakarékosságot veszem figyelembe, akkor egy jól szigetelt épületnek egy hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítése (és persze a hőhíd megszüntetése) adna igazán értelmet. Más kérdés, hogy egy ennek a rendszernek a kiépítéséne olyan költségvonzattal jár, ami esetleg csak évtizedek múlva térül meg.
Visszatérve a szellőztetésre: Persze szellőztetni mindenképp szükséges, de ennek nincsenek általános érvényű szabályai. Hogy mikor és mennyi friss levegőt viszek be a lakásba, az nyilvánvalóan függ az ott tartózkodó személyek számától, életvitelétől, az épület szerkezetétől, az épületgépészeti sajátosságoktól (pl. nyílt égésterű kazán vagy kandalló), a fűtési szokásoktól, a lakóhely körülményeitől, stb. A páraszabályozott szellőztető rendszer ezekhez az igényekhez részben alkalmazkodik is. De azt például "nem látja", hogy mondjuk Budapesten élsz egy nagy forgalmú, hatsávos útszakaszon; vagy pedig az alföldi tanyavilágban. Mint ahogy azt sem, amikor egy társasházban az alsó szomszéd az erkélyen vagy nyitott ablak mellett rendszeresen dohányzik; esetleg az enyhe télnek köszönhetően elindul a pollenszezon, stb-stb. Itt is csak akkor mondhatnám azt, hogy jó vagy nem jó, ha lenne valamilyen támpontom. Egy gyakran otthon tartózkodó családnak, nyugdíjasoknak, vagy egy ágyhoz kötött betegnek nagy segítség lehet, ha nem kell figyelni az állandó ablaknyitogatásra. Az én esetemben viszont ketten lakunk a házban, és napközben vagy a munkahelyen vagyunk, vagy épp a kertben dolgozunk. Így aztán nem jelent nagy fáradtságot, ha este hazaérve, illetve közvetlen lefekvés előtt, és reggel egy kereszthuzattal kiszellőztetem a házat. Ezzel a nulla forintos "befektetéssel", a lehető legminimálisabb hőveszteséget, hőmérsékletcsökkenést érem el.
"Egyébként ha esetleg veszel egy limodort a fürdőbe nem is leszel messze a dologtól s akkor talán tapasztalatod is lesz róla nem csak elképzelésed."
Bízom benne, hogy az ablakokon történő páralecsapódás az első fűtési szezonnak tudható be (új építésú ház), így most elsősorban a fürdőszobai páraterhelésre koncentrálok. Ehhez viszont biztos, hogy nem fogok egy méregdrága Limodort vásárolni. Erre a célre nekem bőven megfelel egy olcsó, nagyobb léghozamú, 150 mm-es ventilátor is.
Az a baj, hogy kétféle adat fontos egy ventilátornál: mennyi levegőt és milyen nyomással tud szállítani.
Ugyanez van a szivattyúknál is: van, amelyik arra van kitalálva, hogy nagy mennyiséget szállítson, de nagyon nem szereti, ha fojtás van a rendszerben, drasztikusan leesik a hozam (pl. szennyvízszivattyú) és van olyan, ami nem tud ekkora mennyiséget átnyomni, de ez a kevesebb mennyiség fojtás esetén is alig csökken. Legjobb persze az lenne, ha lenne nagy hozamú, nagy erejű, ráadásul még energiatakarékos is - azt hiszem, ilyen nincs. :o) Ja és persze megfizethető. :o)
Ugyanúgy a ventinél, lehet a konyhai páraelszívó 500 légm3/h-s, ha egy kanyar már felére csökkenti ezt. Márpedig egy emlegetett rendszernél a légbeeresztők is szűkítések, a bezárt ajtók alatti rések is szűkítések, azaz itt inkább az a fontos, hogy bár kevesebb levegőáramlást, de azt ilyen körülmények között is tudja. Persze energiatakarékosan és halkan - itt meg ezért bukik az olcsóság. :o)
Semmi gond. Ha szerinted xy-nál simán a légbeejtők jó s nálam mindez ventillátorral kiegészítve nem jó akkor kár folytatni ezt a hülyeséget. Egyébként ha esetleg veszel egy limodort a fürdőbe nem is leszel messze a dologtól s akkor talán tapasztalatod is lesz róla nem csak elképzelésed.
Igen, de még nem tudtam - tegnap akartam - beépíteni a Limodort, mert egy vacak 80mm-es belső átmérőjű 30cm hosszú műanyag csővet sehol nem találtam itt északpesten sehol.
Sajnálom, nem azt akartam elérni, hogy megsértődj. A személyeskedésnek nem látom értelmét. Abban viszont egyetértünk, hogy ez egy meddő vita, így tényleg nincs értelme folytatni.
Mindenben igazad van, köszi, hogy felnyitottad a szemem lassan rájövök tényleg kidobott pénz volt.
Látom szeretnél egy ventillátort a fürdőbe, csak halkan jegyzem meg, hogy egy ventilátor légszállítási teljesítményét nem feltétlenűl az átmérője határozza meg a feltüntetett légszállítási adat pedig 0pa nyomásnál igaz a fölött meredeken eshet, de gondolom ezt Te is tudod ha már látszólag a kisujjadban van ez a téma.
"Ha egy tökéletesen kiépített hőcserélős, por, szag és pollenszűrős rendszerről beszélnék akkor az legalább félmillió forint lenne, de ilyenről nem beszélt senki."
Valóban, mert hőcserélőről részemről sem esett szó. Ha meg egy olyan puritán szellőztetést szeretnék kivitelezni, amit említettél, akkor az gyakorlatilag még 100 ezer Ft sincs.
"Valószínű nagyon speciális házban lakok, hogy nálam bevált."
A már korábban is említett példám ettől még jobb: saját ismerősömmel történt meg, hogy az ablakcserét követő 1 éven belül a penész jelei kezdtek megmutatkozni (páralecsapodás, dohos szag). A nyílászárót beépítő cég egy komplett elszívó rendszerre adott árajánlatot. Viszont előbb azt javasolták, hogy egy idényt próbáljon ki csak a légbeejtők beépítésével, aztán ha az önmagában nem segít, akkor tovább lehet lépni. Nem volt rá szükség, mert a légbeejtők és a gyenge szélmozgás önmagában megoldották a problémát.
"Igazad van majdnem ugyan azt nyújtja mint egy időzített párelszívó csak azzal a különbséggel, hogy az nem folyamatos, nagyon hangos ami az éjszaka közepén nem túl jó, ha elmész fürödni ne felejts el bekapcsolni..."
Azért is írtam, hogy a fürdőszoba szellőztetését leszámítva, mert az ott felgyülemlett párát természetesen a szabadba célszerű kivezetni. Viszont a napközbeni kiszellőztetést gond nélkül elvégzi a lakásban. Napi 4x fél óra, vagy 6x 20 perc elég, persze nem éjfélre beállítva.
Akkor már tudom mire gondolsz, nem véletlenűl írtam, hogy ki lehet hozni 100eft-ból. Ha egy tökéletesen kiépített hőcserélős, por, szag és pollenszűrős rendszerről beszélnék akkor az legalább félmillió forint lenne, de ilyenről nem beszélt senki. Abból kiindúlva, hogy folyamatosan az írod "szerintem" gondoltam nem láttál még ilyet, nem laktál olyan házban ahol ilyen van, nem érted mi, hogyan, miért működik.
Igazad van majdnem ugyan azt nyújtja mint egy időzített párelszívó csak azzal a különbséggel, hogy az nem folyamatos, nagyon hangos ami az éjszaka közepén nem túl jó, ha elmész fürödni ne felejts el bekapcsolni, de az a legjobb ha a fürdőbe teszed mert akkor nem szívja át a házon a párás levegőt.
Valószínű nagyon speciális házban lakok, hogy nálam bevált. Hidd el megváltás a sima ablaknyitogatós szellőztetéses időkhőz képest.
Én ezzel ugyanígy vagyok: Te nem tudod, vagy pedig nem akarod megérteni, hogy mire célzok. Az addig rendben van, hogy a helyiségekben elhelyezett légbeejtők a páratartalom változásának függvényében nyitnak. Az is érthető, hogy van egy ventilátorod valamelyik vizes helyiségben, ami napközben alacsony fodulatszámon dolgozik. Abban nem értünk csak egyet, hogy a légelvezetők és légtechnikai csövek elhagyásával, "valódi" központi elszívó nélkül sikerül egy olyan irányított légáramlást biztosítanod, amivel elérhető az egyenkénti helyiségek optimális átszellőzése. Persze mivel az otthonok páraterhelése és annak kiváltó okai igencsak változóak, elképzelhető, hogy Nálad bevált ez a fajta szellőztetés. De szerintem - a fürdőszoba szellőztetését leszámítva, a többi helyiségre vetítve - hatékonyságban nem igazán nyújt többet, mint néhány légbeejtő meg egy időzített páraelszívó a konyhában. A különbség csak annyi, hogy amíg nálad folyamatosan megy a ventilátor, addig a konyhai páraelszívó meg mondjuk megy napi 4x fél órát.
Ha konyhába főzől normális esetben a konyhai elszívót használod, de emellet ki fog nyitni a legközelebbi beeresztő, ha virágot locsolsz az ablakban akkor ott fog nyitni, ha kiteregetsz a kisszobába akkor ott. Ha zuhanyzol akkor ha akarsz rakhatsz higrosztátot a fűrdőbe vagy egyszerűen rákötöd a villanykapcsolóra a gyors fokozatot.
A venti folyamatosan megy alap fokozaton nem kell minden grammnyi levegőbe párolgó vízért gyorsra kapcsolni, de ha neked úgy tetszik rakhatsz higrosztátot bárhova a házban.
Én a nappaliban alakítottam ki a helyét, de nincs rá szükség elég ha WC ill. a fürdő villanykapcsolója kapcsolja a gyors fokozatot.
Egy konkrét példával: adott egy 100 nm-es ház. Ebben van 1 közlekedő, 1 nappali konyhával, 2 kisszoba, 1 fürdőszoba, egy zuhanyzó wc-vel, és egy kamra. A szobákban mindenhol vannak légbeejtők, az elszívó ventilátor pedig a fürdőszobában kapott helyet.
Ha a zuhanyzót használják, vagy a konyhában főzőcskéznek, akkor azt hogyan érzékeli a fürdőszobába szerelt elszívó? Vagy ha az egyik kisszobában elzárom a fűtést, esetleg vizet adok a szobanövényeknek, felmosok a nappaliban stb? Nem erre a célra tervezték a higroszabályzású légelvezetőket?
Most viszont már központi ventilátort is említesz. A központi elszívó rendszerhez meg ugye kell önmagában a központi ventilátor, a higroszabályzású légbevezetők + légelvezetők, légtechnikai csövek...
A rendszer (ha nevezhetem így) a higroszabályzós légbeeresztőkből és a központi elszívó ventillátorból áll.
A légbeeresztők felenek azért, hogy az adott helységbe beengedjék a megfelelő mennyiségű friss levegőt az ideális páratartalom eléréséhez. (pl. -a hálónkban az éjszaka folyamán kinyílik napközben bezáródik, -ha egész nap nem vagyunk otthon akkor estére mind zárva van tehát nem történik felesleges légcsere)
A ventillátor felel azért, hogy ezeket a légbeeresztőket szívja, hogy csak befelé áramoljon a levegő, ez szükséges a légbeeresztők normális működéséhez. Venti nélkül valóban nem lenne más mint lyukak a falon vagy a nyílászáró résszellőzője ami ad-hoc jellegel vagy ki vagy be vagy adott légköri viszonyok mellett nem szellőzik.
Ezért merem írni, hogy ez egy rendszer mert automatikusan ott szellőztet ahol éppen kell.
Ha ezek után sem világos nem tudok mást írni olvass utánna sok cég van ami ilyen eszközöket gyárt ill. foglalkozik a kiépítésével, nem én találtam ki.
Csak érdekelt, hogy milyen ventilátort választottál. Nálam egyelőre a páramentesítő a fürdőben (is) rendesen teszi a dolgát, de idővel szeretnék én is oda egy nagyobb teljesítményű elszívó ventilátort felszerelni, azért kérdeztem. Sajnos sem ezt, sem pedig a törölköző szárítót nem vettem figyelembe, így az ablak felőli oldalon nincs semmilyen kiállás. De annyira azért nem vészes a helyzet, mert gipszkarton válaszfalaim vannak. Ha az ajánlott 8x-os szorzót veszem figyelembe, akkor a 16,5 légtérfogatra legalább 130 m3/h légszállítású venti kellene. De mivel zuhanyfülkénk van, oda eleve nagyobb teljesítményű elszívót javasolnak, így inkább egy 150mm-es ventilátorra lenne szükségem.
Közel 50-es falak, 1989-ben épült kétszintes családi ház. Alul pincével (pince viszonylag száraz, egy helyen van csak gond), aljzatszigetelés rendben. A penész az emeleti szobákban és a nappaliban (lennt) van jelen. Hőhíd mindegyik helyen.
Mondjuk elég speciális ház, ha ilyen légcsere mellett is jött a penész.
Milyen a fal? Vagy nem lehet, hogy a fal alja szigetelés hibádzik és az alapról (vagy annak híján a földből) szívja a fal a nedvességet és azért jött a penész?
