Miért nem? Isten elrendelte az Ő megváltási tervének a menetét, és erről nekünk is lehet ismeretünk, méghozzá épp az ünnepek által. Mindennek rendelt ideje van, a gyülekezetben is "ékes rendben" zajlanak a dolgok, nem hasiütire, amikor eszünkbe jut, emlékezgetünk kicsit. Persze nyilván a hála és öröm és dicsőítés az Úr felé mindenkor bennünk él, de ez nem azt jelenti, h ne lenne egy közös, nyilvánvaló, megismerhető időpont, amikor együtt emlékezünk az Ő nagy tetteire.
Miért kellett kőtáblára vésni, mkiért nem volt elég, hogy Mózes leírta, a többi elég volt, hogy Mózes leírta, miért pont tízet, miért pont azt a tízet, miért nem a páskabárányt véste kőtáblába, minek az árnyéka a ne ölj...?
Sajna azonban a kötáblákat egy bizonyos pusztában vándorló nép kezébe adta az Úr, akik ugyan őrizgették egy darabig, de már jó ideje nincsenek meg. Igaz, h szent iratokban megőriztette Isten a benne szereplő dolgokat a népével, de mást is lejegyeztetett ottan, nem csak a tíz Igét. Mér nem csak ezt a tíz gondolatot adták át egymásnak írásban az Urat követő emberek, minek kellett a sok "körítés", ha ebben "minden benne van"?
Nem kell megtartani, Pál mondja, nem az én logikám, de még az én logikám szerint sem kell megtartani, Bárány haláláról pedig miért ne emlékezzünk meg hálaadással, ha egyszer annak köszönhetjük váltságunkat, de nem úgy emlékezünk, hogy niszán 14-én bárányt vágunk...
A kőtáblán mnden rajta van, átfogja az egész szent írást. Luther azt mondja, annyiféleképpen ölünk, ahány érszékszervünk van. Ölünk a nézésünkkel, a beszédünkkel, a mozdulatainkkal.
Minek emlékezünk meg Krisztus áldozatáról, ha egyszer Ő már betöltötte a bárány "szerepét", kész, nincs értelme tovább az árnyéknak, hiszen megvan a valóság. Ja, hogy Ő ezt kérte tőlünk, h ezt cselekedjük Őrá emlékezve? Valóban, és ezzel alátámasztotta az emlékünnepek létjogosultságát, ugyanakkor egy szóval sem törölte el a meglevő rendelt napokat.
Másfelől pedig még mindig vannak az éves ünnepkörben olyan események, amelyek bizony beteljesedésre várnak. A te logikád szerint legalább azokat meg kéne tartani, hiszen aminek azok árnyékai, még nem jött el.
Ez nem válasz arra, hogy miért beszél 3-as tagolásban végig a szombatról (parancsolat), újholdról, ünnepekről az Írás!!!
Az írásból igazoltam, hogy ez így van (persze igazából nem neked, csak aki olvassa), végig Mózesnél és a prófétáknál, te erre mindenféle agyalást dobtál be kőtáblákról, ünnep szombatokról stb. holott aztokat az ÍRÁS szent gyülekezési napnak (lásd Ezékiel) nevezi, nem szombatnak! (ja és mellesleg Pál nem azt írja hogy el vannak vetve az árnyékok, hanem hogy ne ítéljen senki ezekben, elvetésről szó sincs)
Pál követte ugyanazt felsorolási rendet, ami az ószövetség írásaiban a prófétáknál van az idézett helyeken, semmi nem utal rá, hogy "ünnep szombatja", mert az az Írás nem is annak nevezi és ha ez fontos lett volna Pál említette volna, de nem. Az írást ismerő meg tudja, hogy ez a hármas tagolás végig így van az Írásban.
Talán lehet, hogy más is fontos azon a bizonyos kőtáblán kívül, pl.: az sincs a kőtáblára írva "szeresd felebarátodat mint magadat", meg hogy ne provokálj ilyen topicokkal, meg hogy ne hamisítsd más nickeket a vallásfórumon, vagy hogy ne legyél törvénykező és képmutató! stb.
Mellesleg még mindig tartozol egy beszámolóval!
Tudod: Az eretnekké válásod történetével!
Te magad írtad, hogy az lettél (1. sz. első )személyben Két év kevés volt megfogalmazni ezt a bizonyos történetet, amiért a topicot nyitottad?
Nem lehet a Bibliához matematikus-programozóként közelíteni, mert ilyen logika szerint a királynak nem való a borivás, de a bakteriológusnak viszont igen, amely értelmezés képtelenség, ámbátor hidegfejű, szívtelen, holtbetűkhöz ragaszkodó, tartalmat, mondanivalót semmibevevő matematikus-programozóként megállhatja az efféle magyarázat a helyét. Az egész Írást kell nézni, Isten akkor megáldotta a hetedik napot, amikor még nem volt bűn, nem votak zsidók, nyilván nem viccből áldotta és szentelte meg, nyilván nem volt az Édenben semminek sem az árnyéka a hetedik nap, rávéste Isten kőtáblára olyan örök erkölcsi parancsok társaságában, mint a ne ölj, tehát Pál nem beszélhetett a hetedik napi szombatról, hanem egyéb szombatOKról, amelyek valóban árnyékok, nem is lettek kőtáblára vésve, ugyan, minek is lenne az árnyéka a ne lopj, vagy a ne paráználkodj...?
A kovásztalan kenyerek ünnep első és utolsó napja is úgynevezett (de nem a törvény, vagy Isten által, hanem a zsidók által) nyugalomnap, de Pál nem utal sehol rá, hogy - csak ezek az úgynevezett szombatok -, különben írná, hogy az "ünnep szombatjai" vagy valami halvány utalás lenne, de nem. Ilyen nincs, hanem az ószövetségi hármas tagolás ahogy Mózesnél és a prófétáknál is.
Ézs. 1:13. Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
Ezék. 45:17 "A fejedelem tiszte pedig lészen, hogy vigyen egészen égőáldozatokat és ételáldozatot és italáldozatot az ünnepeken és az újholdak napján és a szombatokon, Izráel házának minden ünnepein: ő teljesítse a bűnért való áldozatot és az ételáldozatot és az egészen égőáldozatot és a hálaadó áldozatokat, hogy megszentelje Izráel házát."
Itt lázszik hogy a hármas tagolásban a szombat a parancsolat szombatjára vonatkozik, nem valami másra!!!!! és szintén egységesen említi DE az ünnep úgynevezett szombatjait szent egybegyülekezésnek mondja, nem szombatnak:
Ezékiel 46:1. "Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombaton pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák ki. És a fejedelem jőjjön be a kapu tornáczának útján kívülről, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az ő égőáldozatát és hálaadóáldozatait, ő leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig. És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr előtt. Az égőáldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép bárány és egy ép kos legyen; És az ételáldozat; egy éfa a kos mellé; és a bárányok mellé ételáldozatul, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához. Az újhold napján pedig egy ép, fiatal bika és hat bárány és egy kos, mind épek legyenek. És a bika mellé egy éfát és a kos mellé egy éfát tegyen ételáldozatul; és a bárányok mellé azt, a mi kezétől telik, s az olajból egy hínt az éfához. És mikor bemegy a fejedelem, a kapu tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki. Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében valón menjen ki. A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, együtt menjen ki velök. És az ünnepeken és a szent egybegyűléseken legyen az ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a bárányok mellé, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához."
Szintén egységesen. (mellesleg a heti szombat is örömünnep, akár a többi)
Hos. 2:10 "És megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepe napját. És elpusztítom szőlejét és fügefáját, a melyekről ezt mondta: Ez az én bérem, a mit az én szeretőim adtak nékem, és erdővé teszem azokat, és a mezei vad emészti meg őket. És megbüntetem őt a Baálok napjaiért, a melyeken füstölve áldozott azoknak, és felrakta gyűrűjét és nyaklánczát, és elment szeretői után, rólam pedig elfeledkezett, ezt mondja az Úr."
Ámos 8:5. "Mondván: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? hogy megkisebbítsük a vékát és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!"
Pál, csak ugyanazt a hármas tagolást folytatja, akár az Írás, hisz törvénytudó ő is.
Kol. 2:16. "Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában..."
Szerintem bőven alá lehet támasztani, hogy Pál a kőtáblás parancsolat szombatját írta, hisz végig az írásban ugyanazt a tagolást használja. (ő pedig törvénytudó volt)
Vagyis pl.: kovásztalan kenyerek első és utolsó napja is nyugalomnap, de Pál nem utal sehol rá, hogy - csak ezek -, különben írná, hogy az "ünnep szombatjai"[] vagy hasonló....De semmi. Szóval az Occam borotvája és Mózes sorrendje alapján itt bizony a parancsolat szombatja van említve (az ünnepek és újholdak mellett) a Kol. levélben, nem más.
>>Egyébként nem voltak olyan innepek, amik nem voltak szombatok...?
A páska első és utolsó napja volt csak robota nélküli nap (azaz sabat), de a páska egy egységes ünnep és csak azért nevezhették nyugalomnapnak (azaz szombatnak) az első és utolsó napját, mert szintén nem kellett dolgozni, de itt külön említi az ünnepektől a szombatot, akár csak a Mózes felsorolásában.
"de akkor semmi értelme nem lenne külön említeni a szombatot (mert az ünnepeken és a újholdon kívül más nem jöhet szóba "szombat"-ként"
Nézd, Pál azt is mondja, hogy sem szkítiai, sem barbár,, ez számomra értelmetlen, mert a szkítiai barbár. Egyébként nem voltak olyan innepek, amik nem voltak szombatok...?
A szövegben Itt csak "szombat dolgában" van, nem pedig "azon szombatok, melyek ..." különben nem említené külön a más ünnepektől. (amelyeket szintén említettek szombatnak valahol az írás), de akkor semmi értelme nem lenne külön említeni a szombatot (mert az ünnepeken és a újholdon kívül más nem jöhet szóba "szombat"-ként, csak a parancsolat szombatja)
Kol. 2.16 "Senki azért titeket meg ne ítéljen: evésért, vagy ivásért,
- avagy ünnep (páska, hetek, sátoros) - vagy újhold (minden hónap első napja) - vagy szombat dolgában (minden hetedik nap)
Ráadásul Mózes is azt a rendet felsorolási rendet követi, mint Pál (igaz fordított sorrendben)
B) A szombat megülése Szám 28,9 Szombati napon két egyéves hibátlan bárányt, két tized lisztlángot, olajjal meghintve mint ételáldozatot, s a hozzá tartozó italáldozatot - Szám 28,10 ez a szombati égőáldozat, amely minden szombaton esedékes az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. C) Az újhold megülése Szám 28,11 Hónapjaitok első napján két fiatal bikát, egy kost és hét hibátlan, egyesztendős bárányt kell égőáldozatul bemutatnotok az Úrnak, Szám 28,12 ezenkívül bikánként három tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, a koshoz meg két tized, olajjal vegyített lisztlángot ételáldozatul, Szám 28,13 s minden bárányhoz is egy tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul - kellemes illatú égőáldozatul, tűzáldozatul az Úrnak -, Szám 28,14 hozzá tartozó italáldozatul meg bikánként fél hin bort, a koshoz pedig egy harmad hint, és minden bárányhoz egy negyed hint (számítva). Ez az újhold idejére rendelt égőáldozat, amely egész éven át minden hónapban esedékes. Szám 28,15 Ezenkívül egy kecskebakot is fel kell áldozni engesztelő áldozatul az Úrnak, a szokásos égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. D) A kovásztalan kenyér ünnepe Szám 28,16 Az első hónap tizennegyedik napja pászka az Úr tiszteletére. Szám 28,17 E hónapnak tizenötödik napja azonban ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. Szám 28,18 Az első nap gyűljetek össze a szentélynél. Semmiféle szolgai munkát ne végezzetek. Szám 28,19 S égőáldozatul, tűzáldozatul ajánljatok fel az Úrnak: két fiatal bikát, egy kost, és hét egyéves, hibátlan bárányt - csak hibátlant lehet -, Szám 28,20 valamint olajjal meghintett lisztlángot, hozzá tartozó ételáldozatul, három tizedet (számítva) mindegyik bikához, két tizedet a koshoz Szám 28,21 és egy-egy tizedet a hét bárányhoz. Szám 28,22 Ezenkívül egy kecskebakot engesztelő áldozatul, hogy megtisztuljatok. Szám 28,23 Mindezt a reggeli áldozaton kívül kell bemutatnotok, ami a szokásos égőáldozatból áll. Szám 28,24 Ezt az áldozatot mutassátok be mind a hét napon kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak; a szokásos égőáldozaton, s a vele együttjáró italáldozaton kívül kell ezt bemutatnotok. Szám 28,25 A hetedik nap aztán ismét gyűljetek egybe a szentélynél, s akkor se végezzetek semmiféle szolgai munkát. E) Az új kenyér ünnepe
Van-e utalás arra a Bibliában, h micsoda a szentély ma, és kik a papság tagjai? Sztem van. Így most ezekre érvényes, ami akkor a valóságos templomról és papságról szólt. Nem olyan bonyolult ám ez.
jav.: Szentély nem volt, de bárányt kellett ölni, s vérével kenegetni, ez ma már nem érvényes, ám későbben nem hagyta meg az Úr, hogy a páska innepe alkalmával föl kell zarándokolni a szentélyhöz...?
