John Mayalltől hallgatom a The Last Time c. bluest. Szerintem Mayall mindig barbár zenész volt, ezért szerették, és szeretem. Mintha bőrőkbe bújva, husánggal zenélne, és mintha így a léleknek több mozgástér jutna. A legjobban azt a muzsikáját, nótáját szeretem, ami Jimmy Hendrixről szól, mindig meghatódom ha véletlenül hallom, vagy évente egyszer felteszem.
A 'The Last Time' azért tetszik, mert a barbárságát egy kis esztráddal finomítja. És azért nem tetszik, mert egy kis esztráddal finomítja.