Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Az Elvira (inkább borszőlőnek használják az USA-ban, de annak sem nagyon jó), nem használják alanynak, annak ellenére,hogy egyik közeli felmenője a Vitis Riparia.
Javaslom, hogy inkább használd a jó bevált alanyfajtákat, és nem ér meglepetés.
Jelenleg is jópár alanyfajta létezik, amit arra nemesítettek, hogy jó alany legyen, a teljesség igénye nélkül: TK5BB, 5C, 125AA, Fercal, SO4, Börner. Keress ilyeneket, ne bizonytalan darabokkal próbálkozz. Bemész oltványoshoz, és kérsz tőle - ősszel, amikor szedik fel az oltványokat, sok olyan lesz nekik, ahol a forradás nem sikerült, nemes elhalt, de az alany kihajtott alatta. Jó esetben el tudod olcsó pénzen kunyerálni. De ha nem, akkor az oltáshoz megszedett alanyvesszőkből is tudsz szerintem venni. (Azért nem mondom, hogy elhagyott szőlőben szedjél alanyt, mert nem lehet tudni, milyen betegségek vannak benne.)
A Németh Márton féle album alapján (amiben sajnos nincs benn az összes alanyfajta), ezek lehetnek, mert van termésük, kb. olyan kicsi bogyókkal: "Solonis X Riparia C1616", "Berlandieri X Riparia Sz157", "Chasselas X Berlandieri M-De G 41B", "Mourvedre X Rupestris C 1202", "Berlandieri X Riparia TK5BB", de ahogy írtam korábban, kellene vitorla kép, őszi levélszín, egyebek.
Egy számomra érdekes esetre keresem a válasz ami a következő.
Mátra környéki kereskedőtől vettem Ruby King nevű szőlőoltványt két tövet az egyik az is lett.
A másik egy korai, nagy szemű, fehér, ropogós, finom, fehér szőlő lett, ezért nem is bánkódtam nagyon.
A meglepetés következő évben, hogy a korai, finom, ropogós, fehér termése nem az lett mint ami előző évben volt
Amikor beérett pont úgy nézett ki mint a Rózsaszín Mazsola szőlőm ami öt méterrel távolabb van két tő is, ez tavaly előtt volt és mivel azon a télen mínusz 23 fokok voltak elfagyott csak a tőkefejből hajtott és nem termett ezért, hogy milyen termést hozott volna nem sikerül megtudnom.
Most szeretném átoltani de az is érdekelne vajon mit teremne.
Kérdezném, hogy valakinek volt-e már hasonló esete vagy mi lehet a magyarázat?
Előre is köszönöm ha valaki tud az esettel kapcsolatban valami információval szolgálni.
A kép az becsapós, szerintem ez a világ legapróbb szemű szőlője kb akkora mint a borsószem.
Az íze nem élvezhető, mikor szüretelték éppen arra jártam beszéltem velük. A tulajnak rokonai és minden évben eljönnek Erdélyből leszüretelni, bort csinálnak belőle.
Ez igaz... De érdekes a többi szőlőből készült boromat nem cserélném sok más palackozott borral.
Pedig ugyanugy csináltam... mégis. "Persze izlések és főleg a pofonok"
Sőt az olcsóbb palackozottat messze nagy ivben kerülöm...
S a volt szomszédom egyszer vett Cserszegi fűszerest és bora jobb volt sok palackozott bornál, pedig még a hordó sem volt teljesen tiszta... Régebben vettem a Szépasszonyvölgyben -de minek- finom bort, de másnap a szomszéddal kiöntöttünk
Ezen a képen egy nagyobb szemű szőlő van nem a "Szlovák"... Ha ugyanaz amire gondolok a kép alapján, akkor a szem fehér a belül (ezt Kadarkának nevezték itt persze nem az). Jobb izű mint az emlegetett "Szlovák- amit mások taljánnak neveztek-biztos, hogy direkktermő, mert saját gyökerén szépen él...
Egyszer próbából csináltunk a szomszéddal tisztán bort belőle, s nem birtuk meginni. Ezután átoltottam azt, amit a szomszédtól kaptam-több volt- de sok év után mind ledobta az oltást (Esztert oltottam rá). Kivágtam, mert itt ez sem vált be alanynak sem.
Bocs ha nemtán megint egyről lebeszélnélek... Meggyözödésem, hogy amit tisztán nem lehet meginni, azt még festőszőlőnek sem kellene használni.
Lehet pár év múlva-ha lesz annyi- akkor néhány uj szőlőről is ezt fogom mondani. De hogy jót is mondjak két direktermőről: idén a fehér Delewárt és az Otellót rajta hagytam a tőkén mostanában szedtem le a maradékot... Megfagott és igy már nem csip, édes és finom enni, de bort nem csinálnék belőlük. Előző évben csináltam, de ott van meg nem innám, pedig nagy része Konkordi, ami még jobb enni... Igy joggal ide a csemegeszőlők közé sorolják (másra nem jók).
Éljen az a sok finom apró illatos szamóca, nekem két féle is van. Messziről illatozik és nagyon finom, jobb mint a nagy s nemesitett. Egyégként van köze a szőlőhöz, mert ez a takarónövénye nagy területen nálam.
S ami előnye sok-sok éve ott van és nem kell átültetni.
Nekem is kedvencem a Supaga! Igazi csemege. Mikor szőlőt eszem, mindig a végére hagyok néhány szemet. (Sajnos csak 1 tő van és még az is elég gyenge. Idén oltok róla.)
Nem kételkedtem semmiben, sőt! Nekem van szamócám és eprem is és ettem már náthásan is. OK!
A kinyujtott nyelvedre is tehetek egy kockacukor, vagy egy fa darabkát, ha be van csukva a szemed és nincs becsukva a szád, nem mondod meg melyik melyik.
De , hogy bizonyítsam állításom , kihívlak egy próbára .
Az idén próbáld ki , szép napsütötte időbe mikkor lesz már hazai szamóca . Vegyél egy kilogramm szamócát ( de ha eljössz én adok ingyen is , 17 éve szamócázom ) felét edd meg úgy hogy be fogód az orrod , vagy bedugod . Félóra múlva meg edd meg a másik felét úgy hogy közbe illatozod , és akkor döntsd-el . hogy melyik volt édesebb .
Tudod mi a különbség az eper és a szamóca között? Ne aggódj, az emberek abszolút többsége nem, vagy rosszul tudja.
Legtöbben azt hisszik, hogy a nagyobb az eper, a kisebb a szamóca. Még a piacon a kofák és árusok is így tudják. Hogy mi az igazság? Eper nem létezik. Legalábbis ebben a formában nem, ugyanis ez egy tévedés.
Az igazság az, hogy csak szamóca van. Botanikailag az eper és a szamóca két különböző növény. Hogy mi az eper? Ami a fán nő.
Az eper (Morus) kétféle fán termő gyümölcs, a Morus alba – fehér eperfa és a Morus nigra – fekete eperfa, melyeknek a fáját is eperfának nevezzük. Emellet még van több fajtája is, amelyek Magyarországon nem honosak.
Amit mi epernek ismerünk, az a szamóca. Az összes.
A szamóca (Fragaria) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve, valamint a vadon termő fajok gyümölcsének elnevezése. Magyarországon a nemzetségnek 3 faja őshonos, ezeket gyakran a gyümölcséért termesztett Fragaria X ananassa illetve Fragaria virginiana fajoktól való megkülönböztetés végett erdei szamócának nevezik.
És most jön a különbség. A termesztett szamóca fajokat egyszer csak elkezdték földiepernek nevezni. Később ez módosult, lustaságból kikopott előle a "földi", és így eszünk azóta epret.
Az is érdekes, hogy a szamóca gyümölcse valójában nem termés. Az apró aszmagtermések az elhúsosodott vacok (a virág kocsányának megvastagodott csúcsa) felszínén, vagy abba kissé besüllyedve találhatók. Mi ezt a vacokot (nem vackot) esszük.
Ismerem a szagok jelentőségét, de ettől még az eper (és a csemegeszőlő) a csekély savtartalom miatt édes relatíve alacsony cukortartalma ellenére. De tegyél teljesen szagtalan citromsavat az eperre és nem fogod édesnek érezni a változatlan illat ellenére.
A szaglás szerepe Az illatok molekulákból állnak, melyek szagláskor a szaglóhám sejtjeinek (számuk mintegy 1,5 millió) szőrein megtapadnak, és az itt található idegvégződéseket ingerlik. Az ingerület tovább adódik az agynak, ahol feldolgozódik a minta és kialakul az érzet. Idegrendszerünk halántéklebenyi részében találhatók olyan memóriasejtek, amik megőrzik az illatokat, szagképeket tárolnak, így lehetséges az, hogy ha megcsap egy illat, akkor elfeledett emlékek jutnak eszünk, például a szamóca illatáról eszünkbe juthat gyermekkorunk, amikor az erdőszélen sétálva rátaláltunk arra a pici finom gyümölcsre és vígan szaladtunk a szüleink után, hogy elújságoljuk a nagy felfedezést!
Ez történik a borkóstolás során is, párosítjuk az adott illatot egy, az emlékezetünkben már eltárolt, régebben érzett gyümölcs, virág, animális jelleg stb. aromájával. A bor szagolgatásával azonban vigyáznunk kell, mert ha túl sokáig tartjuk az orrunk alá a poharat, akkor gyorsan hozzászokunk az illathoz, és máris nem érzékeljük megfelelően. A legjobb módszer, ha a maximum 1/3-ig töltött pohárban megforgatjuk a bort, így a nagyobb párologtató felületnek köszönhetően több illatmolekula távozik.
Tudni érdemes azt is, hogy a szaglásunk tízszer érzékenyebb az ízlelésnél, vagyis több ezer illatot képes elkülöníteni, míg az ízlelőszervünk összesen négy alapízt ismer csak fel. Amikor bort kóstolunk, akkor nem árt, ha tudjuk, vannak elsődleges, másodlagos és harmadlagos illatok. Mik is ezek pontosan? Az elsődleges illatok intenzitása és származása a szőlő fajtájától függ. A szőlő héjából áztatás során távoznak az illat- és aromaanyagok, amelyek a hosszabb tárolás során csökkenek, ilyenek például a gyümölcsaromák, a virág- és zöldségillatok. A másodlagosság már a borélesztő munkájának köszönhető, vagyis az erjedési folyamatok, a szőlő borrá alakulása során keletkezett illatokat, aromákat érezhetjük ki. Ide tartoznak az alkoholos-, tejes illatokra, savakra, élesztőre emlékeztető jegyek. Később – az érlelés során – ezek is gyengülnek. Végül pedig a harmadlagos illatok köre zárja a sort, melyek az ászkoláskor (hordóban) és palackban való érleléskor keletkeznek. Bár utolsók a sorban, mégis erőteljesen érezhetők (vanília, fűszerek, úgymint bors, szerecsendió, illetve dohány, kátrány, bőr, kávé, csokoládé). Van még egy fontos szaglási mechanizmusunk, ami a kóstolási sorban következő ízleléssel is összefügg. Ezt nevezzünk retronazális szaglásnak. Miután lenyeltük a bort, annak illata a torokból felszáll az orrüregbe, ismét ingerlődik az agyban (a cortexben) található szagemlékezeti központban és összehasonlítja az adott illatot a tárolt „képpel”. Ha megtörtént az azonosítás, a szagélményt újraéljük!
Vannak ugyan illatok, amelyekhez édes ízt társítunk, de az eper a sav hiánya miatt édes. Teszel rá pár csepp citromlét, az az illatból semmit sem vesz el, mégsem lesz édes...
Tetszik ez a téma!! Mi sem bizonyítja jobban ezeket a dolgokat mint az hogy három külömböző fajta pohárból isszuk a bort.. Ugyanazt a bort.. És mindegyik pohárba más ízvilágot érzünk.. Ezért van vörösboros pohár.. Fehérboros pohár.. stb.. stb..
