Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Nagyon sok olyan "kártevője" van a szőlőnek, amire nem is gondolunk elsőre, mert nem a szokásos lisztharmat vagy peronoszpóra: vírusok, fitoplazmák, baktériumok, gombák (um. ESCA). Ezek egy része már az oltás évében megmutatja magát, de vannak hosszú ideig lappangóak is. Így akár úgy is továbbadhatunk valamit, hogy nem is tudjuk, hogy fertőzött a szaporítóanyagunk. És ugyanígy meg is kaphatjuk, az ajándékozó teljes jó szándékától vezérelve. Legjobb, ha az ember az ilyen gyűjteményekben minden tőkéhez előzőleg fertőtlenített ollóval közelít. Vagy legalább a friss szerzeményeket így kezeli egy-két évig.
Visszaolvasva talán nem teljesen egyértelmű, amit írtam. "4-5 szemből jövő vesszőket" - itt természetesen az éves hajtásokra gondoltam, az alsóbb rügyeket pedig ki kell dörzsölni. Ez arra vonatkozik, ha alacsonyan oltottál és ki kell alakítani a törzset.
Ha idősebb, átoltott tőkékről van szó, akkor nem kell erősen visszametszeni, meg lehet kezdeni a tervezett tőkeforma kialakítását, és termést is lehet hagyni. A kartartó huzal felett vágd el, és a felső 4-5 szemből jövő vesszőket hagyd majd meg. Esetleg el is húzhatod az erősebben fejlődött vesszőket. Ha magasabban oltottál, akkor értelem szerint onnét húzod el a vesszőt.
Az oltószalag előbb-utóbb magától is leesik, de le is lehet szedni. Nekem néhány erősebben fejlődőtt oltás már szeptember elejére szétfeszítette az oltószalagot.
Van egy mennyiség ami oldódik.. a többi le fog ülepedni a flakon aljára.. Szóval ha sokat raksz akkor olyan lesz.. De nem tudod túl adagolni... Szerintem...
Ha már ilyen sűrűn akarsz cserélni, akkor mégiscsak jobban jársz egy jól megválasztott alannyal. Leteszed, meggyökeresedik, valahol 10-20 cm magasan oltasz rá zöldbe-fást, ha megunod a fajtát, levágod az oltást, az alany hoz új vesszőt, ráoltasz újra, és így folyamatosan komoly gyökérzeted van, a fajta hamar mutatja magát, nem kell várni a saját gyökérzet megerősödésével 3-5 évet. Csak akkor kell cserélni a gyökérzetet, ha valami betegséget összeszed.
Kedves woodruff, egy éve ajánlótad ezt a módszert :
"A csemegeszőlő topikban már javában gyökereztetnek.Ha megfigyeled a gyökerek az ízközökben fejlődnek.Vannak fajták miknek az ízközei néhány centi,és vannak olyanok is,hogy akár több mint 20 centi. Előzőekben azt tárgyaltuk kézben oltáskor a szabvány vesző hosza 40 centi.Hajtatáskor én is csináltam azt,hogy egy palántaházba,vagy akár egy használt kis akváriumba ,egy rügyes csapokat vékony földbe elfektettem, földet szórtam rá épp,hogy befedje fóliát rá locsolás után ,és mehet az ablakba.Tökéletesen kihajtott és meggyökeresedett mind,pedig a csapok 2-3 centisek voltak csupán,Nem kellett előgyökereztetni,vízben.Amikor elérte a takaró fólia magasságát alányúltam egy kanállal és beültettem őket, külön külön egy virágcserépbe.Első év őszére egy méteres hajtások nőttek egyetlen szemből, ami 2 centis egy szemes csap volt."
Én kipróbáltam és nálam is bevált.
Kérdéssem: fólia alatti gombásodást milyen szerekkel lehetne megakadályozni? Penész visszatérő gondot okoz.
A több száz éve élö szölö az teljesen más, mit az, ami most kerül a földbe. A frissen telepítettet ha megtámadja a filoxéra, annak egyböl annyi, egy több száz évesnél azért idö kell hozzá.
Kedves Woodruff! "Ezzel csak módosítják negatív irányba az eredetet"....nem tudom mire gondoltál, de valószínű arra, hogy saját gyökerén módosulnak a szőlő tulajdonságai. Én úgy gondolom,és tudom, hogy a szőlőnemesítők először saját gyökéren próbálják ki a fajtát. A szelekció először kisebb parcellákon történik,majd a szelektált egyedeket vegetatív módon felszaporítják, és nagyobb területen is kipróbálják. Ezekhez a műveletekhez homokos talaj szükséges, ahol a filoxéra nem tud megélni.
Mathiász János híres szőlőnemesítő is azért települt Kecskemétre, mert ott homok van.
Sajnos az alany-nemes kölcsönhatás viszonyát a csemegeszőlőkre eddig nem vizsgálták, csak bizonyos borszőlőkre. Ez egy izgalmas terület lenne, csak az állam erre nem áldoz. Próbáljuk meg mi, ha már a kutató intézetek erre nem kapnak pénzt. Sajnos az állam még arra sem áldoz hogy a jelenleg itthon és külföldön fellelhető alanyfajtáról legalább e-könyvet írjon (írasson), a hagyományos könyv formátumot már meg sem említem. A jelenleg forgalomban levő hazai és főleg külföldi csemegeszőlő fajták szakmai könyvként történő kiadásáról nem is beszélve.
Most készülök egy átfogó-minden igényt kielégítő-tanulmányt írni a honlapomra az alanyfajtákról, ahol mindenki eldöntheti milyen alanyfajta kedvező az ő termőhelyére,és szőlőfajtára.
Van Persillel vitatkoznék,hogy a szőlő saját gyökerén kevesebb ideig él mint oltványon.A szőlő képes több száz évet is élni saját gyökéren, erre sok példa van. A megfelelő termőhely a fontos.
Az ukrán kertészetek egy része oltványon forgalmaz, sokan ráálltak a pocska(rügy) eladásra, amivel ezzel a legkevesebb gond van, és a haszon óriási.
Azt hiszem, félreértettetek. Csak arra gondoltam, hogy mivel az elmúlt 30-50 évben, meg még most is, fújják a rovarirtókat, ezért lehetnek olyan kötött talajos helyek, ahol nincs filoxéra, és jó esetben egy darabig nem is lesz. Bár talán a Bi58 kivonása óta talán tényleg nincs olyan szer, ami hatna rá. (Nem tudom, kinél hogy van, de nálunk sok olyan kiskerttulajdonos van, aki fúj mindent, ha kell, ha nem, innen a gondolatsor.) Ahogy már korábban írtam, nálunk mindig volt szőlő, így a filoxéra is ott van, az elhagyott területek vadjainak levelei szép kis telepek nekik.
Akármilyen rovarirtó nem hat ellene, engedélyezve -ha nem tévedek- csak két szer van, azok is csak vadalany-telepekre (nagyon nem mindegy, mikor védekezel ellenük, mert az idejük nagy részét a talajban töltik, a szaporodóképes alakok csak pár napig élnek).
Annak idején Pasteaurék favorizálták a szénkénegezést, más francia kutatók az amerikaiakkal együttműködve az amerikai fajták alanyként való használatát. Meg lehet nézni, hosszútávon mi vált be.
Amúgy a sajátgyökeres vesszőt azért (is) preferálják a kereskedők, mert jóval olcsóbb előállítani, cserébe jóval hamarabb ki is pusztul, így hosszútávon sokkal több darab kell belőle ugyanarra a területre, mint oltványból, azaz kevesebb befektetett pénzzel jóval több bevétel és több haszon.
Az alföldieknek szerencséjük van filoxéra szempontjából, de ők a ritka kivételek, de semmi pénzért nem cserélnék velük. Szőlő 150 m feletti (fagyhatár) lejtős területre (vízháztartás) való.
Természetesen nem a gyökérlakó alakra gondoltam, hiszen az nem tud messzebb jutni. De a földből feljövő alak a szelek szárnyán egész messzire is eljuthat. Ahogy te is utaltál arra, hogy nem csak földdel lehet behurcolni. De ahol rovarirtóznak, ott akár ezeket is megfogják, gyérítik.
Sem nem szakértő, sem nem szaporító, sem nem ukrán nem vagyok (természetesen), de valami elképzelésem van a dologról.
Olcsóbb a saját gyökeres szaporítás, olcsóbban lehet forgalmazni is. Ez ott fontosabb szempont, mint nálunk. A legtöbb fajtát kínálják oltványként is és saját gyökéren is. Tipikus kivételek a rendkívül új, (most vagy egy éve) megjelent fajták, amelyeket főleg saját gyökéren (vagy pláne gyökér nélkül, hajtásként) kínálnak extra magas áron.
A filoxera ott is jelen van, egyes ukrán fajták szakmai ismertetője erre felhívja a figyelmet, és javasolja a Jókai által is leírt szénkéneges talajfertőtlenítést.
Hogy mi az olcsóbb az alkalmi szénkéneg, vagy az oltványkészítés azt nekik kell eldönteni.
Annyiból előbbre vagyunk a jó száz évvel ezelőttihez képest, hogy sok olyan területen, ahol most is ott a filoxéra (meg sok más helyet is), folyamatosan rovarirtóznak, így eléggé nehézkes a terjedése. Ezért lehetnek olyan helyek, ahol kötött talaj van, és az újonnan telepített szőlő jelenleg biztonságban van saját gyökéren is. De erre nem szabad alapozni.
Miért favorizálják az Ukrán szaporítók, a saját gyökéren vaó nevelést ,és nem preferálják semelyik más alany közbenoltását,házi kertbe!
Nagyobb fürtök?Nagyobb szemek?Időbeli eltérés a beérésre?.
Azzal indokolják,hogy házikertbe csak idegen földel lehet behurcolni a filoxérát,amit egy gondos kertész nem követ el,ezért fölösleges a közbneoltás, bármi mással.
Ezzel csak módosítják negatív irányban az eredetet.
Ami már nem lessz ugyanaz,mint amit a nemesítő elképzelt.
Nem tu4dtam, hogy a bibliából való és ilyen nehéz megszerezni. Majd én is figyelem hátha valahol sikerül elcsípem egy példányát. Örülök, hogy neked sikerül váljék hasznodra.
Maci_P
Ha lesz vitorla is jelentkezem mert mindenképpen tudni akarom az öreg szőlő mit rejt nem tudok elmenni mellette, hogy ne tudjam kilétét.
Üdv:mindenkinek! segitséget kérnék az oltások amik szépen megmaradtak a legkissebb is 1.5 m hosszú . gondolom hogy majd eléglessz majd visszavágni február végén vagy március elején??? hány szemre szoktátok vissza vágni vagy hagyam meg a fél szál vesszőt amin 6-8 rügy található ??????
az oltószallagot mikor lehet vagy szoktátok eltávolitani az oltásokról???
Nagyon nehéz beszerezni a szőlő "bibliát", Németh Márton 3 kötetes ampelográfiai albumát. Én már nagyon régóta vadászom. A múlt hetekben kelt el egy példány a Vaterán "potom" 7000.-Ft körüli áron, amiről lemaradtam. Pár napja írt az egyik szőlész barátom, hogy újra látta a Vaterán a III.-ik kötetet (Alany-,Direkt termő és Csemegeszőlő fajták). Gyorsan rácsaptam, de már csak 20.000.-Forintos áron tudtam megvenni. Nagyon örülök, hogy sikerült beszereznem.
Néha meg lehet venni itt-ott, ezt konkrétan az Ampelográfiai album 3. részéből néztem ki. Egyetemi könyvtárakban itt-ott fellelhető, leginkább ahol mezőgazdasági képzés is folyik. A vitorlát már május közepén le lehet kapni, az nagyon sokat tud segíteni.
