Amit a grafikonon látsz, az a falhűtés hőcserélőjének a hőlépcsője. (primer be (piros) 15, szekunder ki (narancs) 17).
A levegő-víz HCS és a víz-víz HCs sorba van kötve. A víz levegő HCS kapja direktben a kútvizet (13-14°) onnét megy az előmelegített víz a falhűtés HCS-be.
A megoldás célja kettős. Egyrészt a falhűtő szekunder víz nem hül le túlságosan, ergo. nincs páralecsapódás veszély, másrészt a soros kötés miatt kevesebb vízzel érem el a szükséges hűtőhatást (nem dobom ki az alig felmelegedett levegőt hűtő vizet).
Most lyuggatom még csak a födémet, aztán csövezés, aztán a hőcserélőt sem tudom még, miből készítsem. És még össze akarom hozni egy sörkollektorral is az egészet...
Kicsit megnyugtattál, nálam jóval kisebb a hő/hűtésigény, talán elég lesz a szellőztetőlevegőt hűteni. Alulról ráadásul nincs szigetelés, ami ilyenkor nyáron jól jön.
Számomra is hihetetlen volt a hatástalansága, de utánaszámolva beláttam a dolgot, hogy nem megy. Illetve mehetne, de kb. 3-4x tömegárammal és legalább 7 fokra hűtött levegővel.
Lehet, hogy kevés a kútvizes megoldás önmagában, de nekem pl. a mostani melegben ha 2 fokkal lejjebb lett volna a hőmérséklet, az már szinte tökéletes lett volna, 27 fokig kúszott a hőmérő a nap végére, éjszaka meg ugye nem igazán lehetett hűteni a kinti levegővel. Szóval az a 2 fok szerintem simán elérhető ha az amúgy is folyamatos szellőztetés lehűtött levegővel történik. Persze én ezt még sem tapasztalattal, sem számolással, sem méréssel nem tudom alátámasztani... :)
Pár oldallal elébb írtam saját tapasztalatomról, hogy a normál, hűtött szellőző levegő mennyiséggel nem lehet hűteni egy lakást. Gyakorlatilag a bent lakók által termelt hő az, amit negligálni lehet vele, semmi több.
Én a próbákat kútvízzel 14°-ra hűtött levegővel végeztem. A hatása hőmérsékletben nem, csak páratartalom csökkenésben érezhető.
Azóta beüzemeltem a falhűtésemet és a két rendszer együtt, egymást kiegészítve várakozáson fellüli eredményt produkál!
A rendszerem egy kb. 80nm-es tetőtérben, a ferde falakon elhelyezett giszkarton fűtő/hűtőpanelekkel működik.
A kútvizet egy ipari hűtő kültéri egységén keresztül (ez hűti és párátlanítja a szellőző levegőt) küldöm a lemezes hőcserélőbe, majd megy ki a kertbe mint öntözővíz. A lemezes hőcserélő másik oldalán van a fűtésrendszer, amiben keringetem a kútvíz által lehűtött vizet. a kb. 50nm hűtő felület 1,2-1,6kW hűtőteljesítményre képes 18°/22°/25° (+/- 1°) hőlépcsővel.
Ehhez a teljesítményhez (és a párátalanításhoz) 300L kútvizet, valamint 200Wh energiát használok el óránként. (Ezt le fogom szorítani 100W alá!)
Aki új ház tervezésben, vagy felújításban gondolkodik és van/lesz kútja, annak csak ajánlani tudom a fenti, kombinált megoldást!
Hatásfokban sokszorosan felülmúlja a klímát, a ház összes helyiségében használható, csendes, nincs huzat.
Először éjszakára leállítottam, és kereszthuzattal próbáltam hűvösen tartani a lakást, de reggelre melegebb és párásabb lett a levegő...
Szóval, ha a fürdőszobánkból (mint a nedvesség melegágya) elszívom a levegőt, melynek utánpótlását a lakószobákban elhelyezett szellőzőnyílásokon (melyek lehetőleg jól zárnak) oldom meg, akkor mondjuk a fűtési költség 15%-át kidobom. Ha van hőcserélő, akkor meg 3-5%-ot. Ha bejönne az 1 euro/m3 gázár, amivel 4 éve riogattak, még talán meg is érné. Lehet, hogy majd az unalmas hosszú sötét téli éjszakákon megpróbálok összekalapálni e sufnituningos hőcserélőt. De addig csak írogassátok a jó ötleteket.
"Egy hőszigetelt házban kb a fűtésköltség hány százalékát teszi ki a kiszellőztetett hőenergia?"
Ez egy rakás változótól függ. Egy szeles helyen álló, huzatos/vacak nyílászárós házból telente akár 300 ezer forintnyi hő is távozhat a levegő által, de a korszerű ablakokba épített résszellőzőkön át is távozhat telente 100-120 ezer Ft. Ha a szellőzést nem ablakrésre+véletlenre bízod (hanem ventilátorra), akkor a légmennyiség kézben tartható, így a szelőzési veszteség lemehet mondjuk 60eFt-ra. Ha a a ventilátor mellé még hőcserélőt is alkalmazol, akkor ebből lehet visszanyerni még bizonyos összeget (a hőcserélő hatásfok százalékának megfelelően).
A fenti értékek természertesen csak megközelítő nagyságrendek, nem pont a te házadra vonatloznak.
És akkor még nem számoltunk azzal, hogy a hőcserélő durván besegít a nyári hűtésbe is...
"Voltak napok, amikor mind a 2 gép 2,5-3 tartály (a tartály talán 5l) vizet kiszedett."
Tehát legyen a csúcstermelés napi 25 liter víz
Az átlag legyen mondjuk 15 liter, az egy hónap alatt 450 liter.
A víz forráshője 2256 kJ/kg, ennnyit kell "belerakni" az elforralásakor és ennyit kell kivonni belőle ahhoz, hogy pára halmazállapotúból újra folyékony legyen.
Végülis, csövezés nélkül is meg lehet úszni, de akkor viszont állandóan résre nyitva vannak az ablakok? Ez a folyamatos bekúszó hideg miatt nem tűnik komfortosnak.
"Sőt, ha a jól szigetelt házamban a hűtés elején, reggel van mondjuk 22 fok, akkor azt már nem is engedi felmelegedni, hiszen hidegebbet fúj.. nem jól gondolom ?"
A befújt levegő hőfoka egy dolog, de az ablakokon is besüt a nap, és bármilyen jól szigetelt a házad, a falakon keresztül is jön némi meleg.
hmm...pedig pont arra gondoltam, hogy a split-es szenvedés helyett (ami csak 1, max 2 helyiségbe tud közvetlenül hűteni) egyeletesen hűtök a mennyezeti szellőzőn keresztül. nyilván, ez csak az (elméleti) max. nekem 350m3-es teljesítménnyel tudna menni, no de már sokkal előbbre vagyok, ha a befújt levegő teszemazt 8-10 fokos, a jelenlegi hőcserélt 36+24/2=29 fok helyett. Sőt, ha a jól szigetelt házamban a hűtés elején, reggel van mondjuk 22 fok, akkor azt már nem is engedi felmelegedni, hiszen hidegebbet fúj.. nem jól gondolom ?
Egy klímának sokkal nagyobb mennyiségű levegőt meg kell mozgatnia, mint a normál szellőzőnek. Így vagy a szellőzőt kellene erősen túlméretezni vagy érdemben nem nagyon tudja lehűteni a házat. Akkor inkább külön split klímát berakni, és az belső keringtetéssel vidáman tud hűteni/fűteni.
Vagy beépíteni a klímát a szellőztetőbe. Lehet, elég lenne a kútvízzel egy víz-levegő hőcserélőt betenni a levegő útjába, folyamatosan használva elegendően hűset lehetne tartani a házban.
Persze nem tudhatjuk, mit hoz a jövő időjárás szempontjából. Lehet, hogy pár év múlva a hideggel már nem is kell foglalkoznunk, csak a nyári sok hetes kánikulákkal.
"kb. lófüttyöt sem ér sajnos, vagy 1 fokot, ha lehűl tőle éjjel a ház"
"kereszthuzatos szellőztetés sokkal többet érő - akkor akár 24.5re is le tudom tornászni ! (26ról)."
Tehát kereszthuzatos szellőztetéssel kemény FÉL fokot nyersz a hővisszanyrős szellőztetéshez képest!
Akkor ha az lófüttyöt sem ér, fogalmazhatunk úgy is, hogy a kereszthuzat meg birkafüttyöt sem.
Egyébként nem mondtam, hogy csodát tesz, hisz jól tudott, hogy levegővel sokkal kisebb hőmennyiség szállítható, mint pl. vízzel. Orkán erővel kellene ahhoz befújni.
Egy klíma is csak 6-7 fokos befújz levegővel tud 3-4 fokokat hűteni a szobahőmérsékleten.
Igazán hatékony és komfortos klimatizálást szerintem falhűtéssel lehet megoldani.
"Egy profibb hővisszanyerős szellőző készülékben van bypass, ami úgy van beállítva, hogy nyári üzemmódban, amikor a belső hőmérséklet magasabb a külsőnél, akkor automatikusan vált és a hőcserélő megkerülésével beengedi a hidegebb levegőt hűtés céljából. Nekem is ilyen van."
nekem is ilyen van. kb. lófüttyöt sem ér sajnos, vagy 1 fokot, ha lehűl tőle éjjel a ház. egy éjszakai kereszthuzatos szellőztetés sokkal többet érő - akkor akár 24.5re is le tudom tornászni ! (26ról). "Jobbacskán szigetelt (14fal, 12padló, 10lábazat, 40födém) házam van pedig. Valszeg vagy brutáljól szigetelt ház kell, vagy nemtudom.
Amúgy meg folytonos páramentesítő üzemmódban működtettem a kütyüket, nem az autómatikus páramennyiség szabályozás üzemmódot használtam, így szerintem az általuk elvégzett munka (kivont víz mennyisége) alapján nem lehet következtetni a szükséges áramigényre.
Voltak napok, amikor mind a 2 gép 2,5-3 tartály (a tartály talán 5l) vizet kiszedett. A vicc, hogy azon a bizonyos nagyon vizes nyáron történt, amikor az izlandi vulkánok kitoltak velünk. A meleg falon lévő szekrényben penészedtek a ruhák, ezért kellett lépni. Igaz, hogy a kinti 98%-os trópusi páratartalom mellett a házban 60% körül volt csak a pára.
Lehet, hogy ezek a pára és áramfalók ellen érzek egy kicsit, és hajlamos vagyok egyébb független áramfogyasztók + költségét (pl. télen a fűtési keringető szivattyúk is biztos sokat esznek) is ráverni ezekre a kütyükre.
De térjünk vissza az első kérdésemre. Egy hőszigetelt házban kb a fűtésköltség hány százalékát teszi ki a kiszellőztetett hőenergia? Anyagilag megéri e egy magamfalyta műszaki antitalentumnak a legalább 500 000,-Ft beruházás, vagy csak az onokáim kerülnek null szaldóba?
"A hővisszanyerő olyan, mint a hőszigetelés: nyáron nem hűt"
Ha szó szerint érted akkor, tényleg nem, de azért ne sarkosítsuk ennyire a dolgot!
Egy profibb hővisszanyerős szellőző készülékben van bypass, ami úgy van beállítva, hogy nyári üzemmódban, amikor a belső hőmérséklet magasabb a külsőnél, akkor automatikusan vált és a hőcserélő megkerülésével beengedi a hidegebb levegőt hűtés céljából. Nekem is ilyen van.
A másik eset, hogy talajkollektort is lehet a szellőztető bemeneti ága előtt lefektetni és akkor nyáron az is tud hűteni, mondjuk az egyfolytában befújt 14-20 fokos levegővel.
Tény, hogy ezek a megoldások azért nem olyan hatékonyak, mint egy klímás hűtés, de egy jobbacskán szigetelt házban már szerintem pont kiválthatják a klímát.
"Ezzel egy kalap alattt megoldható lenne a szellőzés, a hűtés és a légszűrés is. "
A hővisszanyerő olyan, mint a hőszigetelés: nyáron nem hűt, csupán lassítja a ház (külső meleg levegő általi) felmelegedését (télen meg fordítva: nem fűt csak lassítja a ház külső hideg levegő általi hűlését).
Hűtésről más módon kell gondoskodnod (ha valóban szükséges lesz): ha jó a ház hőszigetelése (és van hőtároló tömege is), akkor vagy egyáltalán nem is kell hűteni, vagy elég az éjszakai hideglevegős szellőztetés,
ha pedig nem ennyire jó a ház hőszigetelése, akkor valószínűleg muszáj lesz zsebbe nyúlni hűtésileg...
Valójában 2 van belőle :-D, és igen sokszor nonstop mentek a kütyük. Pár éve amikor az a nagyon sok eső volt, akkor vettem őket. Mostanában -na nem pont nyáron- már egyszerre csak egy megy, így amikor viszem a rendes cserére (szerencse, hogy 3 év garit adtak) akkor is marad egy.
Sziasztok. Leendő házunkon agyalok, tervezgetek de még nagyon sok a nyitott dolog. Ezért is kérem, hogy nézzétek el, hogy nem kezdem el átolvasni az érintett topicot. Nem szeretem a klímát ezért egy hővisszanyerős szellőztető rendszeren gondolkodom. Ezzel egy kalap alattt megoldható lenne a szellőzés, a hűtés és a légszűrés is.
Tudtok ajánlani valami összefoglaló írást, okosságokat, tervezési segédletet, bármit ami ezzel kapcsolatos és tényleg hasznos lehet? Létezik olyan cég aki ingyen egy alaprajz alapján készít nekem egy kivitelezési, telepítési és egy fenntartási kalkulációt? Fogalmam sincs, hogy melyik cég terméke ajánlott...stb. Egyelőre azt sem tudom, hogy egy ilyen rendszer kivitelezése és fenntartása mennyire számít ma luxusnak (120m2-es egyszintes családi ház-semmi extra)
Én alapvetően arra gondoltam, hogy a fürdőszobába a falba teszek egy radiális ventit, a falon kivezetve, és egy pára érzékelővel működtetném, pl 60% felett bekapcs. Három ablakon meg zárvaszellőző vasalattal nyitva lenne. Most sokat szenvedünk a pára miatt télen, majd mindig 80% felett van a páratartalom. Nálunk a pára majdnem teljesen a fürdőszobában keletkezik (fürdés és ruhaszárítás). Pár éve vettem aldis párafalót, ez nagyon szépen kiszedi a párát a fürdőszobából, de havonta vagy 10 000,-Ft-ot megzabál + félévente cseréltetem az aldisokkal, mert egyszer csak rohamosan lecsökken a hatásfokuk.
Sajna egy hőcserélő összekalapálásához nem érzem magam elég ügyesnek.
"
