" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A fejoával és az olajfával még csak "két teles" tapasztalatunk van (a füge, káki és kivi 20 telesével szemben). Dombon, megfelelő fagylefolyási szinten működőképesnek tűnnek mindkét faj tesztelt fajtái az utolsó két tél tapasztalatai alapján. Talán az elég nagy területen körbeépített kertvárosi pozíció, falközelben elegendő lehet. (Némi szerencsével.)
Egy kérdés. Ha a kiwi elérte mondjuk a 2-2,5 méteres magasságot és elhajlitom vizszintesre a leendő kart. Az növekszik még hosszirányba? Vagy valamelyik oldalsó szálvesszőböl tudok még hosszanti irányba növeszteni?
Mekkora részt érdemes vízszintes iráynba elhajlítnai és mikor?
MOndjuk két méteres magasságban 50 centis darabot? vagy érdemesebb 4 méteres magasságig növeszteni a fiatal kiwit és így egy méteres részt elhajlitani?
Ebben szerintem semmilyen ártó poénkodó szándék nem volt. Csupán azt akarta mondani, hogy ne támasszunk naív reményeket, mert szinte természetes , hogy a mi szélességi körünkön síkvidéken , ahol nem érvényesülhet az inverzió jótékony hatása ,ott ki fog fagyni a föld tetejéig szinte minden télen. Takarással lehet próbálkozni. Városi sztochasztikus hőszigetek segíthetnek még a természetnek számunkra jó irányban.
Az északi oldali masszív hegesztett hálós kertkerítésnél ezekkel próbálkoznék a kertszomszéddal egyeztetve ( a munka az enyém, viszont ami az ő területe fölött terem az az övé). 2 tomuri, 2 Hayward, 2 Solo kiwi.
Ki gondolhatna ilyen hülyeséget, hogy a füge -48 fokig bírja. Nem hazudtolod meg a stílussal önmagad.Jó szándékot már el sem tudsz képzelni? Ez volt az első és egyben az utolsó hozzászólásom itt ebben a topikban. A továbbiakban jó szórakozást.
Van pár fügém (nem azonos fajták), az egyik eldobja az összes gyümölcsét olyan 2-3 centis korban. Addig szép, azután megsárgul, megfonnyad és leesik. Van értelme próbálkozni, vagy fejsze? Nálam az idei a 2. "termő" év, az előző helyen (ismerősnél) is ilyen volt, de ott egy állandóan nyirkos, fagyzugos helyen volt, azt gondoltam, ez okozza. Itt viszont 1 m-re tőle ott a másik fajta, aminek semmi baja, tele van terméssel. A leveleken nem látok elváltozás, amúgy hatalmas levelei vannak.
.
