Szerintem a befúvó ágba nem lehet beépíteni a beltérit, mert nem tud annyi levegőt elszállítani a hővisszanyerős rendszer. A hővisszanyerőt nem úgy szeretnénk használni, hogy lobogjon a hajunk a szélben.
Nekünk egy 9kW Pana levegős szipka adja a meleget, ami -15C esetén is tud adni akár 9kW-ot. A fűtőpatronra nincs szükség, csak ha betojna a szipka. Nagy hidegben is 2 körüli COP-al működik. Tudom, hogy olcsóbb az Ozone, de nekünk csak hőszipkaként nyilvántartott szerkezet volt jó.
A napelemel az a probléma, hogy a GEO tarifa nem igényelhető mellé. Ha van napelemed, akkor ad-vesz mérőt kapsz és a GEO-t elviszik. A GEO 32 forint körül van /kW. Egy 2M napelem rendszer megtérülési ideje a GEO-s fogyasztást tekintve kb. 20 év lesz. A jelenlegi állapotok szerint. Gondoltam, hogy visszatáplálás nélkül használni a napelemet, de nappali fogyasztás nyáron nem túl magas. Sok lenne az üresjárat.
legalabb ilyen aranyban szamit a relativ paratartalom. ha magas, nem tudsz parologtatni, es melegnek erzed a levegot. ezert van hogy a legkondival csinalt 22 fok sokkal hidegebb, mint telen a futessel csinalt 22 fok.
nyaron kint gyakran magas a paratartalom. ha ilyenkor barmi modon jelentosen hidegebb a belter mint kint, akkor minden bejuto kulso levego fulledtte teszi a bentit.
Ha en epitkeznek ,akkor nagyon jol szigetelt haz es bele hovisszanyeros szelloztetes,aminek a befuvoagaban egy peldaul altalam kozkedvelt Ozone Aqua 7kW-os belterije volna beszerelve. A padlofuteshez a melegvizet es a HMV-t is az emlitett klima taroloja adna(lehet, hogy egy plusz tarolot azert a korbe bekellene iktatni a plusz elektromosfutopatronok es a keszenleti melegviz mennyiseg vegett) . A tetomon legalabb egy 4,5 kW-os napelemrendszer volna visszataplalos modban. Igy a nagyon meleg napokon a klima a hutest es a paratartalom alacsonyantartasat vegezne es amellett meg az elvont hot nem dobna ki a szabadba, hanem melegitene a tarolokat. Hidegebb napokon elomelegitene a befujt frisslevegot. Nagy telben pedig direkt elektromosfutopatron segitene a rendszernek. A kezdeti befektetes utan a rezsi akar nulla is lehet az energiafelhasznalast illetoen. Szerintem a legolcsobb megoldas hosszutavon.
Tudom, most az jon, hogy a kezdeti befektetes magas, mert a napelemek ara durvan 2,1 milla, a klima durvan 0,4 milla. De cserebe nem kell kazan,kemeny, gazbevezetes,terveztetes,stb.
"mert ezen egy temperáló felülethűtés sem fog segíteni,"
Az ember rendkívül érzékenyen reagál a hősugárzás útján leadott hő mennyiségének megváltozására**, ez halmozottan igaz nyáron, amikor alig van rajtunk ruha. Ha minél nagyobb bőrfelületünkkel "hősugárzási kapcsolatban" lévő felületek egy fokal hidegebbek lesznek, azt magas páratartalom esetén úgy fogjuk érezni, mintha a szoba levegője legaláb három fokkal lenne hidegebb. Télen meg fordítva igaz: egy kis melegítés a felületeken sokat számít hőérzetben. Mivel az ülő/fekvő ember bőre sokkal több mennyezetet "lát" mint padlót, a hőérzetre ezért hatékonyab a mennyezetfűtés/hűtés, mint a padló (habár valamennyit a padlóhűtés is segít: más topicokban előforduló Wattocsak polgártárs tudtommal folytattot már padlóhűtéssel kapcsolatos kísérleteket).
(** Aki nem hiszi, hogy milyen marha sokat számít hőérzetben a hőSUGÁRZÁS megváltozása, az készítsen egy kb 20 centi átmérőjű és 30-40 centi hosszú csövet (pl újságból), bélelje ki belülről fényes alufóliával és dugja bele a kezét. A cső belsejében a levegő hőmérséklete pont ugyanannyi lesz, mint a szoba többi részén, a kezünk a csőben mégis 10-15 fokkal többnek fogja érezni)
Nem is annyira az átmelegedéssel van gond, hiszen pl. nállunk sem igen ment 25 fok fülé üresen illetve 26 fok fölé lakva a hőmérséklet.
A gond az, hogy a benti _relatív_ páratartalaom viszont elérte és meghaladta a 70%-ot. Hiszen a folyamatosan működő szellőztető kiegyenlíti az abszolult páratartalmat, ugyanakkor ami kint 35 fok 50%, az bent már 25 fok 70% szézalék lesz.
És szerintem itt a lényeg, mert ezen egy temperáló felülethűtés sem fog segíteni, mivel a páratartalom marad ugyan akkora. Ha pedig még lejebb nyomnánk vele a benti hőmérsékletet, akkor könnyen kondenzáció keletkezne!
Az egyetlen álltalam ismert eszköz, ami csökkenti a páratartalamat, az egy klíma szárító üzemmdóban.
Ezek szerint az sem igaz, hogy egy jól szigetelt háznak nincs szüksége hűtésre. Elég hosszú volt a gatyarohasztó időszak és ennyi idő alatt szépen átmelegszik az épület. Tehát hűtés is szükséges lesz.Már bánom, hogy a monolitba nem tekertem be padlófűtéscsövet. Esetleg kipróbálom majd a padló hűtését. :)
Rendelnék egy jelentősebb tétel Awadukt Thermo talajhőcserélő csövet + idomokat (~1M+Fa), akinek esetleg van kedvezménye, viszonteladó vagy csak akraja növelni a forgalmát, keressen meg legyenszíves!
"Szerintem ez olyan kérdés mint az, hogy mikor térül meg egy BMW egy használt trabihoz képest."
Ne keverjük a szükségletet az élvezettel/hobbival, a nyereségérdekelt beruházást a szórakozással.
A legtöbb ember azért költ energiatakarékos beruházásra, hogy az megérje neki, tehát előbb-utóbb bejöjjön a beruházás és attól kezdve hasznot hozzon. Persze emberenként jelentősen eltér, hogy kinek hol van a megtérülési türelmi határidő, van, aki minden öt évnél hoszabb megtérülési idejű energiatakarékossági beruházást pénzkidobásnak tekint és van aki azt mondja, hogy az sem baj, ha csak a unokám élvezi a mostani beruházásom nyererségét. És vannak, akiknek mindegy, hogy mennyibe kerül valami (és hogy megtérül-e valaha is), ők vagy üzleti célból ruháznak be nagy öszeget valamire (pl minta-ház), vagy hobbijuk az energiatakarékosság.
Ezen csoportok mindegyikének érthető indokai vannak, tehát nem kell szégyellni azt, ha neked például hobbid az ilyesmivel való foglalkozás, esetleg üzleti céllal csinálod. De mivel azért a beruházók túlnyomó többsége a jövőbeli haszon reményében költ energiamegtakarító dolgokra, ezért ne csodélkozz, ha valaki figyelmeztet, hogy ez vagy az a beruházás csak igen hosszú idő múlva fog nyereséget hozni (vagy éppen sohasem, mert ilyen is akad ;)
Az autós hasonlatról: Autózni muszáj (legalábis legtöbbünknek), tehát egy bizonyos méretű/tudású autóra elmondhajuk, hogy kötelező (és kiszámíthatóan megtérülő) kiadás. De az autóra költött ez feletti összes kiadás (extra teljesítmény, kényelem, látvány, stb), na az a hobbi/élvezet kiadás, azt ne próbáld megtérüléssel számolni :)
Például azt szoktam mondani, hogy az autónál tonnánként az első 80-90 lóerő megtérülő beruházás, a többi élvezeti kiadás :)
"Valoszinü igazad van, köszönöm a tanácsot akkor ez lesz kivitelezve!"
Számolj át minden forintot részletesen. A vizes hőkivétel a házibarkács talajcsőhöz képest valamivel többe fog kerülni (a gyári talajcsőnél meg durván olcsóbb lesz), de egy rakás gondtól megszabadulsz ezzel.
DE:
ha JÓL lesz hőszigetelve a ház és lesz a házban hőcserélős szellőzetés is, akkor én addig egy fillért sem költenék semmiféle talajhőre, amíg ki nem számoltam, hogy a hőcserélő hőviszanyerésén felül mennyi extra hasznot hoz, ha még a taljhőt is belevesszük a rendszerbe. Nagyon jó hatásfokú hőcserélő esetén olyasmi szokott kijönni a sok számolgatás végén, hogy gyakorlatilag kár talajhővel is foglalkozni. Persze ha nem lesz hővisszanyerés (vagy csak gyenge hatékonyságú), akkor ez nem igaz.
Nem üzleti befektetésről van szó, nem érdemes megtérülést számítani.
Az egész felújításra az asszony szabad kezet kapott, így valószínű többe kerül mint a ház piaci értéke. Nekem már az megéri, hogy nem kell látnom a klíma beltéri egységeit az elbarmolt csöveikkel.
Szerintem ez olyan kérdés mint az, hogy mikor térül meg egy BMW egy használt trabihoz képest.
Alpha Innotec LLG332. Előnye, hogy a hőcserélő mellett egy reverzibilis hőszivattyút is tartalmaz. Hátránya a húzós ár és a zaj. A hőszivattyút csak a fűtési idényen kívüli fűtésre, ill nyáron max. 10-15 napos hűtésre használom. A csőrendszer csillagpontos, sonoflex csővel. Ha így is zajos, utólag beteszek egy hangtompítót. A csöveket már megvettem, de a gépet még nem.
"helyette egy hőszivatttyús szellőztetőt építek be"
Nehogy kiszámold, hogy hány forint befektetéssel évente hány forintot fog ez a gép mergtakarítani, mert kiderülhet, hogy tulajdonképpen a dédunokádnak veszel ajándékot (mert a te hátralévő életedben ennek talán egy forint hasznát sem fogod látni ;)
Egy négy fős család éves szellőztetési hővesztesége legyen kb 70 ezer Ft. Egy jobb hőcserélő ebből visszanyer legalább 50-60 ezret. A hőszivattyús szellőztető gépek már csak a maradék évi 10-20 ezer forintot tudják visszanyerni és ehhez az extra megtakarításhoz mindössze kb fél millió forintnyi beruházás (és némi extra éves villanyszámla) szükséges.
A lakásfelújítás során a meglévő klímaberendezést lebontom, és helyette egy hőszivatttyús szellőztetőt építek be. Hőszivattyús üzemben a légcsatornák csonkjára, a gyártó által megadott zaj nagyon magas, ezért Sonoflex csőből lesz a rendszer. A Sonoflex csőre nem találok akusztikai adatot.
Épülő szellőző rendszerem szeretném, ha talajba fektetett csövön keresztül szívná be a friss levegőt. Ez kb. 40-45 méter hosszan és kb. 1,5-2 méter mélységben.
A gyári antibakteriális csövek nagyon drágák, ezért arra gondoltam hogy sima KG 200-as vagy 250-es csövet bevonok Ag+ antibakteriális festékkel.
Most telik az első forró nyarunk a házunkban. Ugyan a szellőztetőnk ki van építve és működik, eddig nem használtam a bypass módot, sem annak hűtési képasségét. Mivel fűtésre kil lett építve egy inverteres klíma egyszerűbb volt azt bekapcsolni és használni. Erre is inkább a magas relatív páratartalom mintsem a magas hőmérséklet miatt volt szükség.
Ma este jutott csak eszembe, hogy magas fokozatra kapcsoljam a szellőztetőt, és bizony meggyőzően tud hűteni bypass módban! Azaz, ha befejezem a talajban futó hőcserélőt, akkor egész napos üzemmel ki tudja váltani a klímát hűtésben. Mindezt azért, mert a klíma minimális ventillátorfokozaton, 14 - 16 fokos levegővel is képes volt ere ezekben a napokban pár órás üzemmel.
Most már biztos vagyok benne, hogy a talajban lévő csövön keresztül (majd) egész nap érkező 20 fok körüli levegő elég lesz a temperálásra. Természtesen mindez egy igen jól szigetelt és árnyékolt házban lehetséges. Már csak kb 400Eft kell az Awadukt rendszer befejezésére :(
Ugyanakkor - a topic témájához visszakanyarodva-, azt nem tartom reálisnak, hogy egy szellőztető sima külső levegő szívással akár bypass működés mellet, valaha is el tudja látni egy légkondi feladatát.
A levegőt NEM a helyiség használja, hanem a benne tartózkodó emberek. Nem tudom, hogy az emberek honnan a fenéből veszik, hogy a szellőztetést a légköbméterből kell kiszámolni. Egy ezer köbméteres konferenciateremnek (300 ember) és egy ezer köbméteres irodának (30 ember) ugyanannyi szellőzetés kellene?
"Szellőzőrendszer beszabályozását pillangószelepekkel milyen logika alapján érdemes csinálni?"
Én (habár én nem vagyok szakember)
- először eldönteném, hogy melyik helyiségből mennyit szeretnék elszívni és megállapítanám az arányokat, pl konyha:50%, fürdő:30%, WC:20%
- ezután elővennék a fiókból egy profi szélsebességmérőt mondjuk egy kibelezett motorú 8-12 centis számítógép ventilátorból és egy bicikli sebeségmérő órából készítenék egy szélsebesség-saccoló készüléket**. (NE használt csapágyas ventilátorból készítsük, hogy nagyon könnyedén pörögjön!)
- ezután a három cső BELSEJÉBEN (kb a cső közepén) mérve beállítanám szélsebességeket a fenti arányoknak megfelelően, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb légsebességű (itt:konyhai) anemosztát maximálisan nyitva legyen (vagy ha pillangószelep van, akkor ne is kelljen).
Az eljárás a befújásnál ugyanaz.
**a "Mekkelek Bringaórás Szélsebességmérő" hitelesítése: autóval lassan (futva kevésbé lassan) és EGYENLETESEN haladva (max 18 km/h) sebességével a ventilátort beletartjuk a menetszélbe, miközben felírjuk a bicilkióra sebesség értékét és (a GPS-sel) mért sebességet. A két szám arányából meg lehet állapítani a légsebességet. A 18 km/h (= 5 m/s) a légcsatornákba ajánlott maximális légsebesség (a zaj miatt). Persze a különböző csövekben haladó levegők ARÁNYÁNAK megállapításához erre hitelesítésre nics szükség, ott csak fordulatszámokat kell összehasonlítani.
Szellőzőrendszer beszabályozását pillangószelepekkel milyen logika alapján érdemes csinálni?
Inkább számolási elven, azaz azaz, helyiség légköbméter számítás + szellőztetőtől való csőhossz/csőkeresztmetszet figyelembevételével kiszámolni a szelepek állását és beállítani. Vagy mérési elven, azaz valamivel mérni a befújt légáramot az egyes helységeken és az alapján állítgatni, hogy közel azonos legyen? Ha ez utóbbi, akkor mivel tudom mérni az anemosztát környékén a légáramot?
Lakás átalakítás előtt állunk, csak a tartófalak maradnának.
Ez lenne a tervezett alaprajz: (1-2 dolog változhat még)
A probléma, hogy a bal oldali ablaksor nagyobb forgalmú utcára nyílik, így a szellőztetés nagy részét a jobb oldali szobából kéne megoldani. (Nyílván attól még a bal oldali ablakokon is lehetnének kisebb szellőzőnyílások.) Mivel a belmagassággal nincs gond, ezért arra gondoltunk, hogy a fürdőből és a konyhából arra lenne az elszívó is, illetve onnan történne a szobák friss levegővel történő ellátása is. Ha lehetne úgy oldanának meg, hogy mindegyik szobában egyesével is ki lehessen kapcsolni a levegő befúvást, illetve, hogy egy légkondi bekapcsolásával a körbe a klímatizálás is megoldható lenne.
Van-e erre lehetőség, milyen nehézségei, akadályai lennének?
Nálunk is a padláson megy a tetőre a kifújó és a beszívő ág, de a szigetelés fölött van, mert addigra már lent volt a szigetelés. Persze a cső be van tekerve, a hozzá való szigetelő anyaggal. Sok helyet nem foglal így sem a padláson.
A Hószigetelések topikban a 46015-ös hozzászólásban válaszoltam tutibornak. Ott megtalálod a főbb paramétereket és összegeket. Valamelyik építkezésesben egyéb kérdésekről folytathajuk, hátha másnak is hasznos.....Egyébként Zalába költöztünk, és én is most szokom, hogyha 22-30 fokot mondanak, akkor itt a legmelegebb a 22 fok kb. 1 óra hosszat. Míg a rokonok a keleti országrészben főttek a melegtől, itt nap közben melegítő alsó-felső kombóban talicskáztunk kavicsot. Éppen csak sapkát nem húztunk az északi szélben. Na, de tegnap már végre 30 fok volt kint. Bent, egész napos tárva-nyitva hagyott abalkok mellett a hálószobában az ágy mellett a földön 25 fokig melegedtük. A szellőztetőt ilyenkor nem is használjuk, csak az ablakokat, hogy jöjjön be a meleg, és a huzatban száradjanak a falak. Éjszakára viszont nem mernék egy kertes házban nyitott ablak mellett aludni (ez eddig a 10 emeleten nem volt gond), így a szellőztető megy, és így jön a frisslevegő éjszaka is. A fal, illetve a házszerkezet sajnos nem tudom meddig szárad, olvastam már 3 évet is...
A légtechnikai tervvel kapcsolatosan mondanám, hogy nekünk is készült terv. Az alaprajzra felkerültek a csövek, a befújtó/elszívó pontok, aztán a tetőn is be volt rajzolva a kifújó/elszívó. Valami áramlási sebességek (?), meg csőkeresztmetszetek is voltak rajta. Ez alapján pontosan kiszámolták a csövek hosszát, a mindeféle egyéb idomokat, meg csatlakozókat. Azaz annyira nem volt pontos, mert maradtak ki darabok (nem sok).
A kertes házban az éjjel nappal zárt ablak a kosz miatt lehet, hogy előny, de én nehezen tudom elképzelni. Olyan jó a szénaillat, meg a madárcsicsergés, ami a szellőztetőn nem jön be. Meg a teraszajtón is könnyebb közlekedni, ha csak a szúnyogháló van, és nincs bezárva minden. Ez persze a nyárra igaz. Télen majd zárunk.
