Tapogatóztam egy kicsit. Igazán értelmes nem jött ki, egyik-másik bontó már 3000-től hirdet "indítómotorokat-generátorokat". Gyanítom, Trabant önindító ennyi, a generátor már kétszerese. Vagy még több! A kamionbontó oldal korához képest nagyon elhanyagolt.
"és a feszszabályzás talán nem is érdekes, mivel 24V-os fűtőbetétjeim vannak. " Még egy dolog! Attól, hogy 12 Voltos a generátor, még nyugodtan elpukkantaná a 24 voltos betéteidet, ha szabályzó nélkül felpörög. Szabályzó mindenképpen kell rá. Viszont 24 volton akár 1 KW-ot is le tud adni. A teljesítménykorlátot (42 amper általában) a tekercs terhelhetősége adja. Ma már személyautóban sem ritka a 700 W-os. Buszbontót kellene találni. Egyszer a MÉH telepen láttam 2 jókora, legalább 3 KW-os generátort, a barbárok lángvágóval belevágtak.
"Melyik Skodáé volt öngerjesztős?" Nem Volkswagen! Skoda! A régi farmotoros. Ezekben a generátorokban a 6 db nagyteljesítményű dióda mellett volt még 3 kicsi, amiről gerjeszteni tudta akkumulátor nélkül is a forgórész mágnesét. Nagyobb fordulatszámon kezdett viszont tölteni. A 12 Voltosból is ki lehet hozni 24-et, csak még magasabb fordulaton 24 Voltos szabályzóval. Ha a diódák előtt kihoznád a fázisokat, a 16 V már elég jól fűtené a 24-es betéteket. Ráadásul a diódák veszteségét is megtakarítanád. 2 voltot saját melegítésükre fordítanak. Max. terhelésnél legalább 100 W.
A kerék lapátjai 1,2m hosszúak lesznek. Melyik Skodáé volt öngerjesztős? (hogy tudjam, mire kell vadászni) Amúgy a termelt árammal fűteni szeretnék, és a feszszabályzás talán nem is érdekes, mivel 24V-os fűtőbetétjeim vannak. Ezek rásegítenek majd a napkollektor puffertartájára. Legalábbis, ha értékelhető teljesítményt sikerül majd kihozni belőle. Kérdezősködtem pár "mindenes" cimboránál, de sajna a 24V-os generátor csak álom marad, úgy néz ki...
Szélenergia-hasznosítás 2005-ben Tanulságosak a kis házi szélgenerátorok árai. Gondolom, csak azért akartok házilag butykölni, mert lusták vagytok Németországból meghozatni? :-) Hiszen most már bárhol meg lehet venni az Unióban, ráadásul a vásárlás helyén kell a sokkal kevesebb ÁFÁt fizetni.
Mekkora lesz a szélkerék? Dinamóval ne is próbálkozz! A szénkefék és a szerkezet miatt sokkal nehezebb hajtani, mint a generátort. A szabályzó külön van. Ha akkut tudsz tölteni közben, akkor már csak áramot kell mérni, a 14 Volt fix. Generátort bontóban kapsz olcsón. Tudomásom szerint a régi Skoda öngerjesztős, de azon nincs rajta a szabályzó. Trabant-Wartburg-Lada: Ezek ugyan nem öngerjesztősek, de egybeépített szabályzóval. Nagyobb távolságra, ha pl. nem akkut akarsz tölteni, hanem csak fűteni, akkor is a generátor célszerűbb. A három fázisszálat, ha kihozod, ugyanúgy lehet transzformálni, mint a 220-at. Jó minőségű trafó kell hozzá, mert nagyobb a freki és változik. Szabályozva a váltakozóáramú kimenőfeszültség is elég stabil, lehet rá méretezni. 12 V-os generátornál kb. 16 Volt.
(Inverterrel. Szép összeg és ~70-80%-os hatásfokkal... Magasabb fesz kell mindenképp, tesztekhez meg jó a tömör réz hálózati falikábel: annak elég nagy a max. áramsűrűsége és ~alacsony az ellenállása. Valamint olcsó...
Teljesítménymérés: egyszerűen rákötnék egy 10-50 ohmos ellenállást a kivét helyére és logolnám a feszültségek és áramok alakulását.
A fesz-áram-vastag kábel gondon gondolkodtam régebben egy ideig, de a két, közös tengelyű sorba kötött kapcsú 24V-os "teherautó"-generátornál nem jutottam többre...)
Most készülnek a lapátok fából, már majdnem készen vannak. Ha az időm engedi, pár napon belül készek... Egyenlőre egy dinamóval szeretném kipróbálni, mire is képes. (meg ugye nagy úr a "polcon ez van")
Szóval egyenlőre egy Trabi dinamó lesz az áldozat. Azt nem tudom még, hogyan lehetne mérni a kivett összteljesítményt.
A másik kérdés, az a feszszabályzás. Még nem néztem meg közelebbről a dinamót, nem tudom, benne van-e, mint a generátorok zömében, vagy kívülről kell-e megoldani? A másik kérdés, hogy a termelt energiát hogyan lehetne szállítható feszültségre átalakítani, mivel emlékeim szerint ez csak 6V-os? (nem akarok kisujjnyi kábeleket használni)
Semmiféle mechanikus szerkezet nem kell, nem is lehet olyan tökéletes, mint egy elektronikus önszabályozó rendszer. Az elektronikát nem kell kitenni a szabad ég alá, rajta van a generátoron (autó - esőben,sárban, hóban). Pont annyit tud leadni, amennyit a széltől kap. Megállítani nem tudja, mert akkor nem termel (visszaesik a gerjesztése).
jeriko2 "Akár mindig annyi tekercset kapcsolsz be, hogy a fordulatszám optimális legyen (tehát nem csak a "mind be van kapcsolva", "mind le van kapcsolva" állapot létezik)." Ennél azért sokkal fejlettebb és precízebb módszerek is léteznek.
Ezzel csak annyi a bajom, hogy ehhez egy dinamót is üzemeltetni kell, ami karbantartás igényesebb, valamint ez már magában is beterhel. Gondoltam erre is, de minél kevesebb elektronikát akarok kitenni a szabad ég alá.
Szia! Ezt sokkal egyszerűbb megoldani elektromos úton: figyeled a kimenő (üresjárati) feszültséget, és ha az túllép bizonyos értéket, akkor rákapcsolod a terhelést. Persze egy kis hiszterézist is be kell iktatni, mert a terhelés rákapcsolásának hatására le fog esni a feszültség. Sőt, továbbmegyek! Akár mindig annyi tekercset kapcsolsz be, hogy a fordulatszám optimális legyen (tehát nem csak a "mind be van kapcsolva", "mind le van kapcsolva" állapot létezik).
Tud valaki olyan elektromos kapcsolót, ami bizonyos fordulatszám felett kapcsol be, és ezt mechanikus úton teszi? (röpsúlyos, vagy valami hasonló) Így egyszerű lenne, hogy a generátor csak akkor terheljen be, amikor a szélkerék már felpörgött.
Szélerőművek országa leszünk Komplett szélerőműparkok építésére készül a következő két évben Északnyugat-Magyarországon a Hungarowind Kft., az EETEK Hungary Rt. és az Euro Green Energy Kft. A három cég összesen 120-130 szélerőművet fog felépíteni, s együttvéve több mint 300 millió eurót szánnak a beruházásokra
A légcsavar szerepe nem mindíg a minél nagyobb erő átvétele. Ennél sokkal fontosabb, hogy lehetőleg minél egyenletesebb legyen a leadott teljesítmény. A két és a három tollú légcsavar aerodimamikailag és szerkezetileg (ár/teljesítmény viszony) a legkedvezőbbek. A nagyobb szélerőművek lapátjait nem a szélből fordítják ki, hanem a lapátok állásszögét változtatják, így elérhető, hogy a forgás a teljes leállástól az engedélyezett maximális fordulatig autómatikusan alkalmazkodjon az igényekhez. Viharos szélben még a kifordított szélkerék ellenállása is nagyon nagy lenne, merőlegesen beállított lapátokkal, általában álló helyzetben vészeltetik át az ilyen időt. Az ideális állapot az, ha szinte bármilyen szél esetén egyenletes, egyforma sebességgel forognak a szélrőmű lapátjai. Remélem nem voltam túl nagyképű, de mivel rendszeresen repülök, a témához egy picit értek. Egyébként jó a fórum!!!!
Itt Találtam egy aránylag jól használható leírást szélkerék építéséről. Ügyes mechanikával oldották mag, hogy viharos szél esetén a kerék kiforduljon szélirányból. Érdemes alaposabban is átböngészni az egész www.otherpower.com-ot.
Tényleg építettél repülőmodelleket is? Én is. A 80-as évek elején aktívan repülőmodelleztem szabadonrepülő motoros modellekkel, versenyekre is jártam. Onnan van az ötlet, hogy érdemes szálerősítésű műanyagból építeni a rotort. Annakidején sokat kísérleteztünk azzal is, hogy egy adott motorra milyen légcsavart tegyünk (dőlésszög, méret, forma stb.) A cél természetesen a minél nagyobb (lég)teljesítmény leadása volt - de meredekebb nagyobb légcsavarnél ugye csökkent a motor fordulatszáma is (nem bírta annyira).
Láttam egyrotoros légcsavart is (volt aki használta). Nagy hibája volt, hogy szétverte a motort (mert tényleg nem lehet kiegyensúlyozni, legfeljebb egy adott fordulatszámra). Felhajtó erőt ugyanis csak egyik oldalon termel, és ilyenkor feszíti a tengelyt oldalra.
Szerintem nem a légelenállás csökkentése a cél, hanem a légcsavar hatásfokának a növelése. Minél kevesebb lapátja van egy légcsavarnak/ventillátornak, annál jobb a hatásfoka.Annak idején építettek egy lapátú rotorral szerelt helikoptert is, valszinü nem vállt be.A mostani helikopterek 2-6lapátúak.
A mostani szélgenerátorok is 3 lapátúak, nem hiszem hogy esztétikai szempontok döntöttek a 3 lapát mellett, de ha itt is fennál az, hogy a kevesebb lapátnak jobb a hatásfoka,mért nem építenek 2 lapátúakat?
Egyébként az egylapátú légcsavart csak statikusan lehet kiegyensúlyozni, dinamikusan nem!
Erős szélben nem kell fékezni, egyszerűen ki kell téríteni a szélkereket a szélirányból.
Ha megfigyeled ezeket a soklapátú szélkerekeket, a kormánylapáton kívül találsz rajlta mégegy lapátot, ami a tengellyel derékszögben áll, és persze kissebb is mint a kormyánylapát, ez téríti ki a szélirányból erős szélben.
Egy pár hozzászólással korábban, én érzékenyen búcsút vettem ettől a topiktól.
Azt hittem, nem lesz itt élet. De kezd egyre izgalmasabb lenni!
Érdekes ez a téma a rotor "tollairól".
Szeretnék elmesélni egy dolgot. A légcsavarról. Mindig érdekelt a repülés, valamikor kölyök koromban sok repülőmodellt építettem, egyszerűeket csak.
Később megismerkedtem egy profi modellezővel, aki elmesélte, hogy a sebességi repülőmodelleknél a legnagyobb "ellenfél" a légellenállás. Mindent kitalálnak, hogy ezt csökkentsék. Ezért a sebességi repülőmodellek nem is igazán hasonlítanak a repülőgépekre. A légcsavarnak is van légellenállása, amit úgy csökkentettek, hogy "egytollú" légcsavart építettek, természetesen kiegyensúlyozva. Itt a sebesség növelése volt a cél.
Nem igen értem, a szélkerekeknél miért lenne az ideális, ha ilyen módszereket alkalmaznának. A légellenállás csökkentése esetleg a tartóárbóc szempontjából lenne indokolt. Vagy van más célszerű oka?
Akkor lehet, hogy érdemesebb lenne egy soklapátos szélbeforduló kerékkel kísérletezni? Amiket eddíg láttam, azokon legalább a lapátok kialakítása egyszerűbb volt, mint a 3 lapátosoké. (síklapok voltak) Kérdés, hogy lehet megoldani egy ilyen soklapátosnak a fékezését erős szélben?
Hozzáértők szerint az ideális az 1 rotoros lenne (ellensúllyal), de esztétikai okokból - itt elsősorban a lakosság ellenállását kell érteni - nem igen alkalmazzák.
"Az sem lehet véletlen, hogy jelenleg a komolyabb szélerőművek szinte kizárólag 3 rotoros felépítésűek (holott az ember azt gondolná, minél több lapát, annál jobban hasznosítja a levegő mozgását (lásd az amerikai filmekben látható "texas-mintájú" szélkerék). Egy ilyen lapátot nem is fából készítenék, hanem sablon alapján valamilyen műgyantából, üvegszövetből (mint pl csónakokat szokás)"
A 3 lapátos megoldás kompromisszum: a sok lapátos gyorsjáratú, a kevés(1-4) lapátos lassú járatú. Az elöbbi alacsony szélsebességnél hatékony, viszont az erősebb szélnél az egymást követő lapátok "kitakarják" egymást, az utóbbi 3-4 m/s-nál indul, nagyobb sebességnél (10-12 m/s) adják le a legnagyobb teljesítményüket.
Norbi
Igazad van, nem csak esztétikai. A csavarással tudják megszüntetni azt a rángást, amit a kétlapátos átforduláskor okoz. Ellenben ez valószínűleg hatásfokcsökkenést okoz (a csavarás miatt a levegő egy részének más lesz a kilépési szöge, így az erő vektora). A kétlapátos Savoniusra is azt írják, hogy zajtalan, tehát ebben nem hiszem, hogy számítana (1 Hz alatti infrahang). A propelleres szélerőműveknél, ha utánanézel, azt írják, hogy az egylapátos adná a leghatékonyabb kivitelt, de, ott aztán tényleg csupán esztétikai okokból, elsősorban a háromlapátos változatot gyártják, még a kétlapátos is ritka.
Szia! A csavarásnak nem csak esztétikai okai vannak, kihat a zajra/teljesítményre is. Gondolj bele: ha nincsenek csavarva a lapátok, akkor más erő hat rájuk ha "keresztben" állnak a szélre, vagy 90°-al elfordulva. Így a fordulatszám (szögsebesség) bár egyenletesnek tűnik, valójában változik: mondjuk 50 helyett egy fordulaton belül 49.5-50.5 közötti. Ez pedig bizony zajt kelt (gyakorlatilag nem egyenletesen áramlik át rajta a levegő, hanem a rotor megszaggatja azt). A csavart lapátnál ez nem áll fenn, mivel minden irányból azonos "képet" mutat. Egyébként hasonló okok miatt használnak ferdén fogazott fogaskereket pl. az autók sebváltójában is (a hátramenetnél általában szerepel egy nem ferdén fogazott kerék, ezért más az autók zaja hátramenetben).
Az sem lehet véletlen, hogy jelenleg a komolyabb szélerőművek szinte kizárólag 3 rotoros felépítésűek (holott az ember azt gondolná, minél több lapát, annál jobban hasznosítja a levegő mozgását (lásd az amerikai filmekben látható "texas-mintájú" szélkerék). Egy ilyen lapátot nem is fából készítenék, hanem sablon alapján valamilyen műgyantából, üvegszövetből (mint pl csónakokat szokás)
Egyébként ahogy a 6-8 szavas német tudásommal kiveszem, a kis fordulatszámon is viszonylag nagy nyomatékot emeli ki a gyártó mint előnyt. Így ez a szerkenytyű inkább közvetlen mechanikus maghajtásra, mint áramfejlesztésra lehet alkalmas szerintem.
"Standard-Ausführungen S3-100 = 1,0 m Durchmesser, Höhe 80 cm S3-150 = 1,5 m Durchmesser, Höhe 100 cm S3-190 = 1,9 m Durchmesser, Höhe 150 cm" Átmérő magasság
Ez egy táblázat volt, eredetiben megnézhető a: http://pcon-wind.de/wirkungsgrad.htm oldalon. Szélerősség Megnevezés Sebesség Energiatartalom "Windstärke Bezeichnung Geschw. (m/s) Energiegehalt (W/m2)
Ez szerint 1 négyzetméter jól megalkotott Savonius rotor az enyhe szél 500W négyzetméterenkénti teljesítményéből 115 Wattot tud továbbadni a generátornak. A gyártó adatai szerint az S3-190-es (2,85 m2) 13 m/s-os szélnél tud 1KW-ot. Az általuk gyártott háromlapátos verzió előnye, hogy nem rángat annyira (a kétlapátos átforduláskor kikerül a szélből). További előnyeként említik, hogy mivel "semmiféle futási és szélzajt nem kelt, ezért lakóépületeken és azok közvetlen közelében is elhelyezhető.
sztgyi Ha erre jársz, néhány képet erről a háromlapátosról beilleszthetnél, nem akarok kínlódni vele, korábban valahogy nem sikerültek.
A Savonius kerékről mindenhol azt írják, hogy a lapátoshoz képest "zajtalan". Ennek ellenére, az ilyen félbevágott hordó alapú szerkezet, az élek, sarkok, és egyéb áramlástani huncutságok miatt biztos nem zajtalan, különösen nem viharos szélben. Percenkénti 50 körüli fordulatokról írnak akkora méretnél, ami már használható (400W-5KW) teljesítményt képes leadni. Az átmérő-hossz arány változtatásával a fordulatszám befolyásolható. Ellenben kis generátor 50 fordulatnál még semmit nem ad le. A csavarásnak valószínű csupán esztétikai oka van, sehol nem láttam még fejtegetést arról, miért célszerűbb, mint az egyenes. Aerodinamikai okok miatt túl erős szélben sem tud felpörögni, állítólag megáll (szerintem elér egy maximális fordulatot, amit nem tud meghaladni). A kivehető teljesítményre táblázatokat lehet találni, néhány napja belinkeltem egy oldalt, ahol szélsebesség szerint kivehető teljesítményértékeket írtak. A Savonius rotor maximális hatásfoka 23%, sokat ne várjunk tőle, hiszen a teljes szélbeálló felületet meg kell építeni, szemben a lapátossal, aminek az elvi max. hatásfoka állítólag meghaladhatja az 50%-ot, nagyoknál a tényleges 40-46% körül van. A szélbeálló felület pedig a 2 v. 3 lapát felülete, míg a hasznos felület az általuk befutott kör területe.
