Koccanás után a két golyó kezdeti sebességvektora mindig merőleges egymásra. (könnyen igazolható, a közös impulzus és energia megmaradásával számolva).
A pörgésből csak nagyon kevés adódik át a koccanásnál. Így a megkoccantott golyó pályája közel egyenes, míg a dákóval meglökött golyó pályáját a koccanás előtt is, és a koccanás után is erősen befolyásolja a pörgés.
Volna egy mechanikus kérdésem, egy biliárdos topikban feltettem, de rám se herdáltak. Talán itt.
Vitázom valakivel, aki egyébként mérnök, és szerintem nagyon nincs igaza (marhaságot mond).
Ha a biliárdasztalon két golyó koccan (az egyik álló), akkor a megkoccantott golyó azon a tengelyen megy tovább, amit a két golyó középpontja meghatároz a koccanás pillanatában. Nos, ez alól a törvény alól nincs kivétel, mondom én, még akkor sem, ha a biliárdos nem a középpontján üti meg a dákóval az első golyót.
Na de akkor hogy lehet, hogy a snookerpartikban a játékosok gyakorlatilag bárhová helyezni tudják a lökés után a fehér golyót? Természetesen úgy, mondom még mindig én, hogy a fenti törvény után a fehér golyó is az említett tengelyen indul el egy másik irányba, vagy esetleg megáll, s a csavarodása elindítja, vagy eltéríti a játékos által kívánt másik irányba. Néha lassított felvételeken az ilyesmi látható is. S természetesen ezért a fehér golyó visszafelé pattanva nem egyenes utat jár be, hanem valami exponenciális függvényszerű ívet, mert a csavarodásából a súrlódás miatt elég gyorsan "kiegyenesedik".
Ezzel szemben meg ellenfelem azt mondja, hogy mindez nem így van, a fehér golyó koccanás után tökéletesen egyenes utat jár be, a csavarodása pedig megszűnik a koccanás pillanatában. Vagyis szerinte lehetséges az, hogy úgy ütöm meg csavarodva a fehér golyót, hogy az nem a közepén találja el a másikat, de az utóbbi mégis a fehér golyó (induló) tengelyén megy tovább, s természetesen a fehér golyó is ugyanazon a tengelyen jön vissza. Szerintem ez nonszensz, igazoljatok már. Hiszen a két golyó közt semmilyen súrlódási energia nem hat.
--- Troy, N.Y. — Researchers at Rensselaer Polytechnic Institute have developed a tabletop accelerator that produces nuclear fusion at room temperature, providing confirmation of an earlier experiment conducted at the University of California, Los Angeles (UCLA), while offering substantial improvements over the original design.
"A fizikai módon kezelt víz kémiailag tekintve úgy reagál, mint a nem kezelt víz."
Vagyis ugyanúgy vízkövesedik minden.
A vízkövesedést a vízben található Ca- és/vagyMg-szulfátok/karbonátok kicsapódása okozza.
A vegyiüzemekben lágyítják a vizet ioncserével, amikor is a Ca2+-t és a Mg2+-t Na+-ra és K+-ra cserélik, mert ezek szulfátjai, karbonátjai már nem képeznek csapadékot (esetünkben vízkövet).
A bal oldali képen feltöntetett Ca(HCO3)2 vízben oldódik tehát nem alkot vízkövet (ezt oldják fel vízben és isszák a gyomorégésesek, mert lúgosítja a gyomortartalmat, kompenzálva a sok gyomorsavat), a CaCO3 viszont nem oldódik csak savban és enyhén savas vízben (ld. karsztvíz).
Ebben szerintetek lehet FIZIKAI igazság, vagy csak egy 'csodakütyü'? : "VULCAN FIZIKAI VIZKEZELŐ KÉSZÜLÉK", http://www.lyonker.hu/antivizko/vulcan.html
USA nem írja alá az egyezményt, annyit enged a levegőbe amennyit csak bír.. aprocska problema ezzel a kituno szerzodessel, hogy Kinara meg Indiara nem vonatkozik, marpedig ok kb ugyanannyit nyomnak ki, mint USA.
tudományosan összeállított angol jelentés 10 éven belüli 7 méteres tengerszint növekedését, 7 meteres tengerszintnovekedes 10 ev alatt? ejha. Ha a 3 km magas Gronlandi dom leolvad az ad egy +7metert. egyszeruen nevetseges ez az allitas.
az igazi tudomanyos becslesek 20 cm es 1 meter kozott szorodnak a 21 szazadra az atlag 50-60cm.
Ezek után kérdem, mennyit számít hogy 0,6 vagy 4 ??? ezek utan igen
Az elmúlt néhány évben megduplázódott a légköri CO2 aminek a fele az indonez tozegegetesbol jon, szinten nem vonatkozik rajuk Kyoto.
Azt ki tudna szamolni valaki, hogy akkor most a CO2 koncentracio megduplazodasa 4 vagy 0.6 fokkal emeli az atlaghomersekletet. Az elfogadott allaspont azt hiszem az, hogy egy duplazodas az 4 C fok forcing-ot jelent, de itten azt szamolgatjak, hogy nem is: http://www.realclimate.org/wp-comments-popup.php?p=220&c=1
egyaltalan milyen jelensegek, torvenyek relevansak a glob. melgedesben? Abszorbancia? Lambert Beer?
Állj egy alma fa alá,ha a fejedre pottyan akkor megtudod. Newton is akkor kezdett elgondolkodni rajta.... Minden tömeggel rendelkező tárgyak között ható erő. Függ a tárgy nagyságától/tömegétől/.Minten tárgy között hat. kölcsönösen vonzák egymást,ez az erő alapjába véve kicsi, de a földgolóbisunk akkora nagy tömeggel re
ndelkezik,hogy minden tőle kisebb tárgyat jelentős erővel vonz magához.
Szerintem a tömegtől van! A holdon például Amstrongék azért tudtak olyan nagyokat ugrálni,mert a holdon kisebb a grav.erő.
BME, ELTE, DE, SZTE. Jó mind. Mindegyiken vannak jó tanárok. Igaz, ami igaz, ha azt mondják fizikus, nekem mindig a BME F épület jut eszembe, mivel a BME-n végeztem (nem elméleti) mérnök-fizikusként.
Abból a szempontból mégis a BME-t javasolnám, mert:
1. Ipari területek felé is el lehet kalandozni
villamos
optikai (Furakawa - optikai kábelek stb.
lámpás (Tungsram - GE Lightening)
nukleáris (PA Rt.)
mobilos (Westel)
2. Teljesen elvadult térelméleti dolgokkal is lehet foglalkozni (és doktorálni)
3. Egyszerűen át lehet hallgatni az ELTE-re (és viszont - Ott van DGy.).
Iszugyi, köszi a választ! Én csak abból indultam ki, hogy elég hosszú csőben, ha a folyásban lévő folyadékot hirtelen lezárjuk, létrejön az "ostorcsapás-hatás" ami a manométereket is tönkreteheti. Ez is egyfajta oda-vissza rezgés. Ebből gondoltam hogy van sebessége. Persze nyilván más a sebessége egy nyomáshullámnak /pl. hang terjedése a vízben/ , mint az egyszerű folydogálásnak. De csak van ez utóbbinak is valamiféle megközelítő folyamat-leírása?
Nem jó az elképzelésed. Én szimuláltam vizes oldat modelleket, nagyon bonyolult a viz szerkezete. Semmi esetre nem lehet a viz molekulákat golyóbisoknak tekinteni egy bizonyos átmérövel. Van a vizben egy ún. vizkristály szerkezet, ami a hömérséklettöl, meg persze attól is függ, mi van benne feloldva. Rengeteg computer szimulációk vannak a szakirodalomban a vizröl és vizes oldatokról.
Sziasztok! Van egy probléma, légyszi segítsetek. A víz folyási mechanizmusa hogyan zajlik molekuláris szinten? Én, nevemhez méltóan úgy gondolkodom, hogy a vízmolekulákat golyókkal helyettesítem. Ezek valamekkora távolságra vannak egymástól, a kölcsönhatások függvényében. Ez az első kérdés: mik ezek a kölcsönhatások? Vonzás, taszítás? Mekkora a molekulák távolsága?
Aztán a folyás mechanizmusa: ha pl. a balszélső golyót nulla idő alatt elmozdítjuk balra, az maga után húzza a többit, láncreakció-szerűen. Létrejön egy oda-vissza rezgés? Mekkora ennek az oda-vissza hatásnak a sebessége és frekvenciája?
Lehet hogy egy hidrodinamikát végzettnek ez egy egyszerű kérdés, nekem sajnos nem az.
