" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Írtam egy hosszabb, részeletsebb választ, de ezúttal itt fogalmaztam meg. Két YouTube-s feltöltésemet is alá linkeltem, de az egészet elfeledtem elmenteni legalább jobb egérrel.
Megnyomtam a küldés opciót és ELSZÁLLT A SEMMIBE amit írtam hosszan. Hát én nem görcsölök ilyen weboldallal, nagyon felhúzott. (Öntözzük, stb, írtam de még egyszer nem írok le akkora szöveget, ilyenkor az ilyen - ritka szívatós - weboldalt otthagyom.) :-(
A 28920-28927. sz. hozzászólásaimban Lovásziban lévő fügékről láthatsz képeket, gondolom általad könnyűszerrel beazonosítható helyszíneken. Ezek élő példaként erősítik meg az általam leírtakat. Szerencsére ezeken kívül is még számos fagykármentes példány van a település felsőbb magassági szintjein, a szőlőhegyről nem is szólva.
Mint ahogy minden vitát, ezt is a tények döntik el. A 2009. és 2012. közötti három, az ország jelentős részén fügetaroló télen Lovásziban az általunk "ujjas óriásnak" nevezett, ezen a környéken legelterjedtebb fajta fagytűrését alapul véve a strand-"zöldkereszt"-"mészégető" magassági szinten volt a fagykárosodási határ. Ezen képzeletbeli vonal fölött a nem éppen jó fagytűréséről híres fajta nem károsodott. Ettől lefelé haladva a magassággal fordított arányos módon károsod(hat)tak a fügék. (Jól beépített helyen, házfalhoz nagyon közel természetesen még ott is marad(hat)tak nem, vagy alig károsodott példányok.)
Két esetben (illetve azok kombinációjában) lehetséges tehát, hogy Lovásziban az említett teleken súlyos fagykárt szenvedjen egy füge: vagy az ujjas óriásnál is fagyérzékenyebb fajtáról van szó, vagy az ujjas óriáshoz hasonló téltűrésű, de az említett magassági szint alatti, nyílt terepen lévő példány.
a kivi levelein ilyen nekrotikus foltok általában a vízhiány tüneteiként szoktak jelentkezni. Ez lehet légköri aszállyal párosuló, abszolút értelemben vett szárazság/aszály következménye is, de lehet részleges gyökértömegvesztés miatt bekövetkező hiányos víz-/tápanyagfelvételnek köszönhető relatív tápanyag-/vízhiány is. Az utóbbit valamilyen (leggyakrabban a tévesen "földikutyának" nevezett, helyesen kószapocok nevű rágcsáló) kártétele idézheti elő. Ez a nagy gyökértömegű, fejlettebb növényeknél viszonylag enyhébb formában jelentkezik a kisebb gyökértömegű kisebbekhez képest, amelyeknél az azonos mértékű pusztítás természetszerűen nagyobb hányad elvesztését, azaz nagyobb károsodást jelent.
Vannak nekünk is "délszaki" növényeink - a Harcz-ostársaddal már vitáztam is régebben a fügebokrom fagytűrő, azaz fagytűrhetetlenségéről, mire végül "engedett" a sokadik panaszomra és megállapította: "...akkor bizonyára fagyérzékenyebb fajta éppen az én fügém..." - De nem erről akarok Véled értekezni - ha nem zavarnálak.
Van kivi lugasunk, mit lugas, már dzsungelunk. :) De nem ám vettük anno, tizenvalahány éve! A muter télen eltette az elfogyasztott kivi gyümik magját és tavasszal cserépbe vetette anno őket. Lett belőlük palánta, majd szép szál elültetni való kivi növény! "Szex-vizsga", azaz, hogy melyik milyen, "fiú avagy leányzó" azt máig sem tudjuk. De egyszerűen sorban termőre fordultak a tövek, már amelyik erősebb, vastagabb... Mára több, mint a fele a kb. 14 tőnek terem már, ami kb. 4 éve kezdett csak termőre fordulni, mert "vad" talán(?). De! Akkora a gyümölcse, mint akár a boltban kaphatók, amilyen az "őse" volt! Még édesebb is annál! (Na jó, ha sok van rajta, 1/3-a kisebb gyümi azért, nem mind nagy.) Viszont terem, évről évre többet - ám ezt Te jobban tudod úgy is erről a növényről.
Nos, hogy rátérjek a nyavalygásra: Néhány éve már, főleg a forróbb nyarakon, a nyár második felére elkapja valami levél-perzselődés, de néha nagyon csúnyán. Őszre sok sodródott barna levele lesz, némely le is hullik akkor. Talán a szőlőorbáncra hasonlítható, de ezt valaki mondta, amikor megnézte egyszer itt. Lefotóztam most, mert eszembe jutott "Don Aiuto Vargas" ez irányú szak-fóruma a neten. ;) Évekkel korábban - amikor kezdődött ez egy nyáron - írtam kérdést a lendvai rádió kertész válaszol rovatához is, még élt az az idősebb muravidéki kertész is. Ő szerinte tápanyaghiány lehet a növény földjében. De mindig a satnyább töveket kezdi támadni júliustól, az egészséges nagy erős tövek (amik termőre fordultak) nem sínylik meg annyira, hál' Istennek. Ám azok levelén is van már olyan kár.
Az idei korai (tavaszi) jégverés meglikasztotta a lombját, vert le bimbókat is, de szépen túlélte azt is, mint már többször az olyat. (Látni a képeken a levelein.) A beporzás után is hullott le összesen kb. 50-100 pici bogyókezdemény, talán a megtermékenyülése nem volt jó. Úgy potyogott, mint talán a moníliás apró meggy-kezdemény a virágzása után. Ám maradt rajta bőven, nincs nagyobb kár.
Nos, a "regény" végén akkor feltölteném ide a friss képeket a növényről. Ha valami okosságot javasolnál a bajra, megköszönném. ;)
Üdv.: Egy régi Kerka-parti ismerős...
Nos: Az van, hogy a képek túl nagyok ide, nem engedi feltölteni. Megpróbálok kiokoskodni valamit, addig a szöveget beteszem azért. :-/
Ezt tudjuk természetesen . Te is , én Is és még sokan mások , akik foglalkoznak a témával { már az enyémen is lett ez évben két virág , de nem kötött [ na jó most hagyjuk az öntermékeny <--> nem öntermékeny dilemmát. :) ] }, de jöhetnek újabb olvasók akik még nem ismerik ezeket a tényeket és azoknak jó példa a vitánk tárgya.
Senki sem ismerhet mindent.
Mindig vannak ujabb olvasók.
Ha mindenki mindent tudna , akkor nem lennének topikok.
A pawpaw, mint tudjuk a mi teleinkkel, sőt még keményebbekkel is bőven jól el van, legalább -30C-ot bír. Tehát tök mindegy, hogy igazi fagyzug, vagy zalai lanka, sok jó esővel, vagy az alföld. Tél szempontjából neki mindegy.
A nyár az már más kérdés, a csapdékosabb, nedvesebb, kevésbé forró vidék jobb (volna) neki, de "felnőttkorában" már bírja az alföldi meleget is.
A D. Kaki kb pont a fordítottja: ne legyon olyan hideg a tél, ne legyen olyan alacsony a minimum, de nyáron jöhet a meleg, ez nem gond.
Nekem ez a tapasztalatom az elmúlt 10-14 év alatt !
Pista bácsi Costata-ja az idén minden bizonnyal megnyerné a Costata-világbajnokságot. A rajta lévő termésmennyiség már most komoly ágleszakadási kockázatot jelent. Fényképekkel érzékeltethetetlen ennek a fának a látványa. Fantasztikus!
A hortenzia mellettit pedig tőből kitörte a kutya, kínomban átültettem az előkertbe a nyugati oldalra és ott uj életet kezdett. Ott is pokoli meleg és fény van déltán és télen közel van az éltető házfal.
Ha rákattintasz , akkor elég közel jönnek a képek és kattints a kisebbre mégegyszer , és mégegyszer a nagyra !
A bal felső vissza nyíllal lehet visszatérni a topicba.
A zsúfoltság felvetése jogos ! Végleges helyre szántam a kákikat és ha a természet meg a sors úgy diktálná ( bárcsak ugy lenne!), akkor majd kissé drasztikus leszek a többiekkel.
Az ikerképek kapcsán azt kérdezném, hogy helyes volt-e a hajtásválogatás? :)
