" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Szerves trágyát lehet bedolgoznia talajba, esetleg csak mélyebben, alá? Sertéstrágya van itthon.:) Az lehet neméppen a megfelelő. Vagy vmi "feketébb" talajjavítót keverjek bele? :)
Mivel úgy érzékeltem, hogy ennek a növénynek a képét valamiféle pozitív példának szántad, sokat vívódtam, mit is írjak rá. Elintézzem-e egy "szép bokor" nyugtázással, mint ahogy Floo tette, vagy írjak-e inkább egy tárgyszerű elemzést róla.
Most, hogy Floo megcselekedte az egyik verziót, vettem a bátorságot, hogy megtegyem a másikat.
Egy mély lélegzetvétel után, nézzük:
Jelenleg Magyarország fügetermesztésre alkalmatlan helyein mind így festenek a fügék. Ez alól csak kisebb körzetek kivételek, például a dél-baranyai Dráva-menti körzet (Sellye -18 fok decemberben), vagy Kelet-Magyarország kisebb körzetei, ahol márciusban mértek helyenként -15 fok alatti hőmérsékleteket. Ott ismét a földből bújnak elő, mint ahogy egy éve ez a bokor tette.
Ezek tavalyi sarjak, amelyek a legutolsó (enyhe) telet kisebb károsodással átvészelték és most tovább folytatják a hosszanti (magassági) növekedést. Vékonyságuk, tartatlanságuk miatt dönthette szét őket a vihar. Minél többedik éves egy fügenövény, annál nagyobb számú és hosszúságú sarjtömeget képes fejleszteni az elfagyás utáni telet követő vegetációs időszakban. Így, amennyiben a sarjaknak sikerül az első rá következő telet túlélniük, egész komoly méretet mutató bokor fejlődhet belőlük abban az évben, amint ezt az általad feltett képek is illusztrálják.
Elnézést kérek, ha egy kicsit illúzióromboló voltam, de sajnos, az igazság ez.
Fa jellegű többéves bokor Szerencsen , tavaly még teljesen fa alakú volt. A mostani télen hegyei megfagytak , ezért nincs rajta első termés és ezért hajt olyan dúsan. Három napja a nagy vihar szétborogatta, ezért fel kellett kötözni. Néha a földig kifagy.
Tulajdonképpen hálásnak kellene lennünk neki: nagyon sok tapasztalatgyűjtésre alkalmas szituációt produkált már ez a megbolondult klíma (nyárias melegből átmenet nélküli téli hőmérsékletekbe zuhanás, enyhe decemberi időjárást követően 25 fokos lehűlés egy éjszakán, folyamatos negatív hőmérséklet március végén, erős éjszakai fagyokkal és folytathatnám a végtelenségig), de az soha nem jutott volna eszünkbe, hogy augusztusban olyan zöldmetszést végezzünk, amelynél a vegetációs felület kétharmadát eltávolítjuk. Ő megtette helyettünk: a kivi ezt is kiállta. Mi árthat neki ezek után???
A nekik ajándékozott két asiminát talán a nyelvi lelemény mentette meg a "németes metszéstől" (vesd össze német telekszomszéd miszlikbe vágott fügéje). Azt sikerült mondanom neki ugyanis, hogy az asimina nem egyéb, mint egy "Laubweihnachtsbaum" (lomblevelű karácsonyfa). Esküszöm, ez a "varázsige" tartja csak épségben őket!
Többször látta pedig a baromfiudvari kivit, ahol érzékelhette, hogy annak egy szálvesszőjén több gyümölcs van, mint az ő összes agyonkaszabolt növényén. De minden hiába...
Minden évben tudósítok egy Muraszemenyén házzal rendelkező német házaspár 3 tő (2 termő Hayward + 1 porzó Tomuri) kivijéről. Minden év úgy indul, hogy a kivik gyönyörű új vesszőket hoznak, hatalmas következő évi termést ígérve. Sajnos a német úr rendszerint augusztusi érkezésekor első dolgaként csutkára metszi ezeket a gyönyörű növényeket. Teszi ezt annak ellenére, hogy tájékoztatva lett több alkalommal is, hogy a következő évi termés ezeken a teljes szálvesszőkön lenne.
Talán azért hitetlenkedik, mert némi termést ott lát, ahol nem végzett metszést (miután a nem létező vesszőkön ugye nem lehet) és ebből arra következtet, hogy fölösleges részektől szabadította meg a növényt, hiszen a termés nem ott van (ahol nincs semmi).
Jövőre akár rekordtermése is lehetne (különösen, ha az eddigi szerény eredményekkel vetnénk össze), de attól tartok, hogy az idén is bekövetkezik az, ami eddig minden évben.
A növény méreteihez képest igen szerény mennyiségű gyümölcs a véletlenül megmaradt termőrészeken van.
Nagyon jól megdolgozott talajba kiültetheted, óvatosan, hogy a palackban lévő föld a gyökereken maradjon az átültetéskor. Utána egy ideig a szokásosnál is intenzívebben öntözni!
Tavasszal dugványoztam ujjas óriást. Már hajtanak, 1,5 pet palackaba vannak gyökeresedve, félig van talajjal. Mi a teendőm velük? átültetni ,kiültetni vagy hagyni benne, ott nem nagyon akar erősödni....
A termő gránátalmám az idén is ugyanúgy viselkedés terméskötés dolgában, mint a korábbi években. Az immár egy hónapja tartó virágzás folyamán megszámlálhatatlan mennyiségű virágot hozott és szórt le terméketlenül. Most, hogy a virágzás a vége felé jár, egyes virágok elkezdtek kötni. A kötés félreismerhetetlen a terméskezdemény "kipocakosodásából".
Időnként szó esik itt a fórumban a gojibogyóról. Engem személy szerint nem hoz lázba ez a bizonytalanul beazonosított növényfaj, de mivel a baromfiudvari kivi melletti kertben van belőle egy példány, ezzel a képpel bemutatom a termeszthetőségi fokát azoknak, akik terméketlen gojira panaszkodnak. (Ennek is a mi kis ócska zalai klímánk és talajunk lenne a titka, mint az összes egyéb fajnak???):)))
