Elszor is az ora ujsagbol lattam hogy van ilyen forum aminek orulok. Gyerekkorom ota szeretem az orakat. Azert irok nektek mert kene egy kis segitseg. Milyen orat tudtok amilyen automata es (extra)lapos. Ami egy kicsit hasonlit a Nomos-hoz vagy Cornavin ezust szinuhoz a lenyeg az hogy automata legyen na meg Lapos :). Mert sajna nics meg a megfelelo hatterem hogy a mehanikus orakat ujitsam vagy javitasam. Most egy tissotot nyuzok. De erdekelnek a regebbi orak is; most talaltam egy cornavint csak az a gaz hogy nagyon kopottas es az aranyozas meg a szamlap is kopott. Arol nem is beszelve hogy a hideg miatt konnyen bekocsonyasodik az olaj es megall.
GLASHUETTE: Tényleg ne bátsuk egymást ezügyben, mert értelmetlen. Röviden összeszedve gondolataimat:
- A Zenith az aranyérmeinek nem kis részét nem kereskedelmi forgalomban levő sorozatwerkjeire, hanem egyedi prototípus fejlesztésekre kapta. De kapott szépen a sorozatra is, hisz nagyszerű werkek ezek. De azért minden Breitling is COSC minősítésű, pedig ott "csak" ETA-k ketyegnek.
- A megbízhatóság relatív dolog. A szóbanforgó werkek mindegyike nagyon megbízható. Az, hogy statiszikailag kimutathatóan több a meghibásodás Zenithéknél (ott is a kronó kapcsolómechanizmusa érzékeny kicsit, és gyakoribb a kopás a billegőnél) az nem jelenti azt, hogy ne lenne a Zenith is nagyon-nagyon megbízható. De ezredannyi El-Primero sincs forgalomban, mint 7750, és ez alapján a tapasztalatok ilyenek (ezt nem én mondom Neked, hanem a nemzetközi statisztikák).
- Az El-Primero jóval bonyolultabb, kifinomultabb mint a 7750. Itt az igényesség főleg a krono mechanizmusában nyilvánul meg. A 7750 himbás-karos mechanizmusú, az El-Primero oszlopkerekes. Az oszlopkerekes mechanizmus könnyebben, finomabban kapcsolható, "műszerebb" érzés hozzányúlni. De nagyon gondosan kell beállítani, és ennek a kis kopása után (sokat használt kronók) előfordulhat, hogy fennakad a mechanizmus (az óra persze ettől még jár). Gyorsan kapcsolgatva is hajlamosabb "hibázni". A 7750 ezzel szemben jócskán túlméretezettebb kapcsolómechanizmusú, de sokkal keményebb kezelésű. Erős, "csattogtatós" kezelést igényel. Ezen utánmunkálással egyes gyártók sokat finomítanak, akkor közelíti az oszlopkerekesek kezelési finomságát, de mindenképpen "macsóbb" kezelésű.
- A Zenit könnyen adhat 5 év garanciát, mert: 1., A werkek tényleg megbízhatóak. 2., Olyan rohadt drágán adja őket, amibe ez már vígan belefér. Nem hiszem, hogy egy El-Primero előállítási költsége sokszorosa lenne egy 7750-nek. De kerüljön mondjuk háromszor annyiba. Akkor is legfeljebb 80-100 ezer Ft egy werk (tuti, hogy nincs ennyi, de számoljunk ezzel). A Zenith árait meg Te is ismered... Ebbe nyilván belefér az, amely egy 100 ezer forintos Bulovába, 300eFt-os Fortisba esetleg már nem (mondjuk egy Breitlingbe akkor is bele kellene férnie, ebben nincs vita).
- A 7750 28.800 féllengészámmal dolgozik, az El-Primero 36.000-el. Vagyis az utóbbi 25%-al nagyobb féllengésszámú. Azt azért ne mondjuk, hogy össze sem lehet a kettőt hasonlítani! Mondjuk ha a Zenit 108.000-et lengene, akkor azt mondanám, hogy igen, itt sokkal nagyobb az igénybevétel, de a 36.000 azért még nem a világvége.
- Soha nem állítottam Neked, hogy a 7750 jobb, mint az El-Primero! Olvasd vissza a hozzászólásaimat! De azt állítom, hogy a finomabb kiviteleiben a használati értékét tekintve nem rosszabb, és ez azért egészen más! A 7750 egy sokkal-sokkal nagyobb darabszámú, és jóval korábban elindult fejlesztés eredménye. Az elődje a 7733 volt, amelyre gyakorlatilag csak automatikát biggyesztettek. Az egész fejlesztés összességében már legalább 45-50 éves múltú, százmilliós darabszámú, és a nagyon nagy tapasztalatok alapján folyamatosan módosítgatták a werket. Az eredmény: mára a szaksajtó egyértelműen a 7750-et tartja a legkiforrottabb konstrukciónak, csak a tömegáru mivoltán és kezelési "keménységén" szoktak fanyalogni. Ugye Te sem gondolod, hogy a Fortisnál, Heuernél, Omegánál, Breitlingnél, ChroSwissnél stb. nem értenek semmit a szakmához, és tévedésből választották ezt a werket. Ha így lenne, a 7750 nem fordulna elő prémium kategóriás órákban, azokba mint az El-Primero, vagy valamelyik FP lenne. De nem így van. Az exkluzivitás pedig nem műszaki szempont. De nagyon fontos! Még egyszer: nem csak Neked, de nekem is sokkal jobban tetszik az El-Primero, vagy éppen a Lange Datographja, itt nincs vita! De ettől még lehetünk objektívek!
Szívélyes üdvözlettel: APT :-))))))))
HEZOZO: Őszintén szólva nam hiszem, hogy találsz forgácsolt szíjat így külön. Érd be préselt acéllemezessel, de szerintem egy igazán szép bőrszíjnál nincs elegánsabb. Persze a vizet nem komálja...
Puff neki, hát mindösszesen ennyi a titok: jól be kell állítani a werket, aztán dőlnek az aranyérmek. Ha ez így lenne, akkor a nagyok, akik nem adnak ki akármit a kezük közül, kb. egyformán kellene hogy álljanak ebben a vesengésben.
Ha a Zenith (a marhák!) voltak oly nagyvonalúak, hogy a gyakran meghibásodó El Primeróra 5 év nemzetközi garanciát adtak (biztos csak blöffölnek a disznók, be fog akadni az a stopper hamarosan) akkor a nagyszerű 7750-esre (ki nem mondok most egy márkanevet sem) egyenesen 10-et kellene adni. Ezzel szemben nem adnak csak 1-et.
Természetesen csak vicceltem. A 7750 a király.
Ha most lemegyek az atombunkerbe és Schumachert meg kiküldöm vezetni a Nagykörútra szerinted kit ér előbb baleset? Pedig a Schumi jobban vezet, mint én. (ezt elismerem). Az el Primero gátszerkezetén sokkal nagyobb terhelés van mint a 7750-en. Össze se lehetne vetni a 2 werket, nemhogy vitatkozni rajta!!!
APT: A 3477-es hozzászólásomban tettem be egy linket (korábban kérdeztem is róla) egy Solvil et Titusról. Nos, erre az órára keresek, 20mm széleset, fényes kivitelben (ha kombinált akkor a fényesnek kell dominálnia), mivel a tok is az. Fontos, hogy olyan legyen ami illeszkedik a tok ívéhez ill. be lehet köszörülni. Jelenleg egy President stílusú szíj van (pontosan volt, mert egy szem szétesett és el is veszett) rajta. Ma próbáltam a PeCsa-ban valami hasonlót szerezni, de sehol semmi!
HEZOZO: Milyen órához, milyen méretben? Tömör, forgácsolt szíjat általános kivitelben még nem láttam, a kapható katalósuscsatok mind préselt kivitelűek. Nem adott egy típushoz készült, de tényleg jó minőségű szíj leginkáb csak a bőrszijak között kapható (Kaufmann, Hirsch).
GLASHUETTE: Nem akarok vitatkozni Veled, mert láthatóan semmi értelme. Te eldöntötted, hogy a 7750 úgy ahogy van egy szar, és minden óra gagyi, amely ezzel készül, láthatóan minden más vélemény és érv "lepattan" Rólad. Tisztellek annyira, hogy inkább nem folytatom.
- A Zenith érmei meg annyit jelentenek, hogy minden tőlük kikerülő werket nagyon gondosan beállítanak. Az ETA a tömeggyártott 7750-et meg nem. Az majd megteszik - ha megteszik - a szerkezetet beépítők (a Zenith pedig tényleg gyakrabban hibásodik meg, ez ténykérdés!!!)
APT: Izgalmas dolgokat írsz, úgymond beakadt Rolexekről, Zenithekről nem hallottam még, de ez nem jelent semmit. Te nyilván annál többet. Ha földhözvágod ezeket az órákat talán akkor tudod produkálni a beakadást. Talán. Ha elég erős vagy. A szervizigény pedig a 36.000 féllengésszámból adódik. Jóval nagyobb terhelésnek van kitéve a gátszerkezet. Sűrűbben kell olajozni. Nem tudod véletlen miért adnak a Zenithez 5 év nemzetközi garanciát? Ők úgy látszik nem félnek a beakadástól? Vagy például nem tudod miért a Zenith nyerte el messze a legtöbb elismerést a pontos órái miatt? Erről hallottál?
Messerschmitt! egy barátom most kérdezi meg a kollégáját, akinek az anyukája Oroszországban él, hogy tudna-e hozni egy ehhez nagyon hasonlító Poljotot, csak annak két nyomógombja van a korona két oldalán, mivel kronográf. ha lesz válasz, jelentkezem. potyoro
GLASHUETTE: Mit tegyünk, ha egyszer ez van? A 7750 az egyik legrobusztusabb, legtartósabb werk, a finoman kidolgozott példányaik COSC tűrésűek, mi a jó istent kellene még szegénynek tudnia, hogy Neked ne szúrja a szemedet? A 600-as Merci ma már elismerten nem rosszabb, mint egy Rolls Royce. Persze azt az atmoszférát és presztízst nem tudja "árasztani", de műszakilag és megbízhatóságban, tartósságban abszolút versenyképes! A presztízst meg nem lehet elvitatni, a 7750 tömeggyártott termék, sok van belőle, és akkor sem lesz olyan "izgalmas", mint egy Patek, ha szépen utánmunkálják, szkelettírozzák (pl: ChronoSwiss), de műszaki értelemben akkor sem említésreméltóan rosszabb. Vagy mondj végre a szaksajtó alapján egyetlen egy inci-finci érvet (én nem olvastam még ilyenről), amely azt bizonyítja, hogy mondjuk az El-Primero jobb nála! (Az ellenkezőjéről annál töbet olvastam, az El-Primero nagyobb szervizigényű, érzékenyebb, túl bonyolult a kapcsolómechanizmusa, ezért hajlamosabb elromlani, beakadni, feltehetően ez is áll a Rolex szerkezetváltása mögött. De ezzel együtt nekem is ez az izgalmasabb!)
MESSERSCHMITT: Sajna egyenlőre sehol, persze egy-egy darab előfordul, de nincs szervezett behozatal. Ismerek viszont valakit, aki azon ügyködik, hogy legyen ilyen. Ha elindult a dolog, tüstént megírom!
APT: Te is azt akarod megmagyarázni, amit a POEN-ban (is szerettek volna, de én nem voltam erre vevő), mármint azt, hogy a 7750 műszaki tartalom tekintetében felveszi a versenyt egy 400-as El Primeroval. Kár, hogy ezeket az érveket nem hallották a Rolex szakemberei, amikor kronográfjukhoz szerkezetet választottak. S vajon Parmigiani (ő aztán igazán konyít valamit az órásmesterséghez) miért a Zenith 400-asából épít kronográfot? És a szaksajtó? Ők sem értenek hozzá?
Tizedmérés ide vagy oda. Nekem van mind a kétféle werkkel készült órám. A Bulova hátára teljesen felesleges lenne zafírüveg, láttam a 7751-es werkes öltönyös darabra tettek, de minek? Gyakorlatilag semmit sem látsz a szerkezetből csak a rotort. Kronográfszerkezetben szebbet csak a Lange alkotott, de hogy jobb is e mint a Zenith-Movado fejlesztés az majd 40 év múlva kiderül. A 36.000 féllengés szerintem az a határ ami még tartható, s bár tudom, hogy készítettek gyorsabb órákat is, ezek nem váltak be.
Üdvözölnünk kell a Vacheron Constantint, végre csináltak egy "saját" werket! 1-2 év, figyeld csak meg és kötelező lesz rávésni a tokra, hogy kinek a szerkezetével készült az óra. Elég mulatságos lesz majd böngészgetni a vitrinekben: 2 millióért: szerkezet ETA, tokozták Schaffhausenben.
BREKI: A lista lenyűgöző... Csak egy baj van: A két Babucs Éva féle (Antik órák és Óraművek) közelmúltban kiadott könyv kivételével esély sincs bármelyikhez hozzájutni. Talán az Órajavítás című kézikönyvet érdemes a Bartók Béla úti műszaki könyvesbolt melletti antikváriumban keresni, én is ott tudtam hozzájutni úgy két éve, azóta sem láttam semmilyen ilyen témájú irodalmat. Viszont a tankönyvek közül kapható a Vályi Huba féle Órajavítás és órás szakmai ismeretek A4-es formátumú "kézikönyv" (a Liszt Ferenc téri műszaki könyvesboltban talán most is van). Ez 3 részes, és sajnos eléggé drága, a három együtt úgy emlékszem 5000 Ft fölött van, és ezzel együtt sincs benne annyi információ, mint a korábban említett Órajavítás c. kötetben. Nagyon ajánlanám ugyanakkor a Hayloft Ezekiel által is említett Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája c. kötetet, de ez már arany áron sem igen kapható (a saját példányomért már ajánlottak 10 ezret is, de 100-ért sem adnám oda).
- Sajna ezeket a könyveket igen kis példányszámban nyomtatták, és egyelőre nem látom esélyét holmi reprinteknek. Kár...
Magyar szakirodalom:
Egy regebbi hozzaszolasban volt errol szo Annyira tokeletes es teljes, hogya megeri meg egyszer feltenni (termeszetesen TANAR urat illeti a koszonet erte) (no meg engem aki majd egy orat bogarasztam a regebbi hozzaszolasokat erte :-) )
"
Tisztelt Prof
Elismerésem azzal kapcsolatban, hogy az órás szakma iránti érdeklődésed elvezetett a szakirodalom olvasásához. Annak érdekébe, hogy minél több ismerete szerezzél javaslom a következő magyar nyelvű könyvek elolvasását:
Magyarul megjelent órás könyvek, tanulmányok
Magyar óraipar. Útmutatás. Palasovszky Ödön. 1904. Krausz S. és Társa
Gyakorlati órajavítás kézikönyv I. rész. Zsebórák javítása. Fogel Gyula - Kurián Gyula. 1904
Az órák szerkezettana I. rész. Fogaskerék. Palasovszky Ödön. 1904. Krausz S. és Társa
Az óra története. Seemann Gábor. 1904. Iparosok olvasótára. 9-10 szám.
Az időmérés évtizedek tükrében. Rosta Ferenc. 1904. MERKANTIL-NYOMDA
Hengerjárat I. Schwarz Zsigmond. Kiadja a budapesti órás ipatestület. 1922
Horgonyjárat II. Schwarz Zsigmond. 1923
Órás szakrajz III. Schwarz Zsigmond. 1923
A zsebórák javítása IV. Schwarz Zsigmond. 1924
A nagyórák javítása. Schwarz Zsigmond. 1925
A komplikált zsebórák. Schwarz Zsigmond. 1928
Az óra. Rohonczi Mór. A "Technikai zsebkönyvtár" "ÉLET" irodalmi és nyomda RT. 1925
Órák szerkezettana. Babos S. - Vályi Ödön. 1929. MERKANTIL - NYOMDA
Az órák. dr. Orient Gyula. 1934. (Kolozsvár). MINERVA
Magyar órák. Pritz István. 1943. A budapesti Pázmány P. Tudományegyetem dolgozatai 80.
Az óra históriája. M. Iljin - Fazekas István. 1945. RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA KIADÁSA
Órás és Nemesfémipari Szakszótár. Bányai Zsigmond. 1948. Kiadja a budapesti Órások Ipatestülete
Az óra regénye. Horváth Árpád. 1957. Táncsics.
Anyag és áruismeret. Horváth Árpád - Terner Géza. 1960. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Órás szakmai ismeretek. Vályi Ödön. 1960. Műszaki Könyvkiadó
Régi órások művészete. Somogyi Árpád. 1961. Múzeumok központi propaganda irodája.
Óra és ajándékcikkek áruismerete. (Áruismeretei továbbképző) Írta: Kaszab László. 1963
Hogyan működik az óra. Z. Martinek-J. Rehor. dr.Lehoczky -Somogyi J. 1966. Műszaki Könyvkiadó.
Órakatalógus. 1970. BM. Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség
Muzsikáló szerkezetek. Horváth Árpád. 1967. Táncsics.
Órajavítás. Katona József - Pallai S. 1967. Műszaki könyvkiadó.
Az órás. Magyar László. 1967. Műszaki könyvkiadó.
Óraipari zsebkönyv. Magyar László. 1979. Műszaki könyvkiadó
Órás szakmai ismeretek. Vályi Ödön - Vályi Huba. (Iskolai használatra). Műszaki könyvkiadó
Órás szakrajz. Sárosi Rezső - Vályi Huba.(Iskolai használatra). 1977. Műszaki könyvkiadó
Órák és órások. Horváth Árpád. 1982. Gondolat Zsebkönyvek
Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája. Magyar László. 1984. Műszaki könyvkiadó
Naptárrendszerek és időszámítás. Hanh István. 1983. Gondolat Zsebkönyvek
Órák. Horváth Árpád. 1988. (Kolibri könyvek). Móra
Régiségek. Jackson – Day.(8 oldal órás téma). 1990. (Novotrade)
Antikvitások kézikönyve. Miller Martin és Judith.(12 oldal órás téma). 1991. Láng.
Az óra regénye. Horváth Árpád. 1957. Táncsics.
Az óra története. Seemann Gábor. 1904. (Iparosok olvasótára)
Fémiparos mesterségek. Órás. Clement László. 1900
Időjelzés Kínában. Fluck Jolán
Japán órák. Fluck Jolán
Naptárrendszerek és időszámítás. Hanh István. 1983. Gondolat
Horváth Árpád. Muzsikáló szerkezetek. 1967. Táncsics.
Az idő (Mi micsoda). Dr.Erich Übelacker. 1990. Tessloff és Babilon Kiadó.
Régiségek képes enciklopédiája. P.Atterbury -L.Tharp. 1994 (28 oldal órás téma) PANORÁMA.
Órajavítási szakmai ismeretek. I. II. III. Vályi Huba. 1996. Váci nyomda. (Iskolai használatra)
Óraművek. Szerk.: Babucs Éva. 1997. Geopen Könyvkiadó
Az óra. Műkincs meghatározó. B.Gallizia di Vergano - Emilio Strada. OFICINA’96. 1998
Anti órák. Szerk.: Babucs Éva. 1998. Geopen Könyvkiadó
TANAR "
az ingaszár valamilyen könnyű fából van, sajna a felfüggesztésének elnevezését nem tudom. Az alább említett könyvnek a 70.oldalán látható inga felfüggesztése ilyen és ugyanezen oldalon látható gátszerkezet van benne. (jövő héten már lesz digit fotógépem, csinálok képeket)
Az inga szerintem nem kompenzált, a lengő súly magassága csavarral állítható.
Egyébként 2 súly hajtja az órát, egyik az ütéseket, a másik magát a szerkezetet.(felesütős)
magyarul azért van szakirodalom, sőt a práter utcában van órásképzés is.
amit érdemes megszerezni az az "órások és óragyűjtők kis enciklopédiája" Magyar László írta. Benne van nagyon sok magyarázat, ábra, életrajz, működési elv.
De megvásárolhatók antikváriusnál az úrásképzés tankönyvei is.
Hayloft Ezekiel: Mit kellene mondanunk? ;-)
Amúgy inkább kérdeznék: Az ingaszár milyen? Fa, fém, rácsos (kompenzált-e az inga)? Hogy van az inga felfüggesztve? Egyáltalán súlyhúzatú, vagy rugós? Hány felhúzási pont (hány súly) van (2 vagy 3)? Biztos, hogy Graham járat? Lehet (gyakori) Brocot, vagy Clement is, ez nagyban befolyásolja a pontosságot. És hát persze a legjobb lenne képet látni róla. Ilyen óránál gyakori, hogy csak egy nagytakarításra, beállításra van szüksége, de ha kopott a gátszerkezet, azzal elég vidáman el lehet küszködni.
IDOMERO: Mikori az ARSA, és milyen állapotban van? Amúgy, ha szép állapotú és régebbi aranyóra, szerintem úgy 70-120 ezer között érhet.
kicsit off, mert nem svájci, de hátha érdekes lehet:
Szétszedtem az ingaórámat amit még régen örököltem és nem jár már. A szerkezet hátsó lemezén találtam a következő feliratokat beütve:
kör alakú jegyben körbe feliratok
gustav becker
freib:schl
braunau boehm.
középen koronás horgony jel a horgonyszár két oldalán G és B jel.
másik beütött jel:
medaille d'or közötte egy máltai kereszt
P27
568807
ha az alsó a sorszám, akkor (a net szerint) 1885-1890 között készült
na ki mit mond? Egyébként egy felesütős óra szerintem graham gáttal, szép vésett ingája és számlapja van. A szerkezetet tartó stiftek szerintem nem eredetiek, gondolom valaki már belepancsolt mielőtt hozzám került volna. A hangrudat tartó öntvényen is GB jelzet van. Szeretném, ha járna, szép hangja van.
sziasztok! nem tudjátok véletlenül mennyibe kerül egy acél broad arrow? jelenleg ez az óra a kedvencem, eddig csak a plexi és a 30 méteres vízállóság miatt volt a seamaster a "liebling". annyit kérdeznék még, hogy normális-e hogy egy aut. óra, ami nyáron 1-2 másodpercet sietett naponta, most ugyanennyit késik? 24 órán keresztül hordva vagyon. az óra még nincs egy éves, legalábbis a beszerzéstől számítva. új volt. ma végre láttam valakin orist,beszélgettünk is egy jót. üdv:potyoro
Sziasztok !
Érdeklődni szeretnék, hogy hol lehetne szerezni olyan nyomtatott anyagokat magyar nyelven, melyek az órák működését, szerkezetét, fejlődését mutatják be kezdőknek. Tudtommal nincsen Mo-on órás oktatás így gondolom tankönyv. Régen volt az átkosban vmi. kézműipari szakközép ahol tanítottak ilyet, de nem tudom ennek volt-e tankönyve ill. fellelhető-e. Az Óra magazint 1 éve olvasom és nagyon élvezem, de érzem hiányos a tudásom. Várom mindenféle ötletet !
ALEXYS: Ez úgy hangzik mintha egy öreg kronográf (stopperes óra) lenne. Van rajta a korona alatt-felett két gomb? Mert ha igen, és tényleg olyan állapotban van, hogy már mutatói sincsenek meg, akkor tényleg nem lesz olcsó "muri" rendberakatni. Egyáltalán mi az az "iszonyú" pénz, amit kértek? Mert 15-20 ezerbe nyugodtan belekerülhet, az még akár jutányos is lehet! (Az üvegcsere amúgy filléres dolog, nem ez a probléma...)
TE_O: Azért a gyártási precizitás jelentőségét - legalábbis a gátló és a gátszerkezet elemeinél - szinte nem is lehet eléggé komolyan venni! Gondold végig, egy nap alatt egy másodperc eltérés kb. 0.0016%-ot jelent! Ilyen pontossággal semmiféle finommechanikai konstrukció sem tud készülni, tehát már magába a konstrukcióba kell beépíteni a pontatlanságok kiküszöbölésének a lehetőségét. De beállítani csak statikus eltérésekre lehet valamit, egy lötyögő tengellyel semmit sem lehet kezdeni. Ergo - bizony nagyon fontos a finom kidolgozás, akár utánmunkálás formájában is! Bimetál billegőt szép számmal alkalmaztak - alkalmaznak precíziós karórában is. A kompenzációnál pedig valószínűleg félreérthettél valamit, én éppen azt hangsúlyoztam, hogy a kompenzált (csavaros-bimetál) billegő az, amelyhez még hozzá lehet nyúlni, egy sima glucidur billegő ugyan gyárilag eleve kiváló tűrésű és kompenzáltáságú (természetesen a hozzávaló hajszálrugóval együtt kezelve), de jobb az már nem lesz a gyárilag sikerültnél.
- A ChronoSwiss számos általa alkalmazott werken nagyon sokat módosít, van, ahol billegőt is cserél. A 7750-re épülő órákban éppen nem (az amúgy eleve glucidur-nivarox összeállítású). De G.R.Lang is nagyon szereti a kompenzált billegőt, ahol cseréli, ott - amennyit láttam - ilyenre cseréli a billegőket.
- Abban pedig nagyon is a lényegre tapintottál, hogy kijön az ETA-tól is rengeteg olyan werk, amelyet kevés értelme van finomítgatni, már eleve nagyon jó, további finomításokkal inkább már csak drágább lesz (és esetleg látványosabb), valóban jobb nemigen.
MESSERSCHMITT: Úgy "pofára" nekem mégis jobban tetszik a NOMOS féle kivitel, mint a BLANCPAIN... Az ETA 7001-en meg nem hiszem, hogy a lényeget tekintve nagyon sokat pisztergálna bármelyikük is, az ugyanis eleve precíziós werknek készült, és "mezítlábas" állapotában is meg tud a COSC előírásainak felelni, csak rendesen be kell állítani. Persze egy hosszabb járástartalékú rugó, pontosabb behangolást lehetővé tevő hajszálrugókulcs így is emeli az értékét.
GLASHUETTE: Ez most nem egészen értem. A régebbi kronográfmechanizmusokon szinte soha nem alkalmaztak kőcsapágyazást, és a maiakon sem jellemző. Sőt, az a helyzet, hogy a stopper kerekeinek kell, hogy legyen egy előírt holtjátéka, mert ezek oldalirányú terhelést is kapnak, így túl szoros illesztéssel megszorulhatnak. Ha a számlálókerekeket felül is csapágyazzák, akkor ott már köves csapágyakat alkalmaznak. De ettől még nem lesz jobb, vagy rosszabb egy kronográf! A polimer műanyagok pedig - amennyiben nem kapnak mechanikus terhelést és UV fényt - sajnálatos módon (környezetvédelem...) a világegyetem legstabilabb, legelpusztíthatatlanabb vegyületei. Túlélik a fémeket - a nemesfémek kivételével. Egy mezei közdarabnak tehát miért ne felelne meg? A 7750 nem készült eredetileg luxuswerknek, és ezzel együtt minden, aminek benne kellene lennie, az benne is van. Nekem inkább már éppen az a gondom, hogy - a Számodra és számomra is nagyon fontos - műszaki színvonal és exkluzivitás szubjektív, mérőszámokkal nem megfogható többletén kívül nehezen tudnám megmondani, hogy mivel is kapok többet egy Rolex Daytonától, vagy egy El-Primerótól a 7750 egy korrekt módon utánmunkált, szépen kivitelezett, igényesen tokozott (mondjuk O+A, Longines, ChronoSwiss, NIVREL) kivitelével szembeállítva? Pontosság, megbízhatóság, várható élettartam - ezek mind versenyképesek a 7750 esetén is (hangsúlyozom, nem a 17 köves alapwerkről beszélve)! Ezzel együtt természetesen engem is az előbbiek, és nem a 7750 lelkesít fel jobban, csak ne akarjuk megint a "szerelemből" tett dolgokat észérvekkel mindenáron megmagyarázni!
Amúgy az OM cikke örömömre megerősített azon gyanúmban - amelyet eddig nem fogalmaztam meg nyilvánosan - hogy a Rolex új kronográfjához valószínűleg nincs sokkal több köze a Rolexnek, mint az előző El-Primeróból leszármaztatott werkhet. Előbb-utóbb valamelyik szakíró úgyis veszi mágának a fáradságot, és szétszedve-beérve majd megállapítja, hogy ez a werk pontosan mely FP bázison készült, és akkor már a Rolex sem nagyon tagadhatja le a dolgot. Nem mintha igazán fontos lenne a dolog...
Mint teljesen kívülállónak segítségre lenne szükségem : Apámtól örököltem egy Marvin karórát,kb 35 éves az óra ,a mutatók hiányoznak róla.3 kis kör is van rajta ,nem tudom mit mutattak ,de ezekhez is volt mutató.Győrben azt mondták róla ,hogy itt nem tudják megcsinálni ,Pesten meg iszonyú pénzt kérnek érte.Igazándiból nekem személyes emlék csak ,inkább apám iránti tiszteletből csináltatnám meg, miután csak ezt örököltem ,meg a főorvosi köpenyét.Az eredeti üvege megvan ,de besárgult,nem lehet rendesen átlátni rajta.Ötletek a javításhoz ?
APT: Szebb lesz, jobb lesz, pontosabb lesz az ETA a ráncfelvarrástól, ez kétségtelen tény. De a mechanikát nem tudod meg...ni és ha a stopperrész továbbra sincs kikövezve egy werken, akkor azt megette a fene. Mechanikai értelemben. Hiába működik így is pontosan (ugyan hányszor használsz egy óra élettartama során egy stoppert, ki sem jön a hiányosság, sem az hogy műanyag! alkatrész van benne, mint pl. a 7750-esben) NEM KORREKT. Nekem legalábbis nem az.
Az óra tetszik, a cikk már kevésbé. Minden tiszteletem hangsúlyozom továbbra is Orosz Gáboré és Noszvai Andrásé mert olyan folyamatokat indítottak el ezen a kis magyar piacon, ami elismerésre méltó. A cikk - szerintem - egy kissé elfogult, s bár nem teszt, azért a sok sok pozitívum mellett egy két dolgot meg kellett volna jegyezni negatívumként is. Vagy ilyenek nincsenek??? Hiányoltam O.G.-tól az igénytelen rugósfül lefikázását (ha ezt megteszi más órájával, tegye meg a vitrinjében található Omegával szintúgy), s én nem esnék hasra egy domború zafírüveg látványán sem, nagyon sok más gyártó alkalmazza, és sokkal régebb óta, mint az Omega. Kifejezetten jól esett viszont az, hogy védelmébe vette a magát a zafírüveget, mint megoldást, nekem ugyanis a hátamon feláll a szőr attól, mikor látom a vitrinekben a replikákat (pl. Lindbergh Longines sacc/kb 400 ezerért plexivel, vagy ablaküveggel).
Örömmel vettem, hogy a topic bekerült OM-ba. Sajnos minden szentnek...... a válogatásba érdekesebb hozzászólások is helyet kaphattak volna. De örüljünk ennek is.
Ki tud infót a 2001-ben kiadott COSC bizonylatokról!
TE O: Nekem összhatásában tetszik, de szerintem a domború zafír a legszebb az ilyen formához (esztétikailag! ugyanis a síknak sokkal kisebb még antireflexszel is a fényvisszaverése) ez a buborékforma kicsit erőltetett antikolás-jellegü számomra, ezek a mutatók pedig az Omega finom vonalaihoz meglehetősen extravagánsak, szóval én kicsit öszvérnek tartom de tetszik.
