540iBömbi: Hogy mi köze van a titánnak a műanyaghoz? Egyszer már APT-nek kifejtettem: véleményem szerint nem órába való! Csak ennyi. Lehangoló érzés egy 7750-ben műanyagot látni, akármilyen korrekt a szerkezet. IGÉNYTELEN. Most mondd meg, spóroltak 100 forintot? Mi a célja? Egyszerűen nem értem. A titán tokot még csak meg lehet érteni, mert könnyű, és sok embernek könnyű óra kell. Én viszont azt szeretem, ha egy órának súlya van. Másfélék az emberek. Szerencsére.
APT: Légyszíves válaszolj a pár hozzászólással ezelőtt feltett kérdésre, mert ez engem is módfelett érdekel: miért raknak egy nagy tokba egy jóval kisebb szerkezetet? Az Audemars Piguet előszeretettel ezt teszi, többek között ezért nem a kedvenceim az órái. Nekem is az tetszik, amikor a werk kitölti a rendelkezésére álló helyet (LUC 1.96: bele fogok dögleni)
Sziasztok!
A titánnal kpacsolatos véleményeimet itt befejezem. Végezetül:
Nem hogy a műanyag, de még az igen speciális acélötvözetek (316, 316L, 323L..., melyekból nagynyomású kazántartályok, páncéllemezek, turbina tengelyek készülnek, olyan ötvözők segédletével, mint Króm, Kobalt, Molibdén, Volfram...)sem igen közelítik meg a titán mechanikai és kémiai állóképességét!!!
Ez pedig nagy előny !
Titán vs. arany - ízlések és pofonok.
Megemlíteném, hogy a Breitling és Sinn ill. IWC mellett olyan komoly márkák is előszeretettel használják a titánt, mint Ulysse Nardin.
te-o!
Igen, hasonlóra gondoltam, mint a színarany Rolex.
glashuette:
Nem tudom mi köze van a műanyagnak a titánhoz?
Éljen az ARANY!!!
A Harrisonrol szolo OM cikk szerintem kifejezettek keves hangsulyt fektetett magara a talalmanyra, es tul sokat annak jelentosegere, szinesen ecsetelve pl. a skorbut kovetkezmenyeit. En egy kisse olyat vartam volna, mint ami itt elhangzott.
Mas: azon kivul, hogy katalogusmeretek vannak, az altalanosan alkalmazott szerkezetek szerintetek miert _joval_ kisebbek az oratok atmerojenel? Elvileg nagyobb meretnel konnyebben megvalosithato a nagyobb pontossag, kisebb hibaszazalek ugyanolyan gepekkel, stb. Pl. ETA 2824, 2892: atmeroje 25.6mm. Ezeket mar altalaban ugyis ferfiorakba teszik. A legtobb oratok merete 33-tol felfele van. Ez mintegy 3 mm-es falvastagsagot feltetelez legalabb. Vagy tokbetetet, stb. Miert? A regi, 20-30-as evek karoraiban meg a szerkezet teljesen kitoltotte a tokot. Miert csokkentettek le ma? Az orak meretet nem csokkentettek! Szoval van otletetek, hogy miert nem gyartanak nagyobb verkeket?
(Bar ma egyre tobb a kivetel, Chopard LUC, IWC 5000-es).
Sinn: szerintem nem veszes, nezzetek meg az Union Glashuttet! Tipikus merev nemet, szep ora, de nekem megis valahogy megis ures, fantaziatlan. Tulzottan vonalzoval terveztek oket. Egy kis olasz-francia befolyas nem artana rajuk. :)
Viszont nagyon korrekt.
540i!
Egy szolid es elegans aranyora szerintem mindig az orok elegancia megtestesitoje. Nem a full arany Rolexre gondolok! (ugye, oyster?) Nem tudom, ez miert kelt benned muvi erzest? Sportorahoz tenyleg nem valo, de attol meg szep tud lenni. En spec. a sportorakat nem szeretem, mert egyszeruen nem illik hozzam. De attol meg nem gondolom roluk, hogy felesleges flanc (pedig de sokszor az, gondoljunk a hasznalatlan, krumplinyi kronokra Merdzsos "indian" kinezetu uriemberek karjan...).
BTS: A titán bizony sajna nem nagy felületi keménységű, ezért tényleg könnyen karcolódik. Ugyanakkor vannak eljárások ennek javítására, de ezeknek vannak árnyoldalai is. Az oxidréteg mesterségesen vastagítható, de ez a réteg nem színtelen, és szépnek nem nevezhető, zöldes-sárgás árnyalatú. Még keményebb a nitridálás végeredménye, de ez meg esztétikailag végképp elrettentő, ha vettél már kezedbe titánnitrid bevonatú szerszámot, fúrót, akkor tudod, miről beszélek, úgy néz ki, mint ha fagyasztott fikából esztergálták volna. Elrettentő.. Manapság terjedő új eljárás az oxidréteg kismérvű megvastagítása előtti sörétezés, amely zömíti a felületet, és figyelemreméltóan erős végeredményt ad.
- Ezzel együtt Oysterhez csatlakozva én is azt mondanám, hogy nagyon ne bántsuk a titánt, van helye a nap alatt, a sportórák nagyon célszerű tok és szíjanyaga, az esztétikumon pedig lehet vitatkozni, nekem, s a jelek szerint nagyon sokaknak kifejezetten nem tetszik, de biztos akad, akinek bejön.
J B: A Japán - SINN összehasonlításom a jelek szerint sokak lelkébe gázolt... Pedig én tényleg csak a designt akartam - a saját ízlésem tükrében - minősíteni. És hát a SINN óráinak a zömét elnézve azt hiszem a többség tényleg nem kap szívszélhűdést az izgalomtól... Persze ez a Te szemedben lehet akár erény is, a tisztességes minőség pedig nem is volt kérdés!
A kvarc werkek között pedig azért szép számmal akad igazi, minőségi, nagyon nagy műgonddal kivitelezett mechanikájú is, amely tartós és megbízható lesz! A Frédéric Piguet például hallatlan igényes kvarcwerkeket gyárt, a csúcs a 1271-es kétmotoros szerkezetük, amely egy 23 köves, teljesen mechanikus rattrapante kronó köré épül (a Breitling is ezt használja). Annyira komoly darab, hogy nem is merném egyértelműen "lekvarcórázni". A kvarc werk előnyei pedig ismertek. Az más kérdés, hogy itt minket általában nem szoktak ezek lázba hozni...
MESSERSCHMITT: Ez a rémesen gusztustalan, giccses darab a Távol- és Közel-Kelet ízlését tükrözi, és ott komoly lelkesedést váltana ki. Mi meg gyomorrontást kapunk tőle... De gondolj arra, hogy egy hottentotta úriember hidegrázást kapna a Claudia Schiffertől, és garantáltan impotens lenne, ha megpróbálnád összehozni őket, míg én egy zsírfarú hottentotta szépségideál láttán lennék hónapokra akcióképtelen... Ízlések és pofonok... (Mint ahogy 540i-vel ellentétben nekem meg épp a klasszikus, régi aranyórák tetszenek messze a legjobban!)
ATYESZ: Érdekel bizony, előre is köszi!
OYSTER: Az ÓM cikkére azért lenne annyi reakcióm, hogy sajnos sok pontatlanság is van benne, és nem igazán szerencsés helyen vannak a hangsúlyok. A cikk alapján úgy tűnik, mintha Harrison javasolta volna az órát, mint navigációs eszközt, sőt maga a módszer, hogy egy referenciaidőt a helyi idővel összevetve határozzuk meg a relatív hosszúságot, is az ő ötlete lett volna. Erről szó nincs! Ez a módszer olyannyira kézenfekvő volt, hogy már Kopernikusz, Kepler természetesként kezelte. De az idő meghatározására ekkoriban még csak az égitestek megfigyelése alapján voltak képesek. A jól képzett navigátorok már korábban használták a Hold fázisait "időalapként" a helyzetmeghatározásra, csak ez a módszer egy imbolygó hajón, kétséges látási viszonyok mellett kétes értékű volt. Ezzel együtt például a Jupiter holdjainak megfigyelésén alapuló időmeghatározást még a kronométerek korában is használták térképészeti célokra (és hajóról a kronométerek kalibrálására!), hiszen ez "abszolút pontos" volt, jól megfelelt stabil, többszörös mérésekkel például szigetek, tereptárgyak pontos koordinátáinak bemérésére. Harrison a kronométeres módszer gyakorlati alkalmazásához járult nagyban hozzá! Autodidakta, ácsból lett tudósként meg kicsit "csúsztatás" hivatkozni rá, hiszen gondoljuk végig a kor általános kulturális színvonalát. Közoktatás nem volt, a mai értelemben vett műszaki felsőoktatás sem. Szervezett, "államilag" szabályozott képzés az órásszakmában sem volt, a tanulás lehetőségét egy tehetséges fiatalembernek az jelenthette, ha felfogadta egy neves órásmester maga mellé segédnek-tanoncnak. Így tett Harrisonnal Graham (Grahammal pedig Tompion, akit az angol óraipar megteremtőjének tekintenek). Hogy micsoda óriási "beltenyészet" volt tulajdonképpen ez a szűk körű elitképzés, hadd említsem meg a máig használt, vagy hatással bíró találmányok egy részét, és a kifejleszőiket:
- Thomas Tompion: Az angol óraipar "atyja", számos kiváló szerkezet mestere. Az ő kezdetleges teknőjárata volt a későbbi cilinderjárat alapja.
- George Graham: Tompion tanítványa (és veje!), a cilinderjárat kifejlesztője, a Graham-féle precíziós gátszerkezet (ingához), a hőkompenzált (higannykompenzált) inga kifejlesztője. (Hogy koruk mennyire tisztában volt jelentőségükkel, azt az is mutatja, hogy Tompion és Graham a Westminster apátságban a nemzet nagyjai között kapott nyughelyet!)
- John Harrison - a nagy kronométerkészítő, Graham tanítványa.
- Thomas Mudge, Graham tanítványa. Mestere gátszerkezetét billegőhöz adaptálva fejlesztette ki a horgonygátszerkezetet, amelynek az evolúciójaként előállott svájci horgonygátszerkezet ketyeg most mindannyiunk csuklóján.
Érdekes összefüggések, nem?
A titán tokok szidalmazásának én szívesen elejét venném. Egyrészt, aki ezt kedveli, annak is nyújtani kell valamit és ennek imígyen meg is adják jól a módját. Azt pedig meg kell említeni, hogy ez mindenképpen jobb jellemzőkkel bír, mint a legtöbb doublé tok, ami azért sok jónevű darabnak is sajátja volt a közelmúltig.
Másrészt kifejezetten az IWC és a Sinn azok, akik ennek bevezetésénél bábáskodtak, így aztán hadd tartsák meg maguknak azt az előjogot, hogy akár luxusáron is nyújtsák a saját érdemüket. (Aki pedig ezt elismerve akar rá szert tenni, annak automatikusan életbe lép az 1. pont:)
Messerschmitt !
Az, hogy az említett márkajellemző dizájn számodra érdektelen, elfogadható szubjektivitás. Részemről csak annyi, hogy más álláspontot képviselek.
De nem vadabbat. Példaként megemlítve, hogy az általad betett kép a pfuj a köbön kategóriába sorolt darab a számomra. Amolyan pénzét elkölteni képtelen, ráadásul ép ízlésnek is híján lévő Olaj Svejk esetében lehet ilyet elképzelni. Mert ez még az általad említett kategóriákon is túllő.
És bízom benne, hogy mások is, akik bensőségesen kedvelik ezt a márkát (és nem rangjelzőként viselik) , többségükben szintén megvetéssel nyilatkoznának róla.
.
És egy nem igazán ideillő téma, amit a John Harrison cikk, illetve az itteni elmélkedés mégiscsak ideköt.
Egyrészt feltűnő a megközelítésbéli különbség a két értekezés között. Itt előjött, hogy milyen órákkal rukkolt elő a mester, és ezek mennyi idő munkájával értek meg a maguk manapság is elismerendő pontosságára.
Ezzel szemben a cikk inkább a hosszúsági fokok ismeretének szükségességét taglalja, amire kétségtelen a legjobb megközelítést a pontos óra jelentette. Ott tehát ennek a felismerésnek és megvalósítási vágynak a magasztalása volt a középpontban. Ez amolyan olvasmányosabb megközelítése a dolognak.
Kissé úgy érzem, hogy végre sikerült itt, a topic-on jobban kimeríteni a műszaki tudásszomjat. Persze itt sem tökéletesen, mert emellé jól jött a cikk olvasata, az ott először szembesülőknek meg jól jönne emez.
Úgy, mint régen a fociközvetítés (lehalkított TV mellett a rádió hallgatásával).
És ami szöget ütött bennem :
Olvastuk ugye, hogy kevésbé tiszta elmék milyen ötletekkel álltak elő. Pld. a hajózási útvonalakon egyenlő távolságonként lehorgonyzott hajókról leadott jelzésekkel pontos távolsági adatközlés, jobb híján ágyúdörgetésekkel.
Na, csak gondoljatok bele a GPS-be !
Úgy látszik, jelen technikailag fejlett korunkban már ott tartunk, hogy elvetettük a többet ésszel, mint erővel elvet. Gépeinkkel a korábban eszement ötletet fejlesztettük a tökélyre, és elhelyeztük a jeladó hajókat a föld körül. Kint az űrben. Nem is akkora tudomány mára már ezek igénybevétele, használata.
Régen nem volt ennyi lehetőség, rá is kényszerültünk a gondolkodásra. És aki ezt megvalósította, az valóban többet nyújtott a többieknél. Többségükben, ha nehezebben is, de meg tudták oldani a legtöbb mai problémánkat is
Számomra ez egy újabb érv a mechanikus óra mellett a quartz ellenében. Egy olyan tudásszintet idéz fel a léte, aminek a tartós fénye meghaladja a villanyórák mögött felsejlő csúcstechnika holnapra már csak derengő homályát.
És azért, hogy ezt megérezhessem köszönet Idomero-nek, hogy felhívta a figyelmünket a Harrison-féle világmegváltási készség és a mechanikus órák közti párhuzamra.
APT: A hetvegen Olaszorszagban jartam es megvettem a Orologi magazin legujabb szamat, es a lap vegen bemutattak a kulonbozo aukcios hazak "termeset". Talaltam benne ey PP Calatrava, ref. 96, 1942-bol, mely 333.500 svajci frankert, azaz 225.337,84 euroert talalt gazdara. Mivel gondolom erdekel a cikk, ezert megprobalom majd elkuldni egy e-mailben.udv!
BTS:
j b-nek igaza van, de látom téged még nem csapott meg a mechanikus órák varázsa vagy nem teljesen.
De a titánnal kapcsolatban egyetértek veled.Szerintem sincsen semmi baj vele, még csúnyának sem nevezném, de ez egyéni nézőpont kérdése, mint sokminden más.
glashuette hasonlata a guminővel szerű érzést pl. nálam az aranyóra vált ki.Nem zsebóra, karóra.
Pfffú, hát nem is tudom.Még ingyen sem kéne.
APT: A titán nem az óraiparba való, használják a megfelelő helyen, egyetértek! Az űriparban mondjuk. Jó anyag a megfelelő helyen. Óratoknak meg körülbelül olyan érzés, mint guminőt gyömöszölni az ágyban. Egyértelműen igénytelenségre vall. Majdnem elhánytam magam, amikor megláttam az IWC öröknaptáras werkjét titántokban. Ha már öccse topictársunknak kompromisszumot kell kötnie a szerkezetnél, legalább olyat vegyen, aminek 10 év múlva is örülni fog: acélt alul felül zafírüveggel.
Érdekes mennyire más az emberek ízlése: Nivrelt akkor se vennék a kezemre, ha fizetnének érte.
Az új órának pedig varázsa van, azért más érzés mint egy mástól levetett darab.
BTS: Én sem vitának szántam hiszen mindkettőnek van létjogosultsága szerintem is. S mivel a Breitling chronomatnak nincs olyan számlappal jelenleg változata ami nekem tetszik, valószínüleg a Fortis és az Omega mellé nekem is be fog kerülni a sportkollekcióba egy már korábban említett Sinn kronográf, legalább nem lesz annyira fájdalmas kifizetni.
j b:
Igazad van, bocsánat a kötelezőért.
A mechanikus és kvarc szerkezetről már vitáztunk, így most nem fogok.
Mindenestre szeretnék venni egy mechanikus órát, ami sportóraként is megállja a helyét.(Oris, Sinn,...)
oyster:
Tudatlansagom is csak azt mutatja, hogy meg sem tudom kulonboztetni a Rolex modelleket egymastol, annyira dogunalmasak nekem. Erre utalt a csoborbol vodorbe, amikor APT a Sinn unalmas designjara panaszkodott. Persze izlesek es pofonok kulonbozoek, es ez igy van jol. Mindenesetre itt egy "izgalmasabb" "Rolex design" drogdealereknek es kozbeszerzesi palyazaton gyoztes cegtulajdonosoknak:
BTS: ÖCCSE tanácsot kért s tanácsként nem lehet azt irni, hogy kötelező!
Én is gondolkodtam már sokat az mechanikus-quartz témán, mindegyiknek van előnye és hátránya is. Szerintem olcsó órában semmi akadálya a kvarcnak, egy drága értékes órában viszont nagy hiba egy bizonytalan ideig müködőképes "olcsó" szerkezetet megvenni! Többszázezres óra mechanikus szerkezettel hidd el, hogy 50-100 év mulva is lesz valami. Ha villanymotor hajtja szerintem semmit nem fog érni a tokján kivül akkorra, a tokkal pedig hajtány nélkül mit kezdesz? Rövid távra drága órát nem szabad venni, ha valakinek mégis megéri hát tegye de szerintem pénzpazarlás. Klasszikusba szerintem nem illik a kvarcszerkezet (1x irtam, olyan ez mint a repro meg az eredeti festmény egymás mellett, de leszurtatok érte) de hangsúlyozom, hogy közepes áru sportórába vagy bármilyen alacsony árfekvésü órába szerintem nagyon elfogadható egy jó kvarc szerkezet. Drága sportórába és klasszikusba viszont semmiképpen!
APT: Én megfogadtam az első mondatodat, befogtam a fülemet de a szemem kilógott a kezem alól! Ami a titánt illeti nekem sem esetem mivel én szeretem érezni, hogy óra van a kezemen. Egy masszív, erős, nagyon vízálló és nagyon strapabíró tokhoz a szerkezet védelme miatt szerintem sok anyag kell, (ld: a legbiztonságosabb autók mind nagy darab dromedárok) női sportórának viszont én is jónak tartom, egyébként pedig az acél - ha nem feltétel a csillogásmentesség - polírozottan a legszebb esetleg kombinálva egy kis mattírozással.
A kitörésem kifejezetten a német(svájci) óra és a japán tömegcucc egy sorban említése okán volt aktuális, ez azért elég nagy szentségtörés volt, ha más teszi ezt Te is megintetted volna diszkréten.
BTS: Azért nem kötelező a titán ugye?
Az említett "izgalmas arany-acel Oyster President" amolyan fából vaskarika. President csak nemesfém tokban lapul. Kamu példányokra utaltál ? Azokra általában is igaz a bicolor fazon. Szerintem ilyen váltást senki nem akarna az említett árfekvésű darabok helyett.
Na, de egy egyszerű IGAZIt !!!
Azzal nem valószínű, hogy úgy jársz, ami során "csöbörből vödörbe" fancsali képet kéne felvenni. És az említett összegből még maradhat is...
Öccse !
A Tudor még mindig az említett érdekeltség.
Emitt az is kiderül, hogy én is közel érzem (érezném:) magamhoz.
ETA-val szerelt, eredeti tokozású darabok.
Ja, és ritka mint a fehér holló, tehát büszkévé válhatsz rá.
Megint csak azt tudom mondani, hogy : "Ecseri".
A jobb oldali beépített rész, második sor, igancsak beljebb. Akad ott egy kifejezetten csak "ruszki" dolgokkal foglalkozó kereskedő. (Mostanában nem volt nyitva, de hamarosan majdcsak megint lesz...)
APT!
Nem teljesen értek egyet a titánról írt véleményeddel.
Szerintem egy gond van vele, hogy tényleg nem a legszebb.De nem karcolódik könnyebben, mint az acél, antiallergén, 100 %-ban rozsdamentes (ill. az egész felületét oxidréteg borítja), mechanikailag és kémiailag többszörösen elllenállóbb bármelyik acélnál.A tiszta titán valóban nem túl kemény, de ezek ötvözött anyagok.
Nem véletlenül használják az orvostudományban és az űrtechnikában.
öccse!
Ha meg tudsz birkozni azzal, hogy nem túl szép, bátran vegyél titánium órát.
Ahogy APT korábban megírta: sportórához nagyon illik, szerintem egyenesen kötelező.
540i!
Hát nem vagyok profi búvár, Az Oris egyszerűen tetszik, de ha már Sinn-ről beszéltél, akkor 403 Hydro vagy 203 Kristal.Köszi!
APT!
Sajnos nem találtam meg a titánról írt véleményeteket,de majd még böngészek utána.Én abszolút zöldfülű vagyok a témában és hitelt adok a megállapításaid(tok)nak.Azt mondod ezért a pénzért már jónevű márkás, használt órákat lehet venni.Hol?Mennyire megbízhatóak ezek?Nem zárom ki a lehetőségét,hogy egy jó használt órát vegyek,de ne kelljen utána már ráköltenem.
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást és véleménynyilvánítást!200 e fölé sajnos nem mehetek.A Sinn 656-os talán nem olyan "németes" mint a többi,ha jól láttam ez egy új modell.
Más:a napokban pillantottam meg egy órajavító kirakatában egy Tudor Oystert.Ha jól tudom ezt a márkát a Rolex készítette valamikor,mostmár kiváltak.Sajnos kézbe nem foghattam,zárva volt az üzlet.Milyen szerkezet lehet benne,mennyit ér egy ilyen óra? Nekem tetszett,használt de van patinája.
Mit gondoltok a NIVREL 2892-A2-vel megér 195 e-t?Erről a werkről sok jót írtatok,kinél érdemesebb venni?
J B: Nem volt véletlen az első mondat! Egy abszolúte szubjektív véleményt, nem minősítést mondtam! Az ár miatti füstölgésem pedig kifejezetten, és kizárólag a SINN 244 Ti-re vonatkozott, hiszen amúgy a SINN éppen jutányos árairól nevezetes, ezt jómagam is emlegettem korábban. Amúgy a 244 Ti tud egy kunsztot - és emiatt drága - mégpedig 80000A/m térerősségig ellenálló a mágneses térrel szemben. Csak sajna aki nem erőművi generátorok vagy vízturbinák karbantartásával foglalkozik, az az égegyadta világon semmi hasznát nem látja eme tulajdonságnak. De SINN-ék designje nekem akkor sem jön be, bár tetszik a "Der klassich elegante Chronograph", minden jóval megspékelt 7751 werkkel, 880 Euróért, tehát jóval olcsóbban, mint a 244 Ti. Hiába no, ízlések és pofonok... :))))))
MESSERSCHMITT: A Rolex az egyik példa volt - hogy ennyiért már "pedigrés" darabra is szert lehet tenni. Én amúgy - mint korábban már kiderült - nem vagyok nagy Rolex hívő, és ahogy ismerem magam, biztos vennék ebből a pénzből egy öreg Jaegert, VC-t. Ami nekem Rolexből a legjobban tetszik, az a 30-as évek Prince, hosszú, szögletes órája. Csak arany áron mérik ezeket... (Amúgy miért cseberből vederbe?)
APT:
Az "unalmas" Sinn helyett vennel egy regebbi Rolexet? :)))) Erre mondjak, hogy csoborbol vodorbe... Oh, azok az izgalmas arany-acel Oyster Presidentek... :)))))))
Na most GLASHUETTE helyett APT forgatta meg néhányunkban a kése hegyét! Ami A Sinneket illeti, szerintem is vannak számomra is kifejezetten randa órái pl. a Lemania szerkezetesek majd' mind ilyenek, de pl. a 103 vagy a 203 sorozat jónéhány darabja már csak a tokfülek tulzott szögletességében nem elég formás, a tokfüleket leszámitva pedig semmivel sem csunyábbak mint a Breitlingek. A belső meg szerintem nem is rosszabb és mindez negyedáron a Breitlinghez képest! Titántokba meg azért kell néhány szerkezetet rakni, hogy aki azt szereti azt vehesse. 2-300 m vízállóságú, zafírüveges (elől-hátul) 7750 kronográf, tritiummal ilyen minőségben 220-300 ezerért máshol nem elérhető. Én szeretem APT-hez hasonlóan a klasszikus szépségeket de érdekes módon nagyon tudnak tetszeni az igazán markáns sportórák is, a rondákat és gyenge minőségüeket kivéve persze. Ami nagyon német az szerintem egyébként csak nagyon tökéletes lehet!
MICSIKE: Megéri. A NOMOS már tisztességesen befutottnak tekinthető cég, és míves kézimunkát kapsz a pénzért, nem tömegcikket. Ehhez mérten kifejezetten jutányosak a cég árai.
GLASHUETTE: (A SINN és sportóra rajongók most fogják be a fülüket!) Szubjektíve nekem a SINN órái egyáltalán nem tetszenek, szerintem nyomasztóan fantáziátlanok, "iszonyúan németek". Az én szememben ezek az órák leginkább a japán tömegáruhoz hasonlítanak. A minőség ugyanakkor elvitathatatlan, de egy "mezei" ETA2892-A2 werk egy randa, egérszürke titán tokban 300 rugóért engem nagyon lehangol. Ezért a pénzért már (majdnem) lehet venni egy NIVREL kronót, egy Longines Avigation Chronographot, de mindenekelőtt már akár egy régebbi (de akár acéltokos, 3-10atm-es vízállóságú), kifogástalan állapotú ZENIThet, ROLEXet, OMEGÁt is. De mégegyszer: nekem a sportórák általában nem tetszenek, az én ízlésemet az 50-80 éves aranyóráim tükrözik leginkább, nekem az OMEGA új Broad Arrow-ja sem tetszik, vagy az IWC Mark szériáját sem venném fel semmi pénzért. A SINN-t pedig mondjuk a NOMOS-al összehasonlítva a hozzáadott érték szerintem magáért beszél...
ÖCCSE: A GLASHUETTE-nek elmondottakon túlmenően a titánról már korábban kimerítően értekeztünk (esetleg, ha ráérsz olvasd vissza a korábbiakat), és a titánnal két fő bajunk van, úgymint: 1: kicsi a keménysége, így könnyen karcolódik, 2: riasztóan csúnya. Ezen kívűl már tényleg csak jót lehet róla mondani...
