" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Rég jártam a fórumon,de ma olyan élményben volt részem,hogy meg kell osszam veletek.Egyik fórumos barotom hívott meg fügekóstolásra és,hogy fájdítsa a szívem.Ugodon a Bakony melletti faluban él,de aki belép az udvarába rögtön mediterrán hangulatba
kerül a sok szép leander és egzotikus gyümölcsök illatától.Az előkert csodálatos örökzöldjei sem egy falusi udvar képét juttatják az
emberfia eszébe.Egyébként már az utcán a ház előtt egy szép gömbkoronára alakított fagyálló citrom fogadja az ott bámészkodókat,
tele a formás termésekkel.No de ami ottbent látható azt még a hírös zalai kertészek is megirigyelhetik.A terasz felett hatalmas lombozatával és rengeteg gyümölcsével kétfajta kivi nyújt árnyékot.Combvastagságú törzs és hatalmas lombozat,melyet már alaposan
vissza kellett vágni,mert kezdte lefeszegetni a ház ereszcsatornáit.Több fajta kivi van a gyűjteményben,a nem is igazán apró kopasz-
kivitől,a kétlaki és önporzó fajták már lassan kiszoritják a szőlőlugasból is a szőlőket.A fóliaházban pedig egy sor álltala oltott kivi van,
melyek erőteljesen növekszenek.Datolyaszilvából is több fajta van szintén zömmel saját oltás és nevelésből,már termő fák,szépen
megrakódva gyümölcsökkel.Természetesen nem hiányzik udvarából a termő gránátalma,jujuba,japánkörte(nasi),indián banán,szelidgesztenyék és persze sok egyéb gyümölcs és szőlőfajta sem.Nem utolsó sorban megemlítendő az a hatalmas fügebokor,
melyhez hasonlót nem igen láttam kis hazánkban.A törzskerülete meghaladja a 100 cm-t,igaz már rögtön lentről elágazik,de így is egy
nagyon szép koronát alakított ki a gazda,több évi metszegetés után.Györöki lapos fajta,melynek az első termései meglepően nagyok.
Bár lentről is lehet szedegetni,de a gazdi,hozott egy nagy létrát,hogy a tetején lévő,már félig megaszalódott gyümölcsökből falatozzunk.
Ezután megcsodálhattam az üvegházban lévő citrusgyüjteményt,guavákat,kávét,lilly-pilyt,banánt és még ki emlékszik rá mi-minden van portályán.Bevallom irigykedve,de őszinte szívvel gratulálok barátomnak e gyönyörű gyűjteményhez és további szavak helyek rakok fel fotókat,hogy másnak is jusson e szép élményből:
Nem sikerült a képek feltöltése,utánanézek és remélem sikerülni fog.
Nekem Ken's Red van, de még növesztem felfelé, lugasnak szeretném, tavalyi ültetés. Szaporítani is könnyen sikerült.
Lesz a tieidnek elég helyük azon az állványon? Én tennék egy-egy hosszú vízszintes szárat a két "A" betűre, és összekötném őket erős dróttal pl. hogy lugast lehessen kialakítani, ne csak az egy összekötő vas legyen nekik túl magasan a metszéshez, szedéshez. De ez csak egy ötlet. Lényeg hogy nagy felületen kell nekik napfény.
A hintavázam kezd szépen kialakulni ,kivéve a vizeshordó felőli lábát, mert azt tavaly megfúrta a vakond és Kontyi kutyám , de már gyógyulgat az is.
Az Issai mind chlorosisban szenved köszönhetően annak , hogy a zúzott mészkő közel van hozzájuk. Idén ültettem az Issai fajtát (,s már van kettő bokron termés) és a hinta datolya szilva melletti lábát. Amelyik látszik teremni az mind az egyik bokor, de a leander melletti bokron is van, az is már kezd megfutni.A vashiányosokat vaskeláttal gyógyítgatom , hátha lekúszna a gyökerük PH-barátabb talajrétegbe.
A három Ken's Red tavalyi telepítés , télire nyakon voltak öntve komposzttal , mint ahogy az érzékeny bokorrózsánál szokás.
Összesen három fajta :Egy porzós, Ken's Red és Issai. :)
Még van egy kis nyomoronc tavalyi telepítés, annak hosszúkás levele van, lehet, hogy az porzós lenne?
A bőséggel még hadilábon áll. Csak itt-ott láttam néhány szemet. :-(
Volt szó korábban a takarásról, én kukoricaszár kévékkel takarom a fügéket. Kissé elterülő bokornak nevelem lehetőleg egy irányba néző vesszőkkel. Amennyire tudom lehajlítom a földre a vesszőket, ami túl erős, az ki marad. Ha kell, deszkalap+ valami nehezékkel le is rögzítem és utána rá a kukoricaszárat. Ha sikerül szépen, résmentesen fedni, akkor elég jól véd és nem is ázik át. A kimaradt, túl erős vesszők rendszerint elfagynak így kb. 2-3-4 évesnél idősebb vesszők nincsenek.
Egy hátránya van, ha a pockok, egerek beleköltöznek, sok vesszőt megrágnak.
Valóban, ugyanarról van szó, mint az alma és szőlő esetében. A fügénél azonban viszonylag gyakoribbnak tűnik ez a jelenség.
Lehet, hogy csak másodtermést hozó fügéd van. Reméljük a másodterméseket már nem szórja le. Ilyen az általunk "vörcsöki dalmát"-ként emlegetett füge, ami Dalmáciából származik, első termése nincs, a második viszont rendkívül bő.
Ha új fajta alma keletkezhet rügymutációval, akkor miért ne.
De a szőlő klónok is így keletkeztek.
Visszakanyarodva a múltkori terméselrúgós fügémhez. Láttam rajta pár másodtermést. Elég halovány színűek, de vannak. Akkor ezeket figyeljem és ha ezeket is eldobja, akkor magonc? Vagy ha megmaradnak, akkor a termésen látok majd valamit, ami segíthet a meghatározásban?
"előfordul, hogy egy olyan mértékű hidegbetörés sújtja a Kárpát-medencét, hogy a széllel szállított levegő már kritikusan alacsony hőmérsékleti tartományban van. Ráadásul ilyen esetben a magasság függvényében változó hőmérséklet nem inverz, hanem "normális", tehát a nagyobb magasságok irányában csökkenő."
Értem ! Ez tehát a "Sándor, József , Benedek zsákban hoznak meleget" szóképlet valós fordítottja. A "bőség" zavara! Kőmíves nyelven szólva felkenik a kartecsnivel a vakolókanállal oda loccsintott direkt "már konyhakész" fagyot , amit direkt nagytömegben hirtelen odaszállított az élet kamionja. S ez rövid időszeletekben nézve szuperponálódik a normál (egyenlítő-->sarkvidék, ill. lentről fölfelé hatő hőmérséklet csökkenés gradiensre. Lehet , hogy csak rövid ideig tart, de mire az inverzió érdemben dolgozni kezdhetne már meghalt a beteg. A puskagolyó is egy piciny tárgy , de rövid idő kifejti a hatását.
Hazafelé jövet "fölkukkantottam" a hegyre is. Az egyik jégfügefán a fügék egységesen egy csapásra megértek. Szinte egyidejűleg leszüretelhetővé váltak.
Mellette a másik fa ilyen
Teljes bizonyossággal azonos anyanövényről lettek szaporítva.
A kritikus téli hőmérsékletek leggyakrabban hófelszín fölött, derült égnél, korlátozatlan kisugárzás mellett, nyugalomba jutott levegőnél (szélcsendben) alakulnak ki. Az itt felsorolt körülmények járulnak hozzá, hogy egy eleve relative alacsony hőmérsékletű (sarki, vagy kontinentális eredetű) hideglevegő az éjszaka folyamán további hővesztés révén kritikus hőmérsékleti tartományba kerüljön. Azonban az ilyen típusú lehűlésnek az is sajátja, hogy a légtest legalacsonyabb hőmérsékletű (ezáltal legsűrűbb része) a gravitáció révén az alsó szinteken kiülepszik, jelentősen hidegebb réteget alkotva a felsőbb szinteken maradt könnyebb, viszonylag magasabb hőmérsékleten maradó rétegekhez képest. Ez a magassági hőeloszlás fordítottja a nappali (normális), magassággal csökkenő hőmérsékleteloszlásnak, ezért inverziónak hívjuk.
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy olyan mértékű hidegbetörés sújtja a Kárpát-medencét, hogy a széllel szállított levegő már kritikusan alacsony hőmérsékleti tartományban van. Ráadásul ilyen esetben a magasság függvényében változó hőmérséklet nem inverz, hanem "normális", tehát a nagyobb magasságok irányában csökkenő. Ekkor a magasság nem védi ki a veszélyes hőmérsékleteket, mint inverzió esetén, sőt negatívan hat. Erről beszéltem az elemzésemben.
Ezért mondtam, hogy egy adott fekvésben lévő meteorológiai állomás adata másképp viszonyul "normál" és megint másképp "inverz" esetben egy közelben lévő, adott magasságban lévő helyrajzi pont aktuális hőmérsékletéhez.
A medencén belüli földrajzi helyekhez feltételezhetően eltérő gyakorisággal tartoznak a fent leírt tipológiák szerinti lehűlések. Ez eredményezhet állandónak tűnő klímakülönbséget, a helyzetről-helyzetre változó időjárási körülmények közepett.
Ezt légyszíves kicsit részletesebben definiálni , ha lehetséges .
Első megközelítésben azt értettem meg belőle, hogy nem jó helyen lakom, és ezért számomra a téli elföldelés a realitás füge ügyben. Értem a kiindulást és az általam zoomolt végkövetkeztetést, csak közben Descartes nálam sztrájkol és nem mozdulnak a fogaskerekei. Ezért kérdezném a fenti fogalom számomra való kicsit bővebb kibontását.
Tudom, végülis ad abszurdum a tények magukért beszélnek és itt Észak Magyarországon az egynyári füge lehetne a megoldás, de sajnos az még nem lett feltalálva. :)
