Szia Bazarghai! !
Sorba válaszolnék: igen érdemes én is ennek a megtervezésén dolgozom. Ha a kialakítás engedi szerintem, növelné a teljesítményt, viszont duplán fékezné a lapátokat. a vasmag alkalmazását nem tudom ,biztos megvan az oka, mért nem alkalmazzák . Az üvegszálas jobb lenne és drágább.
Mindkettő kiküszöböli a neo mágnesek kilószám bevásárlását. Az első autógenerátoros móka: http://www.mtmscientific.com/rewind.html A második még jobbnak tűnik, de honnan lehet beszerezni ilyen motort? http://www.watchtv.net/~rburmeister/smart.html
Szia! Van egy kis problémám a kismotor-sebváltó elgondolásoddal. Azt íratd, h 20-30-as áttétel kéne. Utánanéztem kicsit a dolgoknak. Példának az 1963-as Simson Suhl gépkönyvét vettem (ilyen van itthon 2). Erőátadás: első sbességfokozatban 26,2:1. Ez eddig szép, csak lebontva: főtengely-sebváltóház: 1:3,307, 1. fokozat 1:3,5 és végül sebváltó-kerék 1:2,265. Így mivel a hátsó láchajtás kiesik, marad 3,307×3,5=11.57. Ez szted elég ha 50-100 1/min lapátfordulatról beszélünk? Vagy van más ötleted is az áttételre?
A "sokpólusút" a szinkrongenerátor forgórészének pólusszámára (a mágnesek száma a tárcsán) értettem, amivel egyenesen arányos az indukált feszültség.
A "megbuherált" forgórésszel fenntartásaim vannak, amit néhány nappal korábban már beírtam ide. Ha egy öklömnyi léptetőmotort kézzel megpróbálsz elforgatni, már ott is érezhető a mágneses kölcsönhatás. Ugyanez a helyzet egy átalakított motor esetében is. Egy álló helyzetű, a mágneses erő által lefogott tengelyt kellene a szélkeréknek felpötgetni. A légmagos tekecslésnél ezen mágneses erő nem lép fel álló helyzetben.
Hát, azt a hat tekercset nem nagyon lehet "sokpólusúnak" nevezni! Az alkalmazott 1,7-es huzal meg az elég nagy méretű tekercsek még akár el is viselhették volna az alábbi teljesítményt, de a dilettáns kialakítás, hűtés nélkül, tömör műgyantába öntve egyenes következménye a leégés. Ennél már jobb eredménnyel bíztat egy nagyobb motor áttekercselése sokpólusúvá, a rövidrezárt forgórész megbuherálása mágnesekkel. Ott legalább rendelkezésre áll a megfelelő tekercshűtés. Bár nem értem, ha 180-200 W-ot terveztek levenni róla, minek kellett ilyen vastag huzal, vagy minek kellett ennyire túlhajtani?
"nekem van egy profi 6 lapátos szélkerekem 1-kw-os megvannak még a tervrajzok képek ára 6 zezer ft nekilodj ez 20-25 ezerből megépithető fém az egész garantáltan 30év az élettartama akkoris csak csapágy csere ékszij 6-7 évenkén kell cserélni haérdekel hivj 0670-3147213 "
Üdv! Valaki keresett generátor építés infót a napokban:
Itt pedig javaslom tanulmányozásra a "Nirvana" project teljesítmény adatait.
Bár a rendszer túlmelegedett és tönkrement, ékes bizonyítéka a sokpúlusú légmagos tekercselésű háromfázisú generátor előnyének. Az oldalon ismertetett generátor percenkénti 200-as fordulaton 5.6kW -ot produkált.(Ez is lett a veszte.)
Az autógenerátorok igazából 2-3000 fordulatnál kezdenek termelni, innen fel akár 15-20000 fordulatig. Ha arra számítasz, hogy 50-100-at fordul percenként a kereked (ennél az átmérőnél reális), akkor 20-30-as áttétel kell legalább. Egy lépcsőben ezt még lánccal sem lehet megvalósítani, nemhogy ékszíjjal. A kézi darabológépek hajtásai nem ilyen fordulatokra és nyomatékra, főképpen nem folyamatos igénybevételre méretezettek. Ha egy áttételrendszer megfogja a szélkereket, akkor vagy túlméretezett, vagy rossz a kerék, vagy még egyszerűen kevés a szél. Korábbi táblázatból kiolvashatod, mekkora szélsebességnél milyen teljesítményre számíthatsz ebben a méretben. Ehhez a teljesítmény és fordulatszámviszonyokhoz javasolni tudnám bontott kismotor blokkját (Verhovina, Riga, Komár, Simson 1,5-4 LE 1-3KW), kihajtótengelyen a szélkerék, főtengely végére rádolgozni a generátort, persze a hajtókart kitörni előtte, 1-es fokozatba, tisztességesen olajjal feltölteni és mehet. Más áttétel ilyen hatásfokkal legfeljebb tényleg a lánc lehet, csak az nem szereti a generátor 1x ezer fordulatát, az is folyamatos olajozást kívánna. Autósebességváltó túl nagy teher, az 20-50 KW-ra méretezett.
Szia! Az otherpowers.com-on levő leírásokban a széliránybaállító farokszárny ferde elhelyezésével ugyanez az effekt megvalósítható rugó nélkül - szerintem elegánsabb, strapabíróbb megoldás. Szélkereket szerintem úgy érdemes építeni, hogy terheletlen generátorral (de a generátort rácsatlakoztatva a szélkerékre) könnyedén tudjon forogni. Szerintem ez legkönnyebben úgy valósítható meg, hogy a generátort is úgy építi az ember (mágnesekből, tekercsekből - lásd fentebbi web-oldal). Az ékszíjas, fogaskerekes áttételek szerintem felejtősek, nagyon megfogják a kereket.
Egy kínai szélkeréken láttam az alábbit:(nem röhögni- engem mindig elkap a görcs ha azt hallom hogy kínai, mert lassan a gagyi szinonímájaként használják-ez most nem az)
Tehát az oszlop tetelyén acsapágy a min körbeforog a szélkerék. A csapágyon egy "zsanér" ezen tud az egész hátrabillenni, függőleges állásig. A csapágy a szélkerék súlypontjába van elhelyezve, tehát ha elkezd fúlyni a szél, azonnal fel akarja fordítani az és felé. Ezért van lefelé kikötve egy rugóval. Minél erősebb a szél annál jobban felfelé ágaskodik a szélkerék. full vihar esetén eléri a függőt és még mindig termel, hiszen avval hogy kifordul a szélből, csak lassul, nem áll le.
Ezeknek a szélgenerátoroknak a teljesítménye a legegyenletesebb, hiszen vihar esetén is majdnem ugyanazt a fordulatszámot produkálja minnt közepes szélnél.
Ara gondolok a lapátok hossza a teljesímény kulcsa ha van helyed kiépiteni minnél nagyobb annál nagyobb a kivehető teljesítmény a veszteségek kevésbé számítanak. Ami engem illet 3-4m átmérőben tervezek kerékpár lánc használatával. Allig van vesztesége az ékszíjhoz képest.Verseny bickli váltó sok áttétel könyű vátási lehetőség.
Sajnos ezt az eredményt is csak közepes szélerősségnél sikerült produlálnom, ezért kell komolyabb beavatkozásokat végrehajtanom. A poti csak akkor segítene, ha az lenne a bajom, hogy gyenge szélnél nem termel. Ez közepesnél se! Azon rágódom, hogy mivel kezdjem: a lapátok dőlésszögének állítása-új formatervezett lapátok-ékszíj helyett más áttétel ill. más áttételi arányok-más generátor-stb.
Próbáld meg a gerjesztő szálra tenni egy potmétert csökkenteni a feszültséget így ugyan csökken a ladott telyesítmén de mégis termel valamit.Könyebben forog kisseb nyomaték is elégneki.Persze csak a próbaüzemek idejére alkalmas megoldás.Mekora volt a szélerősség mikor próbáltad?
Üdv, a szeleseknek! Sok itt a napenergiás ismerős! :-) Átolvastam a hozzászólásokat, és a túl nagy (viharos) szél elleni védekezéshez lenne ötletem. Az állítható szögű lapátokról olvastam valahol, ezt elektronika nélkül egy rugóval nem lehet kiváltani? A lapát két ponton lenne a forgó(generátor)tengelyhez rögzítve: egy elfordítható pont és egy rugós pont. Egy erősebb szél a lapátra nagyobbat "nyom", és a rugó engedne ennek annyit, amekkora a szél ereje, így beállna a széliránnyal közel párhuzamosan. Ehhez hasonlót most is látni a kész szerkezeteken: az "iránybaállító farok". Csak ennek a rugója segíti vissza a munkahelyzetbe...
Sziasztok!
Ide inkább való a hozzászólásom bocs
Végig olvastam a szeles topit is letöltöttem jó néhány Web oldalt nagy szerű képeket, leírásokat találtam. Az írások sajnos angolul voltak, ezért csak a számszerű adatokat tudom használni. Ennek ellenére nagy lelkesedéssel sietem fel a padlásra, és keresgélni kezdtem.
Találtam is pár m2 nikecelt némi üveglapot, lent, pedig egy 2 km2-es tartályt sajnos szigetelés nélkülit. Rézcsövet csak egy 30cm-es darabot, hát ez kevés lesz. A szélkerékhez viszont több mindent sikerült előbányászni. Van két Zsiguli generátorom szabályzóval 55A 660wdb egy 210ah akkumulátor, Zsiguli első kerék csapágyazást, amit a rotor és a függőleges tengelynek szintén megfelel. Az erőátvitelhez bicikli láncot használnék. A három rotort réteges lemezből készült bordákkal (mint a modell repülők szárnyát szoktam készíteni) a be és kilépő éleket keményfából a borítást 0, 8mm alumínium lemezből. A csatornakészítés után maradt pár tábla. A farkát és az áramvonalasítás burkolatot ugyanezzel a technikával. A gerjesztés vezérlésre egyszerű kis tengelyen elhelyezett karos lapát rugóellenében kapcsolót működtet. Ha a szél elég erős (megvan a minimum fordulat) hátra tolja a lapátot, ami a kapcsolót működteti. Ha gyengül a szél, lekapcsol. Az egészet egy 30 cm és 6m magas fa oszlopra szerelem. Azt hiszem, ezzel kezdem, ha közbe szerzek rézcsövet a kollektornak is, nekilátok. Minden kritikát szívesen fogadok tanácsot, segítséget m éginkább.
Jó szelet és sok napsütést.
(a padláson majdnem megfagytam) :) :)
Nyolcszáz fordulattól termelne. A terhelést akkor adtam rá, amikor a szél felpörgette, a töltésellenőrző lámpa szerint pár másodpercig még töltött, aztán kezdett leesni a fordulat, és bár kevéssel lassult, ez már nem volt elég!
Szia! Mekkora fordulatot értél el? az áttételen nem tudnál növelni? Ha lehetséges ne ékszíjasat használj, mert annál van job hatásfokú erőátvitel is (pl rossz sarokcsiszoló fogaskerék áttétele). Fokozatosan add rá a gerjesztést a forgórészre.
Sziasztok! Hogy elejét vegyem a további vitának, a szélirány miatti körbefordulás miatti problémára gondoltam. Az úszódarus példa rá a legjobb és ez átültethető szélgenerátor mintára. A megfelelően méretezett lapát javítja a problémát. Ennek a súrlódás miatti veszteségnek az indukált feszültséghez semmi köze.
Azt hiszem többet nem szólalok meg mert csak kavarodás van belőle :D Úgy gondoltam hogy ha már a forgórészről vesszük a termelt áramot akkor hogy ne legyen nagy átmeneti ellenállása, elég erősen kell összenyomni a felületeket, igaz ha elég szelet befog akkor a surlódás nem sokat számít, de én inkább az állórészről szedném az áramot. Vagy most a szélirány változás miatti körbefordulásról van szó? :/
