Jaja, ez benne van, meg az amerikaiak mesés érzékenysége is. Viszont e fórumbeli védelmezői sem teljesen pártatlanok a kérdésben.
Ettől a 4 linkelttől azért jóval több morgás van, ha ilyet akarnék venni, mindenképp alaposan sokat hümmögnék rajta. Mért ne akarhatnék azonos vagy jobb teljesítményt nagyjából féláron? Nagyon jó volna, de már hozzászoktam, hogy nincs ingyenebéd. Sok mindent nem szeretek a Nikon cuccaiban, különös tekintettel az árazásukra, de legtöbbször nincs más lehetőség, az olcsóbbért általában komoly kompromisszumokat kell kötni.
Tamronnal régiek a tapasztaltaid, így inkább ne menj bele azok értékelésébe, főleg ne hülyeséggel "A képek lágysága (nyitott rekeszen) leginkább a Tamronokat jellemezte és jellemzi." Pont, hogy a Tamronoknak nem volt az eleségükkel sosem baj, ha azt írtad volna, hogy pontatlanok, és nagy a gyári szórás akkor írtál volna érdemben megfelelőt róla.
Tamron és Sigma napjainkra felvette a kesztyűt a brandekkel, merítve ez elmúlt évek tapasztalataiból, és az új darabok sem minőségben, sem tudásban nem sereghajtók már (sőt egyes darabok S 35/1.4, T24-70/2.8 igen is élvonalbeliek).
Én is. Az új S és T obik minőségileg nagyon besikerült példányok. A gyártási szórás előfordulhat, de 1-2 rossz példány alapján (a világ minden tájáról) nem minősítem az összeset, bár arra jó mire kell figyelni a vásárláskor. Szerintem már rájöttek erre és próbálják ezeket a hibákat javítani és partiba kerülni a gyári obikkal, főleg az újabb modellek árfekvése miatt.
Tisztázzunk valamit: határozott véleményt mindig csak olyan objektív(ek)ről merészelek írni, amelyeket hosszú ideig használtam vagy használok. Vagyis ezek minősítések egy-egy példányról szólnak.
Ráadásul nem többféle gépen használom őket. Ezért nagyon gyakran oda is írom a fotók mellé, hogy milyen gépvázon készültek a képek...
Egy-egy új objektív típusról csak óvatosan formálok véleményt. A tesztoldalak eredményei sem mindig egyeznek azzal, mint amit az ember saját gépen tapasztal.
Maradjunk a hagyományos DSLR vonalnál. Abban talán egyet érthetünk, hogy az öt nagy japán gyártó (Nikon, Canon, Minolta(Sony), Pentax és Olympus mindig is nagyon odafigyelt objketívjei optikai minőségére és építésére egyaránt.
Többek között ennek is köszönhették sok évtizedes sikereiket.
A 3rd party objektív gyártókról ezt a megállapítást csak óvatosan merném megfogalmazni.
A Tokinák építésésével általában nincs (és nem is volt) gond, Tamronoknál, Sigmáknál bizony akadhatnak. Képminőség tekintetében is előfordulnak szórások valamint tipikusan furcsa jelenségek. A Tokináknál pl. rendre igen magas CA-értékek fordulnak elő (nagylátók, nagylátó zoomok). Sigmáknál éveken át gyakori jelenség volt az aszimmetrikus élességi jelenség (hibás objektív illesztések miatt). Az AF-motorok tekintetében viszon nem lehett rájuk panaszkodni, a másik kettőre annál inkább. A képek lágysága (nyitott rekeszen) leginkább a Tamronokat jellemezte és jellemzi.
A kép tehát igen vegyes és változatos. Az sem véletlen hát, hogy ezek a cégek olcsóbban terítik portékáikat.
Az új Sigma 35mm f1,4 új vonulat lehet. Ha ez az építési mód minden minőségi típusuknál jellemző lesz és a képminőség is ebbe az irányba tart, az a cégnek tartós sikert hozhat.
Azt az utóbbi 2 értelmetlen hsz-t. Na látod! Ha annyira megbíznál a gyári objektívekben kipróbálás nélkül is meg mernéd venni. Te is tudod, hogy azok között is van szórás és hibás darab. Akkor meg miről beszélünk?
Attól, hogy nálam nem volt jó a Tamron, még készséggel elismerem, hogy jó cuccokat gyárt, nem hiába ajánlották sokan több fórumban a 17-50=2.8-at is nekem.
A gyártási szórás az, ami aggaszt a dologban és hiteltelenné teszi számomra. Igazából szerencsére csak nem lehet alapozni :-)
Egy rendes gyártótól elvárnám, hogy azért egyenletes minőséget hozzon...
Az is jelzés értékű számomra, hogy az ismerősöm Tamron 70-200 háromszori cseréje után végül a bolt ajánlotta meg inkább egy Sigma 70-200-ra való cserét, amiből már az első is jól szerepelt. Nekem is volt Sigmám 1 évvel ezelőttig, az is OK volt. A SONY objektíveknél sem voltak hibák...
Ha nem lett volna a jó pár video és számos minőségi kifogás a neten én is hihetném azt, hogy na pont egy rosszat fogtam ki.
Nekem az a véleményem, hogy egy gépvázhoz a saját cég termékeit célszerű megvenni. Olyan darabokat, amelyek passzolnak a saját fotós célokhoz. Alapos válogatás után.
Sose állítottam olyasmit, hogy a 3rd party objektívek mind szarok. Volt nekem is egy Tamronom jó tíz éve (90mm macro). Az építése ugyancsak gyenguska volt, képminősége nagyon is jó.
De volt ellenkező tapasztalatom is egy zoommal. Ritka szar konstrukciónak bizonyult.
A Sigmák között is rengeteg az olyan példány, amelyiket nem szabad megvenni. Ez általában nem konstrukciós hiba eredménye, hanem a gyártási szórás termékei.
Volt olyan eset, hogy nyolc darab Sigma fixből egyetlen darab bizonyult jónak. A többi szarul rajzolt (valamelyik sarok feltűnően életlen volt a többihez képest).
Az alábbi negatív felhangok tipikus esetei a: "Minden cigány a maga lovát dicséri." adaptációnak. Csak az a jó ami neki van, minden más szar ect. ect. ecet rá...!
Képzeld a Tamron csinált 2db jót is, pont szerencsém volt mind a kettőt én vettem meg anno. Mekkora mázli mi? A legyártott kismillió darabból, és pont kettő, és pont nekem. El is megyek az SZTK-ba hétfőn reggel, akkor jönnek a vidékiek is, és elmesélem nekik, mert ott aztán csak úgy szárnyalnak a hírek, jobb mint a világháló.
Nem arról van szó, hogy a N 24-70-en nem jó, sőt. Nekem a felépítésében igazán az teszi profivá ahogy a napellenző rögzítve van rajta. Viszont el is várható tőle elsősorban a kínálatban elfoglalt pozíciója és nem utolsó sorban a magas ára miatt. Többen a márka védelme érdekében a T24-70-et próbálták lehúzni (szerintem indokolatlanul). Én sohasem éreztem egy márkát a sajátomnak, esetleg azt a terméket a maga előnyeivel és hátrányaival amit birtokoltam. A régi T70-200 a maga lassú és kiszámíthatatlanul pontatlan fókuszával mozgó témára a lehető legrosszabb választás.
Azért a Tamron portáján eléggé rezeg a léc néha. :-)
A régi időkben (100-zal ezelőtt :-), Alpha700) sokáig olvasgattam a Tamron 17-50/2.8 objektívről, mire meg mertem venni. Rengetegen (30..50 fórumtag) panaszkodtak backfocus-ra, összeszerelési pontatlanságra, külön videók voltak, hogyan javítsuk a gyári lógásokat, frontlencse zörgést stb.
Utána csak megvettem, mert többen voltak azon a véleményen, hogy amennyiben éppen jó darabot fog ki az ember, akkor APS-C méreten egy egész jó kis szerkezet.
Az enyém is backfocus-os volt, 10 perc alatt kiderült a mérőábra fotózással. A minőségétől (kidolgozás, spártai árnyékoló) nem dobtam hátast, pedig akkor éppen csak egy SAL18250 volt a géphez, Travel Zoom létére, szerintem általában jobb képpel :-( Soha nem voltak igazán karcos képeim vele. A TTL fénymérése sem volt 100%-os gyári rendszervakuval, rendre túlexpos képek jöttek belőle, miközben a többi (Sony és Sigma) jól teljesített. Miután lett egy 70-200/2.8 Sigma, A700-on is szép képpel, legalább megtudtam, hogy lehet éles kép Sony-n is :-)
Egyik ismerősöm a fotóklubban mostanában hónapokig tartó meghurcoltatáson volt egy 70-200/2.8 Tamronnal - Nikonra.
Zömmel koncerteket fotóz, kell neki a fényerő. Sokáig kűzdött az össze-vissza fókusszal, végre a bolt több csere (!) után felajánlotta, hogy inkább Sigma 70-200-ra cseréli. Azóta is boldogan él és fotóz...
Szóval maradtam a 24-70/2.8 esetén is inkább a Nikkornál...
Nem tudom, aktuális -e a dolog még, de az első vásárlók panaszkodtak, miszerint a blende csak egy kis késéssel húz be, tehát ha pl. 3.2-re állítod a vázon, akkor konkrétan semmi sem történik, 3.5-nél mozdul először 1/3-ot így ott lesz 3.2, majd így tovább. Remélem, érthető voltam.
