Ez sem jó. ahány ház annyi féle helyen van a közmű. Ugyanis anno 120nöl körüli telkekt akartak kiadni. Aztán okoska kitalálta elég a 100nöl.. ergo minden csúszott..
Konyorgom, mi ertelme ennek? Ugy hulyeseg, ahogy van!
1. ilyen alapon gazfutest se szabadna engedni, mert egyik gazkazan se megy aram nelkul es az elmu azokhoz sem telepit ki generatort...
2. egy 2 napos aramszunet a ma epult hazakon meg csak kb. 5-6 fok hom. esest okozhat, inkabb annyit sem - igy tehat tok fuggetlen attol, hogy szunet van-e vagy nincs, hogy megfagynak-e az emberek, es segelyelhelyezest kernek (mert ugye ezert van kotelezo potfutes); ha meg 2-nel tobb napra nincs a'ram, az bizony nem csak azert lesz gond, mert nem lehet futeni...
tehát ha elfogadható is lenne, akkor is 1. külön főág amit másra nem használnak, 2. többlet teljesítmény számítás alapján, 3. rendszerhiba esetén is szolgáltatni kell (pl. generátor kitelepítésével)
elmű igazgatói utasítása szerint tilos ilyen nyilatkozat kiállítása.
önkormányzati minisztérium állásfoglalása szerint a vezetékes energia (mivel ott fenn áll a rendszerhiba és túlterhelés lehetősége) nem alkalmas e tipusú áramszolgáltatásra (nem garantált a folyamatosság)
pest megyei közig hivatal utasította a jegyzőket, hogy ha ki is adja a szolgáltató a nyilatkozatot, akkor sem fogadható el az előző ok miatt az tartalék fűtésre. arra csak helyben telepített áram termelő berendezés fogadható el.
a gyakorlat sok helyen meg az, hogy az áramszolgáltató kiadja nyilatkozatot, hogy a szolgáltatott elektromos áram a tartalék fűtés céljára felhasználható. nem vállalja a folyamatos többletenergia szolgáltatást, csak megengedi, hogy fűtésre használják.
önkori ez alapján elfogadja. a buták. mert ilyenkor övék a felelősség.
polgár örül (pillanatnyilag. aztán ki tudja ... :/ )
viszont ha egy tervező csak tartalék kéménnyel vagy az eltérés kérelmezésével tervez, akkor nem marasztalható el, sőt, ez lenne a helyes.
okos önkori kiadja, de csak akkor, ha kérelmezik a jogszabály aloli felmentést.
Én az utóbbi egy évben beadtam 8 épitési engedélyt (Bp, Pest és Fejér megye) amelyekben nem volt tartalék fűtés. Mindenhol kérték az áramszolgáltatós nyilatkozatot, amit be is tudtam szerezni.
Egy olyan házam is volt még az év elején, amiben infrapanelos fűstést akart csak a megrendelő, semmi mást. Na ott vért izzadtam, mire engedélyezték, meg beszereztem minden sz.rt...
Mivel anno kb 20 év kiemelték a pinceblokkot és elterítették a földet és azóta sem volt gondozva a telek... van ott minden.. még II.vh ból japo hadtest is :)
így meg kellene keresnem. Elméletilg is gyakorlatilag is víz és gáz elzáró van...csak hol ez a kérdés :)
gondolom csatorna, mert a többinek látszani kell. ha szerencséd van akkor az utcai vezetéken aknában vagy rákötve, ha abba belenézel be lehet saccolni helyét.
az égéstermék elvezető étesítése engedély köteles tevékenység, így az abban lévő változtatás is az. tehát kell módosítást beadni.
a módosításban rajzban vagy műszaki leírásban kell szerepeltetni a váltpzásokat. esetedben elég, ha le van írva, hogy a terven jelzett kémények nem épülnek meg és a főfűtés tipusa x-ről y-ra változott.
a kéményseprőtől nem kell nyilatkozat előre egyáltalán. a közműszolgáltatókkal való egyeztetés sem előírás már.
ha csak kihagyod, akkor nem fogsz használatba vételit kapni.
viszont az áram tartalék fűtés nem automatikus.
minden lakásnak kell lenni gravitációs kéményének amiről legalább egy szobája (lakóhelyisége) fűthető. az áramos megoldásra nem fognak kiadni nyilatkozatot, mert akkor a "mindenkori többlet" szolgáltatását kell vállalniuk, akár üzemszünet esetén is. több áramszolgáltató és közigazgatási hivatal valamint az akkor még önkormányzati minisztérium kiadott állásfoglalásai szerint sem megoldás ez.
van lehetőség elhagyni a tartalék kéményt, de ez az országos érvényű jogszabály előírásai alóli felmentésnek számít. így is kell kérni a módosításban és az + 20e eljárási illeték. tervezői nyilatkozatban kéri tervező a felmentést, jól meg kell indokolni. aztán vagy megadják vagy nem.
magam részéről javaslom, hogy legyen. rengeteg helyen építik ki utólag a ténylegesen használható gravos kéményt ott is, ahol ugyan épült de "csak a jogszabály miatt".
Rajzokat javitani, új közműnyilatkozatokat kell beszerezni, illetékbélyeg, és beadni a hatósághoz.
Ettől függetlenül természetesen az eredeti engedély él, és el is tudtok kezdeni épitkezni, csak mire odáig elértek, hogy a kéméyneket kellene csinálni, legyen meg a módositási engedély.
A tartalék kéményt ki lehet lőni, egyszerűen kell egy nyilatkozat az áramszolgáltatótól, hogy a tartalék fűtéshez a többlet villamosenergia biztositható.
A műszaki leirásba bele kell irni az elektromos kazánt, és ehhez is csatolni kell az áramszolgáltató nyilatkozatát.
Rohadtul nem fog tetszeni az épitésügyeseknek, mert a kémény nélküli ház még ritka, mint a fehér holló...
Kellene nekem egy kis segítség az építési engedéllyel kapcsolatban.
Kétszintes családi házat tervezünk építeni és az építész mindenképp ragaszkodott a tartalékkémény betervezéséhez és most is ragaszkodik a megépítéshez. A tartalékkémény mellé a gázkazán kéménye lett még betervezve és engedélyeztetve.
A probléma ott kezdődik, hogy a ház fűtőigénye 3 KW-os lett, így a gázkazánt kilőttük (nem nagyon lehet ilyen alacsony teljesítményre lemodulálni). Alternatív fűtésnek Biokandalló lett betervezve, ami maradna most is és az új verzióban egy elektromos kazán fog fűteni (gázkazán helyett). Ezekkel viszont nincs szükség a kéményekre, amit azért is hagynék el, mert ezzel javulna a ház energetikája is és összesen majdnem 1 milliót lehetne spórolni a két kémény, tetőkialakítás, tetőkibúvó vagy létra (és gázkazán vs elektromos kazán tervezési, engedélyeztetési és kivitelezési költségei) miatt.
Az építési engedélyt még csak most kaptuk meg és a kérdésem az lenne, hogy ha nem építem meg a kéményeket, de minden más változatlan, akkor kell egy új építési engedélyt kérnem? Vagy egyszerűen csak kihagyom az építési folyamatból?
Mennyire fogja ez megbonyolítani az építési enegdélyt?
kiváncsi vagyok, hogy meddig lesz így, ugyanis a ket-ben elő van készítve lehetősége, csak még a szakági jogszabály nem tartalmaz róla semmit.
engem egy zavar, hogy lassan minden tervezési, műellenőri, femű munka előtt végig kell olvasni ket, oték, étv, otsz, 37/2007.ötmr, 191/2009.kormr, 193/2009.kormr.-et. legalábbis az utóbbi években akárhányszor beleolvasok mindig van valami új bennük.
most vagy én vagyok már szenilis vagy sűrűn módosítják ezeket.
igen megfelel. akkor számít egy épületnek, ha tartószerkezeteik kapcsolatban állnak.
néhány önkormányzat köti magát a kapcsolat fedéséhez (ami baromság), ilyenkor bevett gyakorlat az összekötő fal mellé egy pergolás fedés tervezése. (falra és 2-3 faoszlopra fagerendák építve)
ha a garázsnak nincs szerves belső összeköttetése a lakással (belső ajtó) akkor két rendeltetési egységnek számítanak és kétszer kell fizetni az illetéket, ha van belső ajtó, akkor a garázs a lakás kiegészítő funkciójú helyiségének számít és nem külön rendeltetési egységnek és egy illeték fizetendő.
Egy kis értelmezési kérdés az engedélyezésben jobban jártasak felé:
HÉSZ írja:
- A lakó építési övezetben egy építési telekre csak egy épület építhető.
- A lakó- és más fő funkciót befogadó épületet az utcafronttól 5m-re kell elhelyezni.
- A 0-5m közötti távolságon belül csak támfalgarázs alakítható ki zöldtetős kialakítással. (Megj: a kinézett telek nem ilyen elhelyezkedésű)
Ezek szerint a garázst nem lehet elkülöníteni a fő épülettől, szervesen egybe kell építeni? Egybeépítésnek számít-e, ha egy kis fallal csatlakozik a lakóépülethez? Ez esetben a második kitételnek megfelelek-e? Vagyis indul a garázs 5m-nél, majd a végénél indul a lakóház kb 11m-re a telekhatártól?
