Ebbe a topikba többségében betegek és hozzátartozóik írnak. Sajnos előfordul, hogy a betegeket gátlástalanul kihasználni akaró fórumtagok (csalók) privát levélben különböző hatástalan csodaszereket ajánlanak a topikban megjelenő új betegeknek.
A rendszeres menstruació segít megakadályozni a vas felhalmozódását az erekben, ami a szívroham gyakori kiváltó oka. Épp ezért gyakoribb a szívroham férfiaknál, mint nőknél.
Hát, mivel hívatlanul mentem oda (aug. 18.-án kellett volna legközelebb találkoznunk), ilyen mélységig már nem kérdeztem bele... Annyit azért mondott, hogy nem mindegy, hogy a körmünket vágjuk le vagy a karunkat.
Tudom, hogy itt senki nem akar befolyásolni. 🙂 Sőt! Ennek a topiknak az a varázsa, hogy első kézből kap tanácsokat az ember, olyanoktól, akik tényleg megtapasztalták a dolgokat vagy így, vagy úgy. Most jó éjszakát kívánok, és holnap igyekszem visszafogni magam az ide írásban. 🤗
Erre a mondatra:azt mondja, hogy az egészség szempontjából nem mindegy hogy van e méhem vagy nincs. volt valami konkrét magyarázata?
A te döntésed, senki nem akar befolyásolni, mi csak azt mondjuk el, amit mi tapasztaltunk a saját testünkkel. Remélem nem lesz semmi baj. Igazán akkor fogsz megnyugodni, amikor már tudod a konkrétumot, mikor lesz a műtét, stb. Írj, amint megtudsz valami konkrétumot. Addig is szorítunk neked:)
Köszönöm a válaszokat. Hát ma visszamentem a dokihoz, egyrészt mert a férjem folyamatosan rágja a fülemet, másrészt, mert tegnapelőtt gyakorlatilag se köpni se nyelni nem tudtam, de összefüggő, átgondolt kérdéseket feltenni biztosan nem. A férjem azt nem érti, hogyha én teljes méheltávolítást szeretnék, akkor miért kell a teszt eredményeket megvárni hiszen az idő. Szeretném ha megnyugodna, úgyhogy feltettem a kérdéseimet a dokinak. Arra jutottunk, hogy első körben semmi képpen sem szeretne kipakolni engem, inkább a protokoll szerint járna el, mert azt mondja, hogy az egészség szempontjából nem mindegy hogy van e méhem vagy nincs. Természetesen az első műtét során ha kiderül, hogy a kötőszövetbe bejutott már a dög ( én erősen hiszem, hogy nem), akkor mindent kivesz. Ugyan pont a "még egy műtétet" szerettem volna elkerülni, de az az igazság, hogy bízom ebben az orvosban. Nem bagatellizál, de nem is csinál hattyú halálát a bajomból. Engem pedig ez megnyugtat. Szépen, türelmesen válaszol a kérdéseimre, ami szintén fontos nekem.
Megkérdeztem tegnapelőtti mintákról is. Azt mondta, hogy azért kell megvárni az eredményeket, mert egy eredmény nem eredmény, a HPV-ről pedig valami olyasmit mondott mint amit _chillout írt nekem róla. Úgyhogy most mondtam,- az én amúgy végtelenül racionális, okos, higgadt férjemnek,- hogy a következő két-három hetet amíg megjönnek az eredmények, próbáljuk meg szépen a megszokott kerékvágásban eltölteni, és bízzunk az orvosban. Mondta, hogy hát jó, jó, de azért ő nyugtalan marad. :-)
Talán most egy kicsit lehiggadnak a kedélyek, amire nekem most úgy érzem, hogy nagy szükségem van. Érzem is a bajt meg nem is, és inkább most jegelném az eredményekig a dolgot.
Elkezdtelek visszaolvasni titeket. Kemény...
Tudjátok ( Boszorka még biztosan emlékszik), volt itt az elején egy hölgy, nevezetesen Úrnő, aki az édesanyjáért vívott emberfeletti harcot. Ő emlékeim szerint virtuális lisztet adott, ha kellett marékkal, ha kellett vödörrel. Ennek az volt a jelentősége, hogy mindenkinek van valamennyi lisztje (energiája, lelkiereje, szeretete stb.), és amikor másnak kellett, adott belőle, amikor viszont neki volt fogyóban, akkor ő is kapott másoktól.
Nem biztos, hogy tökéletesen magyaráztam itt el most ezt a dolgot, de szerintem a gondolat nagyon szép.
Azért írtam ezt le, mert úgy érzem nekem most még rengeteg, rengeteg lisztem van, és amíg így van, szeretnék adni belőle nektek, mert mindnyájan hősök vagytok a szememben, legyetek bár betegek, vagy hozzátartozók. /Én meg kispiskóta vagyok hozzátok képest/
Teljesen megértem a férjedet, én hasonlóan jártam el férjem ügyében, mert nála minden perc számított (invazív lesz, vagy nem). És a rokonai miatt is érthető a siettetése. Tudom, nehéz neked most ez, de őt is értsd meg, neki sem mindegy. Az csak az én véleményem, ebben csak te tudsz dönteni, de szerintem ne akard olcsón megúszni. De a doki úgyis megmondja, mit javasol. A hormonháztartással kapcsolatban, hát nem tudom, én használtam 5 évig a tapaszt, (igaz, ezt már betiltották, de még élek:DDDDD), soha se hőhullámom, sem egyéb tünetem nem volt. Jól vagyok a teljes "felszerelés" nélkül:)
Nagyon kedves vagy, hogy ennyire megörültél nekem. Igen én vagyok az a régi rettenetesen öreg Boszorka.
Ha csak simán a méhedet veszik ki, ahhoz rendszerint még a hasadat se fogják felvágni. Petefészket, a hormonok miatt bent hagyják ha lehet. Nálam maradt. Összesen 5 nap kórházzal járt a dolog, utána semmi változást vagy hiányt nem éreztem.
Ha a hpv pozitív, továbbra is fennáll az esély a mehnyakrákra, tehát nagyobb kockázatú csoportba esel. Pozitív hpv-vel mindenképp harcolj a méheltávolításért.
méhtest rák volt az alap ok. azt kivették, kiújult a bent hagyott petefészken valószínű.
A műtéttel kapcsolatban: a gerinccsavarozás kisebb műtét, hidd el. nekem volt két normál porckorong sérv műtétem, az csavar nélküli, a csavaros kicsit több. De a has felvágása teljesen más problémákat vet fel, értem ez alatt a másnapi harmadnapi nagydolog kérdését, és rájössz, mennyi mindenre kell a hasizom, ami tiltakozik a legkisebb feszülés ellen.
pl a normál sérvműtét első kedden volt, szombaton mentem haza, második csütörtökön volt és vsaárnap mentem haza. Ez után meg 10 napot volt bent párom, eleve 4-5 nap mire a csöveket kiszedik.
Jaj! Azt elfelejtettem megkérdezni, hogy valaki nem tudja e, hogy a HPV teszt eredménye mit befolyásol. Mert azt értem, hogy ha az pozitív, akkor hajlamos vagyok a dögre, de jelen pillanatban amikor már ott vannak ezek az atipusos laphámsejtek, nem tudom mit számít még a HPV, hisz itt most már nem igazán megelőzésről beszélünk. Vagy mégis? Én ezt nem értem. Sajnos a nőgyógyászatban nem vagyok otthon, de hátha valaki tud valamit ezzel kapcsolatban.
Hálás vagyok a segítségedért. Dr. Máté nevét feljegyeztem. Egyenlőre könnyű a helyzetem, mert én kórházban dolgozom. Ugyan már nem vagyok nővér ( lásd: csavarok a gerincemben), csak egy betegfelvételis, de könnyen találok orvosokat, de a plusz infó soha nem tudható mikor jön jól.
Megkérdezhetem mi történt a pároddal? Igaz vissza is olvashatok. Meg is teszem, de ha van kedved pár szóban leírni, akkor szívesen olvasnám. Mikor lesz a műtét? Ígérem együtt drukkolok veletek, hogy minen rendben legyen.
Mindenkinek sok erőt kívánok, és köszönöm, hogy befogadtatok.
Én hálás vagyok, hogyha bárki ír nekem, ugyanakkor ha már itt "szomorítom" a társaságot, nagyon is érdekel kivel mi van, kinek mi a története, és pár jó szóval segíteni is szeretnék, amint megismerem a sorsaitokat. Köszönöm amit a műtéteddel kapcsolatban írtál, ezek nagyon lényeges infók egy tapasztalatlan embernek.
A férjem nem attól fél, hogy mi lesz a műtét után, hanem attól, hogy telik az idő, és nagy baj lesz. 19 éve vagyunk együtt, van egy 16 éves fantasztikus fiúnk, és tényleg szerencsés vagyok mert nagyon szeretjük egymást, és most a világot szeretné felforgatni miattam.
Magától a műtéttől nem félek, estem már át ennél nagyobb műtéten is ( négy csavart operáltak a gerincembe). Most is úgy vagyok vele, hogy kiveszik, kész, az élet megy tovább. A kényesebb kérdés, hogy azt még le kell csatáznom a dokival, hogy mindent vegyen ki, mert az ő terve csak a csonkolás, mivel azt mondja, hogy gyakorlatilag a méhszájam gyönyörű, hiba nincs benne. Számomra ez azt jelenti, hogy nagyon az elején kaptuk el, tehát mégis van értelme az évenkénti rákszűrésnek, de nem akarok kockáztatni.
A férjem érzéseit pedig megértem, mert két rokonát is a dög vitte el, de a "pörgése" ezzel kapcsolatban most nehéz nekem, hisz megnyugodni szeretnék, higgadtan menni az úton.
Ráadásul én a neten úgy látom, hogy akár sima ügy is lehet ez a dolog, és olcsón megúszhatom.
Dr. Ungár prof (magánban dunamedical), vagy a csapatából Dr. Lintner (ők műtötték párom 2014-ben), illetve Dr. Orbán akit vagy az Ady u rendelőben vagy a jahn ferencben találni, ők egy csapatként egymást segítik, illetve most a SOTE-n Dr. Máté műti majd párom, Ungár prof azt mondta, az ő tanítványa volt, és ha bármikor baja lenne saját magának, azt szeretné Dr. Máté műtse. Azért ez remélem jelent valami.
Ahogy mások írták, "kívülről" semmi nem fog látszani, felépülés után minden a régi lesz. Viszont ha már kipakolnak, jobb ötlet a teljes, mert előfordulhat, hogy más szerven lesz valami. Páromnak a protokoll szerint (40 alatti volt) bent hagyták a petefészket, miközben minden mást kiszedtek. Csak a hormonháztartása miatt hagyták bent. Most 99% emiatt kell újraműteni, ez az alapdaganat oka.
A műtét után bizony nagyon szar lesz 1-2 napig, de fel kell majd kelni amikor mondják, és sétálgatni, hogy mozogjanak a szervek, ne kötődjenek össze.
Bár Boszorkának írtál, engedd meg, hogy én is elmondjam, amin átmentem. Nálam is találtak sajnos csúnya dolgokat, úgyhogy B.prof úgy döntött, teljes eltávolítást (méh és petefészkek is) fog végezni. Én teljes pánikban voltam, nem gyerek miatt, hanem azt hittem, már nem leszek nő. De mivel arról volt szó, hogy rákkal, vagy nélküle, nem volt kérdéses, hogy mit fogok választani. A teljes eltávolítás után nem mondhatnám, hogy igencsak fürge voltam, de pár hét után már minden rendben volt, és amikor a szövettanit megkaptam, na akkor születtem harmadszor . Ami pedig a nőiességet illeti, senki nem mondja meg rólad, hogy milyen műtéten estél át. És ami a férjedet illeti, nos neki sem kell elkeserednie, ugyanolyan nő maradsz, mint eddig voltál:) Maga a műtét semmi, altatásban csinálják, tehát nem lesznek fájdalmaid. Utána sem, legfeljebb egy darabig kellemetlen lesz felkelni és lefeküdni, de ez pár hét. Utána viszont nyugodtan és boldogan alszol, mert nem kell már azon aggódnod, hogy mi lesz, ha........ Úgyhogy fel a fejjel. És bár az idő nagy úr, annyira azért nem vészes a helyzet, 1-2 héten már nem múlik. Aludj nyugodtan, jóéjszakát!
Egyszerűen nem hittem el, hogy Te válaszolsz nekem! :-) Igazán megtisztelve érzem magam. Mint írtam, az elejétől kezdtem el olvasni ezt a fórumot (most 2007 márciusánál tartok), és az érzéseim miatt ragadtam itt, soha nem gondolva, hogy írni is fogok ide. És most Te írtál nekem, akit szinte már ismerek, mert már a legeleje óta segíted tanácsaiddal az ittlévőket. Mindíg meghatott ahogy írtál a férjeidről, és hogy milyen nyíltan tudtatok beszélni egymással a betegségükről. A PET CT eredményeket (anyukámnak volt ilyen) is miattad tudtam a helyén kezelni. Hát ezért üdvözöllek ilyen melegen. Picit jó érzés, hogy egy ismeretlen ismerős még most 2020.-ban is itt van, és segít, még akár nekem is. (Remélem nem lőttem nagy bakit, és Te vagy az a Boszorka, aki a régi. Ha mégis akkor bocsánat. Kicsit meg vagyok zavarodva tegnap óta amióta fejbekólintott a diagnózisom...)
Igen, a műtéttel kapcsolatban már eldöntöttem, hogy nem szeretnék csak csonkolást, mert nem akarom, hogy a fejem felett lebegjen a mi van ha... 43 éves leszek idén, (jobban esik a 42 :-) ) gyermeket már nem szeretnék, és mivel anyukám már túl van egy mandula rákon, és most a tüdejében van egy csúnyaság ( amit nem akar kezeltetni már), bizonyára a hajlam is meg van bennem a "dög",( ahogy ti nevezitek), kialakulására. És ahogy mondod, határozott leszek az ügyben: mindent kifele belőlem.
Azt hiszem a férjem rosszabbul tűri ezt az egészet mint én. Én már higgadt vagyok, csak a félelem nyomaszt, de ő azt szeretné, ha már legalább holnap operálnának, mert aggódik. Most rávett, hogy menjek el egy másik orvoshoz is, másodvéleményért, mert nem érti miért kell megvárni a HPV eredményt, ami még két hét. Három hét mulva lenne jelenésem a dokimhoz, és ha hozzá vesszük, hogy majd egy hónapos az a minta, ami gebaszt mutat, tényleg hosszúnak tűnik az idő, mire bármi történik. Na majd összeszedem magam.
Bocsánat, hogy hosszú vagyok, ez nagy hibám, és tényleg nem akarok túltengni itt a fórumon, csak annyi gondolatom van, amit muszály valahol higgadtan kiadnom magamból.
Mindenkinek sok erőt. Ha nem bánjátok, én már itt maradok veletek.
Tisztázzuk itt a dolgokat, mert úgy érzem, hogy hazugsággal, vagy holmi skizofréniával vagyok vádolva.
Ad egy: Én én vagyok és nem a látogatóm. Annyira talán megismerhettetek az évek során, hogy NEM SZOKÁSOM más bőrébe bújni. Vagyok olyan egyenes és karakán, hogy ha jelentkezni/írni akarok valamiért, akkor azt a saját nevemben teszem. Nem találok ki egy karaktert. Aki régebbről ismer - mint például Te is- , az tudja, hogy nekem NINCS családom, nem is volt soha, és ezért nincs gyermekem vagy unokám sem. Ilyen lelketlen gazember nem lehet valaki, hogy ilyesmivel szórakozzon.
Akkor remélem, ezt tisztáztuk!
Ad kettő: Valóban négy napig lélegeztetőgépen voltam a múlt hónap végén, mert a műtött tüdőm maradékában folyadékgyülem alakult ki, ennek oka még mindig nem ismert, ezért vagyok a kórházban. Ha szükséges bizonyítanom, akár képet is kirakok.
Ad három: Az úriember, aki engem keresett, azért kutatott fel, mert az édesapja nagyon beteg. T4-es stádiumban van a vastagbelében a daganat, a tüdőáttétje pedig III-as. Tanácsot kért - mivel én túléltem már négy nagy műtétet, és a tüdőmben volt az egyik áttét-, hogy kihez-mihez forduljon, mert el vannak keseredve. Mivel a Kék Golyóban az Agócs nem vállalta a műtétet a vénára húzódás miatt, és mivel a kemoterápia nem használt, azt tanácsoltam Neki, hogy keresse fel a debreceni klinikán dolgozó professzor asszonyt, Ő kidolgozott egy új fajta eljárást, azzal talán lehetne mit kezdeni.
Remélem, MINDENKI kíváncsiságát kielégítettem!
Jelenleg lábadozom, és elhihetitek, hogy ahogyan eddig is tettem, a jövőben is az utolsó pillanatig harcolok.
Először is kérj időpontot egy olyan jó nőgyógyász magánrendelésére, pl. Dr. Pálfalvi, Prof Ungár, Dr. Kia stb. másodvéleményért, aki benne van a szakma fősodrában és ismeri az újabb eljárásokat is, mielőtt kés alá feküdnél. Mert ennyire kezdeti stádiumban elcsípve valószínűleg egy szakember által elvégzett kisműtéttel elkerülhető a radikálisabb műtét. https://www.facebook.com/groups/261846677345434/ Itt minden infót megkapsz ez a csoport pont a betegekért van, nekünk is sokat segített anno.
Negyven valahány évesen volt ilyenem. Nem volt vitás számomra, hogy teljes méheltávolítás legyen. Most 85 vagyok de azóta nincs semmi bajom. Szóval nyugi és határozott fellépés a műtéttel kapcsolatban.
Nagyon köszönöm, hogy válaszoltál, és főképp, hogy ilyen jó dolgokat írtál. Igen, csonkolásról beszélt a doki. A férjem viszont folyamatosan győzköd, hogy beszéljem meg a dokival a teljes méheltávolítást, mert szerinte az a biztonságosabb, dehát ezt nem mi fogjuk eldönteni...
Igazából az első sírás és sokk után most meg mintha tagadná az agyam és azt képzelem, hogy 3 hét mulva az eredmény az lesz, hogy nincs is semmi. Persze közben tudom értelmezni, hogy az atipusos laphámsejtek ott vannak mindenképp ahogy a doki mondta, de hátha...
Össze-vissza vagyok most. Na mindegy. De nagyon köszönöm, hogy válaszoltál. :-) Asszem egy jó nagyot kell most aludnom, hogy leülepedjenek a dolgok.
Szia, először is, ne aggódj, minden rendben lesz. Méhszájplasztikát (konizációt) vagy méheltávolítást javasoltak? Gondolom, egyelőre az előbbit és makd annak a szövettana alapján döntik el, hogy hogyan tovább. Nekem 23 évesen volt egy hasonló eredményem, a méhszájplasztika után több, mint 10 évig teljesen rendben voltam, akkor kellett egy újabb, nagyobb méhszáj-műtét, aztán a méhemet is kivették. Azóta újra eltelt közel 10 év, és elek, virulok :-)
Szeretnék csatlakozni hozzátok ( mármint nem szeretnék, de ... szóval remélem értitek), ha befogadtok. Egy pár szóban írnék magamról.
Előrebocsájtom, hogy a sors iróniája talán, de hónapok óta olvasom ezt a fórumot édesanyám miatt. Az elejétől kezdtem, most 2007-nél tartok, messze a mai naptól, így a mostani fórumozókról igazán nem tudok semmit. Ígérem igyekszem majd. Eredetileg tapasztalatokért kezdtem olvasni, mert ezt a betegséget úgy gondoltam az ismeri igazán aki érintett, de aztán annyira megérintettek az emberek akik nap mint nap írtak, küzdöttek, magukért vagy a hozzátartozójukért, hogy itt ragadtam, megismerni, drukkolni, örülni, sírni.
Most azért írok, mert a mai napon megjött az évenként elvégzett nőgyógyászati cytológiai leletem, amire azt hittem nem gáz, de aztán mégis úgy néz ki, hogy az.
A leletemre azt írták "Atypusos laphámsejtek. Nem zárható ki H SIL (ASC-H)"
Felhívtam a nőgyógyászatot, azonnal fogadtak, új mintavétel, meg HPV teszt történt. Azt gondoltam ez egy kontroll és akár kiderülhet az is, hogy tévedtek. Ezért meg is kérdeztem a dokit, hogy mennyire gyakran fordul elő, hogy egy ilyen kontroll után kiderül, hogy nincs is ott semmi. Azt gondoltam elmondja, hogy igen, majd meglátjuk az újabb eredményt, addig nyugi. De sajnos azt mondta, hogy ez ott van már, csak nem mindegy, hogy milyen mértékben, és hogy a HPV teszt is segít tisztábban látni. Műtétet javasolt mindenképp, ha már meg van a HPV teszt. Ettől igazán nem is félek, meg én tudom, hogy meg fogok gyógyulni, de azért magamban egy kicsit sokkolt a dolog.
Tényleg próbálok visszaolvasni majd, de ha valakinek van tapasztalata ezzel, akkor azt megköszönném, ha írna róla pár szót. Ráadásul, ha már ott vannak ezek a laphámizék, akkor nem tudom a HPV eredmény mit befolyásol. 42 éves vagyok.
Köszönöm, a figyelmeteket és mindenkinek jobbulást kívánok.
