" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ugyértem hogy ( "már" nélkül) a fán lévő másodtermések amik 2-3 cm-esek azok mind lapos aljuak, egyáltalán nem cseppformát mutatnak mint ezek. Ebből gondoltam hátha a györöki laposnak ilyen az első termése. Bár mondjuk szinbeli eltérés is van :)
Előzőekben volt szó ninovarga által hogy néha elsőtermések nem hasonlitanak a másodtermésekre ezért kérdezem.
De persze ettől még lehet nincs ezzel semmi fura és ez egy ujjas óriás. A fajtákat még nem tudom megkülönböztetni.
Ma reggeli szomorú következtetés a kutya , ecet és kivi viszonylatáról.
Lehet , hogy hasznos némely talajtípusok esetén a magnéziumhiány és a calcium ártó hatása ellen a talaj 0,1-0,6 %-os ecetes vízzel való időnkénti locsolása, azonban sokkal hasznosab telepítés előtt a kedvenc kiskutyánk 20%-os ecettel való kezelése.
Ilyen lehetett a kutya ténykedése előtt a kivim
és ilyen lett a kutya ténykedése ill. az én ilyedtségemben való recostrukciós igyekezetem után kedvencem romja.
A csészelevéllel együtt történő hullás a kezdeti időszakot jellemzi. Ilyenkor már csészelevelét a fán hagyva hullik. Aztán nem sokkal utána a csészelevél is lepottyan.
De nem a csészelevéllel és vacokkal együtt rúgja le magát, hanem csak a gyümi-gombóc jön le és a csészelevél marad. Kilátszik a meztelen hús. ?????????
A folyamatosan, kiegyenlítetten meleg, száraz időjárás lehetővé teszi, hogy az aszalódásra hajlamos fügefajtákat töppedésig (lepottyanásig) a fán hagyjuk. (A zöld aszalódót szeretnénk kizárólag aszalt formában szüretelni.) Az "olasz barná"-nak hívott fajta gyümölcsei is szépen töppednek az ágon.
A nagy pogácsafügének nevezett, nagyméretű lapított másodtermést produkáló fügefajta elsőtermései egyáltalán nem laposak:
A másodtermések hosszú, szivar alakú termése alapján általunk szivarfügének hívott fajta elsőtermései nem túl nyurgák, összetéveszthetők más, hasonlóan sötét színű "pocakosabb" fügefajtával:
Igen tudom, követem tanácsaid folyamat. Most a függőleges szárt növesztem, kb. 2 méternél tartok. Sajnos a fiú rossz talajon van, homokon, nem is nől, pedig elmetszettem, mert már csak csavarodott, meg nem hajtott. A függőleges szárt milyen magasságba kell elhajtani, és mikor, azt írtad tavasszal kell, vagy sem? Ám ezt h nem nitrogén túlsúlyos táppal, akkor mivel.:D?
