" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bp 12. ker., de közös tulajdon:) Épp gondolkodom, hogy ki kellene kicsit gyomlálni a körülötte lévőket, hogy több napfény érje.. A mi környékünkön nagyon sok fa v. bokor van...
Udvarunkon is van egy fügefa, eléggé körbe van véva más fákkal...Milyen fajta lehet? Levágtam 4 érett v. túlérett darabot is...Mikor ehető? Mikor érdemes leszedni?
Segítsetek meghatározni, hogy melyik miféle lehet.
Itt az első öt. Gondolom, hogy a legelső az Györöki lapos lesz és a kerekded levelű lenne a kadota, vagy majd a következő két másodtermést mutató valamelyke lesz az?
Itt a három kedvenc. A nagy a mama, Méry (már miskárolva) , amerikai bulldog (nagyrészt :), a lánya, Kontyika örök tini marad, mert már ő sem fog fialni sosem és a legisebb a papa, Zsebibaba, avagy Kalauz Úr mert egyszer kilukasztotta az ujjam.
Van valami különös vonzódása a kutyának arra , hogy a kivi tövében megkeresse a vakondot, vagy csak átlagosan ugyanannyi az esély erre a katasztrófára , mint bármely másfajta kiültetett kis növény esetén?
Szimbiózis megközelítés : mióta megvannak a kutyák, azóta nincs pocok lyuk a kertben. (v.ö. tyúk-kivi szinbiózis).
Más .
A jujubám megvan, fejlődik és lanyhult a virágzása (locsolás miatti vegetatív epizód?), a szállításkor letört ágdarabkája dugványozva szép zöld kb. egy hónapja már, ez normális?
Hétfőn Zalaegerszegen egy horgász szövetségi intéző bizottsági ülésen vettem részt. Meglepetésnek szántam egy nagy tál fügét, amit kitettem az asztal közepére, hogy a résztvevők fogyaszthassák. A viszonylagos meglepetés azonban legfeljebb a választékban állt, miután kiderült, hogy a többség számára a füge magában nem nagy szenzáció, lévén, hogy a jelen lévő 14 főből 8-an rendelkeztek saját termő, jellemzően szőlőhegyi, nagy méretű fügefával.
Természetesen a legjobb ízű fajtáknak így is sikerük lett és ez elindított egy újabb, kertészkedők közti kölcsönös látogatási sorozatot és esetlegesen új fajták felfdezésének lehetőségét.
Az a gyanúm, hogy egy Budapesten eléggé elterjedt, sárga színű fügéről lehet szó, amelyiknek vízhiánytól függetlenül ilyen az állaga. Pályázhatna a "világ legrosszabb fügéje" címre.
Első érésű füge locsolás nélkül, Délpest. Látványra szép, de ehetetlen, száraz, és összeragad tőle az ember szája. Locsolással mennyit lehet javítani rajta? Volt már jobb, most éppen egyáltalán nem akarok több fügét termeszteni. :(
