" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"Már régebben is írtam, hogy a Te általad összegyűjtött fügefajták valószínüleg a világ legjobb fajtái.
Korán érő elsőtermések, bőséges elsőtermés, ugyanilyen másodtermés, nagy gyümölcsméret, tetszetős szín, nagyon finom íz.
Csak felsőfokon lehet beszélni róluk, egyszerűen szuperek."
Az I. világháború után nagyapám a rédicsi állomás közelében létesített egy mészárszéket, ahol hentes-mészárosi tevékenységet folytatott és mellette élőállatokkal is kereskedett. Vágómarhákat exportált Olaszországba és Ausztriába, ezért volt fontos az állomás közelsége.
A körzet falvainak gazdáitól vásárolta fel az állatokat, ezért rengeteg helyen megfordult. Szenvedélye volt a gyümölcskertészkedés is, a ház és mészárszék körül egy jókora gyümölcsöst ültetett. Ő 1939-ben, 51 éves korában meghalt, így én sajnos nem ismerhettem. Bár a tőle örökölt házat és gyümölcsöst elhagytuk, később el is adtuk, gyerekkoromban többször voltam ott és feltűnt, milyen különlegesen finom és szép gyümölcsök vannak a kertben. Megkérdeztem nagyanyámat (aki 31 évvel túlélte a nagypapát), miért van az hogy ott olyan gyümölcsöket ízlelhetek, amilyenek általában máshol nincsenek. Erre elmesélte, hogy nagyapám vizitjei a gazdáknál a kertjükben lévő gyümölcsfák szemrevételezésével kezdődtek, és ahol számára érdekeset talált, azt mondta, hogy a megfelelő időben érkezni fog az oltóvesszőért (esetenként csemetéért).
Ennyi a titka egy érvényes fajtákból álló gyűjtemény létrehozásának....
Azt elfelejtettem az előbb leírni, hogy a Vajdahunyad-Vár melletti fügék rendkívül védett helyen, nagyvárosi hősziget közepén élnek, így sohasem károsodnak a fagytól vagy legfeljebb több évtized alatt egyszer-kétszer.
Tehát a fagy nem befolyásolja az elsőtermések létét vagy nem létét.
Valószínüleg ez a dolog egy fajtajelleg.
Gyanítom, hogy a nemrég hozzászóló Tolna-megyei fórumtárs fügéi is ilyen elsőtermést nem hozó fajták.
Az ottani dombokon is jó a fagylefolyás, klasszikus fügetermőhelyek az ottani szőlőhegyek is.
Szinte kizárt, hogy tavaly télen ott fagykárosodás volt.
Miután itt a fórumon megtanultam, hogy mi a különbség a füge első termése (tavalyi hajtáson van) és másod termése (idei ágon van, azt mondom, hogy az hogy egy füge növényen nincs első termés, az nem csak az elfagyás miatt lehet.
Ismerek olyan idős példányokat, amelyeken nincs első termés. Például Pesten a Városligetben a Vajdahunyad-Vár mellett van egy sor füge. Június végén néztem és egy darab elsőtermés nem volt rajtuk. Viszont a másodtermés bőségesnek ígérkezik.
Aztán, vannak olyanok, amelyeken ugyan van elsőtermés, de nagyon kevés. Ilyenek például a Budai Arborétum fügepéldányai.
Sajnos képeket nem tudok mutatni.
Már régebben is írtam, hogy a Te általad összegyűjtött fügefajták valószínüleg a világ legjobb fajtái.
Korán érő elsőtermések, bőséges elsőtermés, ugyanilyen másodtermés, nagy gyümölcsméret, tetszetős szín, nagyon finom íz.
Csak felsőfokon lehet beszélni róluk, egyszerűen szuperek.
Néhány éve aktívan figyelem a fügéket, de olyanokat mint ami Neked van nem igen látni máshol.
Elképesztő mennyiségű kitermés a "fészer kivin" Letenyén a Bajcsy utcában, Vastagné Magdusnál. A 18 éve ültetett töveken elmondása szerint több mint 3000 db. termés várható!
Kaptam ajándékba 4 éve egy Vaniglia kakit. Elég hányatott sorsa volt, mert többször át kellett ültetni. Jelenlegi helyén szépen át telelt, kihajtott, virágzott és jelenleg van rajta 1 db szép termés. Körülbelül másfél hónapja leállt a korona hajtásnövekedés. Elkezdett viszont az alany folyamatosan hajtani, alig győzöm letördelni. Az 1 db termés viszont folyamatosan növekedik, a levelek sem száradnak. Van egy másik fám, talán Costata, az már bőven hozza a másod hajtásokat, sőt másodvirágzás is volt. Mi lehet a Vanigliával a gond? Vagy ez természetesnek tekinthető?
Néhány kép még a hűvös, csapadékos Zalából, ahol b@szottul későn tavaszodik és qurvára hűvös a nyár:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Az idén nagyon csodálkozom az ilyen tudósításokon.
A mi térségünkben csak az abszolút fagylefolyás nélküli helyeken károsodott a füge, csekély fagylefolyással már nem hogy az utolsó télen, de a korábbi szigorú telek sorozatában sem. Egy kicsit túlzottnak érzem a kontrasztot.
A zalakomári állomástól légvonalban 150 méterre, vele azonos térszínen ilyen a füge. Ráadásul a korábbi teleken sem károsodott különösebben.
Érdekes lenne nyomon követni, kelet felé haladva, honnan kezdve változik oly nagyot a világ, mint amiről a korábbi teleket követően, sőt helyenként még az utolsó után is tudósítanak a fügetulajdonosok.
Nem tudom az okát, miért nem kötöttek, de nincs is jelentősége. A feijoa, az oliva és ehhez hasonlók csupán játékok, nem vesszük komolyan a termeszthetőségi esélyeiket. Mindössze "klímaindikátornak" jók, megmutatják, hogy egy-egy adott télen, vagy telek sorozatában mekkora biztonsági "margónk" marad az általunk termeszthetőnek ítélt, korlátozottan fagytűrő fajok tekintetében.
Mi lehet az oka, hogy nem kötöttek meg a virágok? Talán kellene még egy növény?
Úgymond síkon van, dél pesten, de a hőszennyezés közelében. Amellett a fal mellett a selyemmirtuszom károsodás nélkül telel. Reménykedem. :-) Na meg persze takarok...
Ninovarga Úrtól érdeklõdnék, hogy lesz-e mirtuszdió termés? Egyébként már nekem is van nõvénykém :-) Nagyon védett helyre ültettem a fal mellè, esténként érezni, hogy ontja magából a fal a meleget, 5 fok is lehet a különbség. Remélem télen is így lesz! :-)
Ez az újabb fajta sötét színű fügém olyan, mintha a sárga "kadotát" valaki tréfás kedvében bordó-lilára festette volna. Mindenesetre mindkét fajta ízben osztályon felüli minőséget képvisel.
