" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Megfigyeltük, hogy a fagylefolyási jelenség inverzió esetén nem csupán a dombok meghatározott magasságára terjed ki, hanem a dombok közvetlen előtere is jelentős mértékben részesül benne. Ilyen pozíciókra szokták azt az általános értelmezést adni, hogy a domb "védelmében" van az illető hely. Pedig minden egyébről inkább van szó ilyen esetekben, mint "szélvédettségről". Az ilyen helyeken inverzió esetén az éjszaka teljes időtartama alatt a mögöttük lévő domb irányából fújó "helyi szél" van (éppen a "fagylefolyás" miatt), ami, úgy tűnik, elég hatékonyan képes a megülepedni készülő hideglevegőt a domb előteréből odébb "söpörni".
Igen, de valószínűleg nem egyszer költhetett, ez egy második fészekalja lehet, mert látok eggyel idősebb korosztályú "jércéket" is körülöttük időnként.
Szombaton voltam a Balatonnál és a vonatból láttam, hogy Révfülöpön több termetes fügebokor van a 71-es út mentén alig néhány méterrel a tó víztükre felett, vagyis minimális fagylefolyással.
Szerintem Révfülöpöt mint nagyvárosi hőszigetet sem nagyon lehet számításba venni.
Amennyire megtudtam figyelni, úgy tűnt, hogy ezek a nagy fügék sohasem szenvednek fagysérülést.
Mivel a tó télen befagy a víz nem játszhat szerepet a klíma enyhítésében. Talán a Balaton-Felvidék hegyei védik északról?
Vagy eléggé dél-nyugaton van távol az észak-keletről jövő sarkvidéki hideghullám betörésektől?
Mindenesetre érdekes, hogy Tokajban fennt a hegyen sem telel át a füge, a Balatonnál meg még hegy sem kell hozzá, lennt a parton is megmarad.
Egyetlen magyrázat lehet: Dél-Nyugat és Észak-Kelet Magyarország klímájában ilyen nagy az eltérés.
Hát a vastagságát, Te, aki élőben látod, jobban meg tudod ítélni, mint innen én. Nem veszítesz semmit, ha megvárod a tavaszt, még ha netalán annyira erőteljes is a felső szakasz, hogy akár most is lefektethető lenne.
Szinte biztos voltam benne, hogy jönni fogsz ezzel a hozzászólással. :) :) :)
Persze hogy volt, de szerencsére nem ez volt a jellemző!
Végre 3 elfagyasztó tél után volt egy nem elfagyasztó. Bár a március majdnem mindent tönkretett. (Volt ahol sikerült neki, nálunk szerencsére nem).
Igen a -14-15 fok az előző évben is tövig fagyott fügesarjak végét elfagyasztja.
Sőt! Véleményem szerint a lédús hatalmasra nőtt fügesarjak esetében az abszolút minimum nem lehet kevesebb -10 foknál a teljes sérülésmentes túléléshez.
Ezt saját fügémen tapasztaltam ami eddig mindig tövig fagyott, ez volt az első tél, hogy nem. (Sík, hőszennyezés nélküli helyen, épülettől távol van). Szerencsére csak kevéssel ment -10 fok alá a hőmérséklet.
A vesszők megmaradtak, de korántsem sérülésmentesen. nem minden rügy hajtott ki. Persze az eddigiekhez képest óriási siker ez is. A vesszőkön bár életben maradtak és kihajtottak fekélyszerű besüppedő fagysérülés nyomok maradtak.
Nagyon nehezen érnek be, nem tudnak elfásodni ősszel az ilyen minden évben lefagyó 2, 2,5 m-es fügehajtások.
Az ilyen vízhajtások már -5 fokban is károsodhatnak, ha október közepén az első hidegbetörés hirtelen a nyárias meleg után átmenet nélkül jön.
Bármennyire hihetetlen a fügém a rekordenyhe 2006-2007-es télen is tövig fagyott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy tulajdonképpen nem is télen fagyott el, hanem november elején, mert akkor volt egy erős lehűlés, amikor -5, sőt talán -7 fok is volt és ez a teljes növekedésben lévő fügesarjaknak végzetes volt. Kár ezért az ostoba korai lehűlésért, hogy így tönkretette annak a kellemes enyhe télnek a fügét élni hagyó esélyét.
Ezért gondolom, hogy a síkvidéki fügesarjak túlélését nem csak az abszolút téli minimum határozza meg, hanem az első őszi fagy erőssége is.
Szerencsére tavaly ősszel november végéig nagyon jó enyhe erős lehűlés nélküli idő volt és ez alapozta meg a sarjak túlélését.
Persze dombokon és hőszigetekben az október-novemberi erős első fagy fenyegető réme ismeretlen.
Egyébként nagyon későn kezdtek a sarjak kihajtani, olyannyira, hogy már majdnem le is mondtam róluk, de úgy voltam vele, hogy májusig várok a levágásukkal és jól tettem.
Érdekes módon ez a füge hozott tavasszal elsőterméseket, de nem nevelte ki, hanem korán leszórta őket.
Nyilván a túlélt, de azért valamennyire mégis fagysérült vessző képtelen volt kinevelni őket.
Most sok másodtermés van rajta, remélem ősszel beérnek.
Szerintem, jobb ha megvárod a tavaszt a karok elhajlitasaval. A teli vedelemnek nem rosz a "kulso" szigeteles. En az elso evekben csōszigetelō szivacsot hasznaltam. Nem tudom mi a pontos neve. Szurke szinu, csovek szigetelesere hasznaljak. A tovet felto
tottem en is. Homok, viragfold, törköly keverekkel. De volt ketto kiwi tövem ami egyaltalan
nem volt vedve, betakarva, feltoltve es semmi baja nem lett...
"A karnak szánt felső szakasz megfelelő voltát nem csupán a hossza, hanem a hossza mellett a vastagsága teszi megfelelővé. Az elsietett lehajlítás olyan eredménnyel jár, hogy a vízszintesbe állított szakasz növekedése megtorpan és a hajlítási pont alatt kezdenek újabb rügyek aktivizálódni. A vegetációs idő végéig fölfelé növesztett, vastag, erőteljes felső szakasszal rendelkező kivi őszi, vagy következő tavaszi lefektetése viszont a vízszintes szakaszon aktivizálódó rügyekből termővesszők kifejlődését eredményezi."
Ezek a sorokat te írtad, ami teli van jelentős tartalommal, ezért kérdeztem, hogy elhajthatom e már, vagy várjak a tavasszal. Télen egy béléscsővel akarom védeni a kivit, perlit szigeteléssel, igy egyenes száljába könnyebb ezt kivitelezni. Viszont a véleményedre kíváncsi voltam, mert én nem értek hozzá. Tudom, h a szigetelés és téli védés nem nagy ötlet, de ha ígyis ugyis elfagy( a vékony vízhajtás, ami nem szilárdul meg) akkor miért ne. A tövet persze felhomokolom, mivel alföldi vagyok. :)
Egy újabb példa arra, hogy mennyire vigyázni kell a benyomásokra épített "meteorologizálással", aminek jól érzékelhetően és könnyűszerrel rekonstruálható módon a szaGma egykori nagyjai is áldozatul estek. Annak nyomán születtek a Vastagék kivijének apropójából általam "szabadon" idézett klímaértékeléshez hasonlók is.
Benyomások alapján ítélve például egy ronda, havas, "hideg" tél volt az idei Nyugat-Magyarországon és egy kellemes, enyhe Kelet-Magyarországon. Csak amikor "senki nem figyelt oda", becsúszott néhány -15 fok. Itt "mifelénk" is mért Iklód meg Kanizsa -15 fokot, de az valahogy nem olyan -15 fok, mint az alföldi -15 fok. :)))))
A dombokon pedig -8 - -10 fok között volt az abszolút minimum. Pedig milyen nagy hó vót!!!:))))
A több, mint 300 db. kivi azt a bizonyos, Vastagék-féle negyed tonna/tő termést jelenti. Ezt tudja a többszáz éven keresztül baromfiudvarként működő kert talaja. Na meg ez a többször elátkozott, sz@r zalai klíma. (A tél enyhe ugyan, de van úgy, hogy ki se tavaszodik, a nyár meg állati hideg.) :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
A bajai állomáson -14 és -15 fok is volt, a kedves fórumtárs meg a Duna másik felén lakik szintén lapos, sík területen, ott is -14-15 fok lehetett.
És mivel a 2012-es februárban biztos tövig fagytak, így a múlt évben tőről kihajtott, zsenge, nem kellően fásodott fügék ágvégei bőven lefagyhattak a -14-15 fokban.
A tegnap írtak kiegészítésére ma Muraszemenyén egy abszolút fagylefolyásmentes ponton lévő nénifügéről készítettem néhány fotót, amelyekről érzékelhető, hogy nem hogy az utolsó, de még a megelőző tél hatása sem volt letális kimenetelű ezen a helyen a nem éppen fagytűréséről híres nénifügénél. Erre írtam tegnap, hogy érthetetlen számunkra a nem kevés elfagyásról (vagy miről?) szóló beszámoló.
Őszintén megmondom arra számítottam, hogy az idei évet tavalyi sarjakon termő füge-eufória fogja jellemezni, ezzel szemben jó, ha néhányan betesznek legalább egy-két félérett "balkonfügét".
Komolyan mondom, nem értem ezeket a termés ki/elmaradásokat.
"Már régebben is írtam, hogy a Te általad összegyűjtött fügefajták valószínüleg a világ legjobb fajtái.
Korán érő elsőtermések, bőséges elsőtermés, ugyanilyen másodtermés, nagy gyümölcsméret, tetszetős szín, nagyon finom íz.
Csak felsőfokon lehet beszélni róluk, egyszerűen szuperek."
Az I. világháború után nagyapám a rédicsi állomás közelében létesített egy mészárszéket, ahol hentes-mészárosi tevékenységet folytatott és mellette élőállatokkal is kereskedett. Vágómarhákat exportált Olaszországba és Ausztriába, ezért volt fontos az állomás közelsége.
A körzet falvainak gazdáitól vásárolta fel az állatokat, ezért rengeteg helyen megfordult. Szenvedélye volt a gyümölcskertészkedés is, a ház és mészárszék körül egy jókora gyümölcsöst ültetett. Ő 1939-ben, 51 éves korában meghalt, így én sajnos nem ismerhettem. Bár a tőle örökölt házat és gyümölcsöst elhagytuk, később el is adtuk, gyerekkoromban többször voltam ott és feltűnt, milyen különlegesen finom és szép gyümölcsök vannak a kertben. Megkérdeztem nagyanyámat (aki 31 évvel túlélte a nagypapát), miért van az hogy ott olyan gyümölcsöket ízlelhetek, amilyenek általában máshol nincsenek. Erre elmesélte, hogy nagyapám vizitjei a gazdáknál a kertjükben lévő gyümölcsfák szemrevételezésével kezdődtek, és ahol számára érdekeset talált, azt mondta, hogy a megfelelő időben érkezni fog az oltóvesszőért (esetenként csemetéért).
Ennyi a titka egy érvényes fajtákból álló gyűjtemény létrehozásának....
Azt elfelejtettem az előbb leírni, hogy a Vajdahunyad-Vár melletti fügék rendkívül védett helyen, nagyvárosi hősziget közepén élnek, így sohasem károsodnak a fagytól vagy legfeljebb több évtized alatt egyszer-kétszer.
Tehát a fagy nem befolyásolja az elsőtermések létét vagy nem létét.
Valószínüleg ez a dolog egy fajtajelleg.
Gyanítom, hogy a nemrég hozzászóló Tolna-megyei fórumtárs fügéi is ilyen elsőtermést nem hozó fajták.
Az ottani dombokon is jó a fagylefolyás, klasszikus fügetermőhelyek az ottani szőlőhegyek is.
Szinte kizárt, hogy tavaly télen ott fagykárosodás volt.
Miután itt a fórumon megtanultam, hogy mi a különbség a füge első termése (tavalyi hajtáson van) és másod termése (idei ágon van, azt mondom, hogy az hogy egy füge növényen nincs első termés, az nem csak az elfagyás miatt lehet.
Ismerek olyan idős példányokat, amelyeken nincs első termés. Például Pesten a Városligetben a Vajdahunyad-Vár mellett van egy sor füge. Június végén néztem és egy darab elsőtermés nem volt rajtuk. Viszont a másodtermés bőségesnek ígérkezik.
Aztán, vannak olyanok, amelyeken ugyan van elsőtermés, de nagyon kevés. Ilyenek például a Budai Arborétum fügepéldányai.
Sajnos képeket nem tudok mutatni.
Már régebben is írtam, hogy a Te általad összegyűjtött fügefajták valószínüleg a világ legjobb fajtái.
Korán érő elsőtermések, bőséges elsőtermés, ugyanilyen másodtermés, nagy gyümölcsméret, tetszetős szín, nagyon finom íz.
Csak felsőfokon lehet beszélni róluk, egyszerűen szuperek.
Néhány éve aktívan figyelem a fügéket, de olyanokat mint ami Neked van nem igen látni máshol.
Elképesztő mennyiségű kitermés a "fészer kivin" Letenyén a Bajcsy utcában, Vastagné Magdusnál. A 18 éve ültetett töveken elmondása szerint több mint 3000 db. termés várható!
Kaptam ajándékba 4 éve egy Vaniglia kakit. Elég hányatott sorsa volt, mert többször át kellett ültetni. Jelenlegi helyén szépen át telelt, kihajtott, virágzott és jelenleg van rajta 1 db szép termés. Körülbelül másfél hónapja leállt a korona hajtásnövekedés. Elkezdett viszont az alany folyamatosan hajtani, alig győzöm letördelni. Az 1 db termés viszont folyamatosan növekedik, a levelek sem száradnak. Van egy másik fám, talán Costata, az már bőven hozza a másod hajtásokat, sőt másodvirágzás is volt. Mi lehet a Vanigliával a gond? Vagy ez természetesnek tekinthető?
