Szia. A legnagyobb baj, h nem tudod úgy leszigetelni a csöveket, h elne szökjön a H2. Másrészről ha a levegőben 4 térfogatszázalék hidrogén van, már robban. Ha megnézed azt, h egy központi fűtés télen a szabályzott nyomású gázból 20m3-at eszik egy nap, az 1 m3 elég kis mennyiség. A kutas ötlet nem rossz, de van még egy baj. A bontott hidrogént szárítani, kell, mert a bontás során nagy mennyiségű vízpára is képződik, és elnyeli a hidrogént.
Szerintem ezt úgy lehetne megvalósítani, h súlyterhelésű vízzáras hengerbe gyűjtöd a gázt és relatíve kis nyomáson tárolod. Ha elér a kiemelkedő tartály egy szintet egy jeladó mágnesszelepet nyit és gázégő elégeti. Alsó érzékelő zár.
Hi. A hidrogénről annyit kell tudni, h csak több ezer báron cseppfolyósodik -259 fokon. Mivel ez házilag nem megoldható, ha nagy mennyiségben szeretnéd raktározni, hatalmas tartály kéne. A másik baj a rendkívüli robbanásveszély. A legfőbb dolog viszont az, h a hidrogén a legkisebb kétatomos gáz lévén a legkisebb hegesztési varraton, lyukon, anyaghibán is elszökik.
Mindezek ellenére én is ezt támogatom vízmelegítés helyett.
Okés. Én ugyan csak az összerakáshoz értek, de ha össze kéne dobni egy kis anyagi támogatást, h esetleg vki áttervezze nekünk abban benne vagyok.
Más: A conradnál kapható "mezei" 20 amperes töltésszabályzó 14 ropi. Egyik haverom a soltecnél dolgozik, és megkértem nézzen utána milyen feszültséghatárokat lehet a bemenetre kapcsolni. Ha lesz valami szólok.
Még jó sok időt rá kell szánni mire ebből töltőáram tud folyni, de jó.
A legnagyobb gubanc a trafó megvalósítása lenne.A többi egység méretezése az adott áramköri részlet adatlapjai és a kiindulási adatok alapján megoldható.
Az st honlapján az egyik alkalmazási füzetben találtam ezt:
Az L4990A már elindul 8-9V-ról, az L6384 0-600V-ig üzemel. Az önfogyasztás néhány 10mA . A kapcsolásban megoldott a túláramvédelem. A túlfeszültségtől meg nem kell tartani.A hatásfok 90% fölötti alacsony terhelésen is.
Szerintem is a lehető legmagasabb feszültségű akkumulátor-rendszert érdemes összeállítani, kisebb szállítási keresztmetszet és kisebb áramú kapcsoló elemek szükségesek.
Nem! Legalábbis nem sok mindent. Hidrogéntárolás házilag nem az igazi. Ami még bizonyos mértékben tárolható: vízszivattyúzás és sűrítettlevegő, de ezek közvetlenül is megoldhatók a szélkerékkel. Házilag szintén elég korlátozott. Nincs mindenki háza mellett víztorony és festőműhely. Legtöbb energia még mindig a forróvízben tárolható. Több, mint az akkumulátorban.
Akkor máshogy fogalmazok. Van szeled, forog a generátor, akku töltődik. Ha az akku feltöltődött szabályzó lekapcsol. Ha éppen nem járatsz számítógépet vagy akármit értelemszerűen nem fog lemerülni. Továbbra sincs töltés. Ha még mindig van szeled valamit még mindig kezdeni kéne a termel energiával. Erre gondoltam. Víz rotyogtatásán kívül lehetne még vmit csinálni? Mondjuk vízbontás vagy olyasmi ami később is "elővehető" energia és nem idő függvénye (nyáron nem kell mindig melegvíz például.
Legalább 2 db 12 V 210 Ah-ás! Az már töltéskor 28 V 20 A, több, mint 500 W. De a kétszeres "gyorstöltés", 42 A sem árt még neki. Ilyen telepeknél célszerűbb az akkukat sorba kötni. A töltővezetékek vesztesége is kisebb (biztos nem 2 m-re lesz a generátor a háztól, de az akkukat sem teszed az oszlop tetejére :-)), az inverterek, UPS-ek is jobban szeretik a nagyobb bemenő feszültséget. Jobb a hatásfokuk. Erről egy jobb szünetmentessel el tudod látni hosszabb időre a TV-t, világítást, számítógépet. Még akár a hűtő is eldünnyög róla, ha az UPS kibírja az indítási áramlökést (1000 VA-s már biztosan). Porszívót viszont ne akarjál rádugni! Viszont ehhez komoly szélkerék (és szél) kell, mert annak nincs értelme, hogy ha nincs szél, 220-ról töltögess. A felesleg meg mehet a bojlerba. A példában hozott generátort szerintem szándékosan égették le, kíváncsiságból addig hajtották (biztos nem széllel), amíg bírta.
Tedd bele a söntödet egy jó nagy víztartályba. :) Télen segít fűteni, nyáron kevesebb lesz a HMV előállítési költség. Ha még mindig sok lesz a fölösleg, eladod jó pénzért az áramszolgáltatónak. Jó, ez csak vicc volt, oda már komoly beruházások kellenek.
Ha akkukat töltünk 10-20 amperes nagyságrendről beszélünk. Ez a kapacitás egytizede kb (mondjuk 2 db 100 Ah akku párhuzamosan). De ez még akkor is 100-200 watt. Akármilyen erős szelünk van ennél többet nem tömhetünk az akkuba biztonságosan. Ennélfogva hiába pörög a szélkerekünk, a többi termelt áram látens teljesítmény. Vagy maximum elég a söntön és feleslegesen terheljük a gerjesztőtekercsünket. Gondolom ezért égett le az a "nirvana" 4 kW-os generátor. Vmi értelmes ötlet kéne, h az ilyen "feleslegesen" termelt áramot, h raktározzuk el.
Ne is próbáljatok gyorstöltéssel jönni, mert nem vagyok akkugyilkos. :)
Kicsit nézelődtem, ha már a saját régi jó könyvem nincs meg. oldradio- Nührmann: Professzionális kapcsolástechnika II., 206. oldal. Bár a szöveg és az azt követő kép elég jelentős mértékben eltérnek egymástól (professzionalitás?), kiinduló alapnak nem rossz. Széles bemenő tartomány, a teljesítmény már közelít, a kimenő állítható, már csak áramkorláttal és söntre kapcsolással kell kiegészíteni, az meg már nem olyan nagy probléma. Bár még ez előtt egy sokkal egyszerűbb feszültségcsökkentő kapcsolós stabilizátor továbbfejlesztésére gondoltam (1 tranzisztor, 1 tekercs, 1 dióda), csak nagy áramoknál már 1-1 eszközzel nehezebb a dolog, vagy párhuzamosítani kell. A PC tápok 20 A-es diódáival az sem lenne nehéz.
Mindenképpen abból kell kiindulni, hogy mit szeretnél kezdeni a termelt energiával.
200-300W teljesítmény akkutöltésnél 15-20A 12V-on, ami nem kevés.
Ha vizet akarsz melegíteni vele, akkor nagyon kevés de akkor nem kell tápegység
csak a maximális áramot kell meghatározni és gondoskodni a terhelés lekapcsolásáról a túlterhelés megakadályozására.
Az én ködös terveimben 2 db 2,2KW os fűtőszál lebeg, melyet a fűtés puffertartályába szerelve párhuzamosan, vagy sorba lehet kapcsolni.Soros kapcsolásnál így ugyanakkora feszültszégnél negyedakkora a felvett telsesítmény viszint kétszeresére emelkedhet a maximális fordulatszám, ha jól tévedek.
Márcsak azért sem érdemes ezzel kezdeni, mert a PC tápok 12 Volton 8, legfeljebb 10 amperre vannak felkészítve, a teljesítmény nagy része 5 és 3,3 V felé megy (20-25 A). Döglött PC tápot viszont tömegével találni, jóformán senki nem javítja, mert nem éri meg. 2 vagy több trafómagot egymás mellé rakva már esetleg ki lehet hozni valamit. Az én tudásom (ahol még biztonságosan tudok méretezni) megáll a 20-30 kHz-nél, ezekben viszont akár 300 kHz-el mennek a kapcsoló tranzisztorok.
Tegyük fel, h meg lehet buherálni egy pc tápot (az alapján amit mondtatok el is hiszem) . Még ott van a teljesítmény kérdése. Nem tudom hány wattot lehet kicsikarni a generátorból de sztem 2-300-as nagyságrendnél többet. Márpedig egy 450-500 wattos Chieftec-táp igen zsebbenyúlós. Még ha Codegen akkor is.
"Fogalmam se volt róla, h a számítógép tápegység bemenetére egyenáramot is lehet csatolni." Azzal kezdődik, hogy van néhány zavarszűrő, biztosíték, Graetz egyenirányító és két böhöm kondi. Rajtuk 310 V körüli feszültség. Az előbb említett értékek szerint 130-tól 366 voltig egyenfeszültséggel is lehetne "etetni" (~V x 1,41).
"A generátorból levezetett háromfázisú feszültséget egyenírányítva már csak +/- polarításunk van" Egy dolgot még kifelejtettem. 1 fázisu egyenirányításnál a félhullámok közben a feszültség 0-ra lemegy, ahol a tirisztor ki tud kapcsolni. Háromfázisú hídegyenirányításnál a feszültség soha nem esik le 0-ra, erre ez a kapcsolás nem jó, mert a tirisztor 1-szer bekapcsolna, és amíg termel a generátor, többé soha nem kapcsolna ki. Mintha ott sem lenne!
"A grétzre érkezik 20V az Rs=1 Ohm akkor az 20-12V akkufesz I=8A Ugyanez 60V-al 60-12=48V I=48A !!! Az Rs-en pedig 48W diszcipálódik el.Az akkunak meg puposodik az oldala.:)"
A tirisztoros szabályzó nem így működik. A szinuszos feszültségből (egyenirányítás után félhullámok!) a periódus egy, az UJT beállítása alapján kapcsolt időszakában enged át áramot. 60 V bemenőnél is pl. 4 amperral töltene 14 V-on, az ellenálláson csak 4 V esne. A különbözet nem veszik el, csak nem hasznosul. Nem jelentkezik terhelésként a generátoron, emiatt gyorsabban pörög, még nagyobb feszültséget termel. De ezt a szabályzó nagyon széles tartományban lekezeli, csak a megtermelt többlet nem hasznosul. Ha annyira sokat termel, mindenképpen söntellenállásra kell vezetni a felesleget.
Ez a kapcsolás annyira egyszerű, hogy semmire sem jó! :-) Bár korábban azt mondtam rá, hogy feszültségkorlát van benne, de semmi nincs benne. A Zener csak egy szintbeállító, a potméterrel a töltőáramot lehet szabályozni, de bármilyen szintre !!! Nincs semmilyen biztonsági korlátozás, sem túláram, sem túlfeszültség ellen. Nem tudja a változó bemenő feszültséget az akku feszültségéhez ÁTALAKÍTANI, csak csökkenteni.
A generátorból levezetett háromfázisú feszültséget egyenírányítva már csak +/- polarításunk van ami éppen illik egy primer oldali szabályzó pufferköréhez.
De ne szaladjunk előre ennyire. :)
A rajzon vázolt megoldással még mindig az a baj, hogy nagyon nagy a vesztesége,
az áramkorlát az Rs ellenállás. Ez jól méreteztt trafónál elmegy, de nekünk a szélsebességgel arányos, széles tartományban változó feszültség áll rendelkezésre.
Gondolj bele:
A grétzre érkezik 20V az Rs=1 Ohm akkor az 20-12V akkufesz I=8A
Ugyanez 60V-al 60-12=48V I=48A !!! Az Rs-en pedig 48W diszcipálódik el.Az akkunak meg puposodik az oldala.:)
A mai PC tápok többsége, de a monitorok beépített tápjai is elég széles bemenő tartományt elviselnek, akár 95-260 Volt között, ma már átkapcsolás nélkül is. A generátorból kijövő 3 fázist, bármilyen átalakítás előtt egyenirányítani kell, a PC tápnak meg mindegy, hogy egyen vagy váltakozó áram megy be. Régebbi tápoknál volt szabályozási lehetőség, az újabbakban nincsen, kicsit bele kellene merülni, hogyan lehet feljebb nyomni a 12 Voltot. Akkor még mindig probléma az áramkorlát és a söntre irányítás. Ígérem, keresek megfelelő kapcsolást. Tervezésre nem vállalkozok, annyira nem érek rá. Legfeljebb valamelyik fórumon keresünk ügyesebb szakembert. Bár, ha jól meggondoljuk, a Direct drive motor 18000.-Ft-ja mellett a gyári szabályzó 17000.-ért nem is olyan drága. Talán a Conrad hazai üzletében is be lehetne szerezni.
Sziasztok. BXD megállapítása jónak tűnik, a pc-táp jár 110 voltról, bár az csak egy fázis. A másik dolog: A lentebb közölt kapcsolás újra, ezúttal szöveggel. (magáért beszél) töltőáram szabályozás, lekapcsolás, egyszerű
Estét! Olvasom, hogy rátértünk a töltésszabályozásra. Azt mondom , várjuk meg míg elkészül a konkrét generátor/rotor és ismerünk egy átlagos feszültséget és kivehető teljesítményt amiből ki tudunk indulni. Addig is legrosszabb esetben lehet vizet melegíteni az előállított teljesítménnyel. A PWM-ek irodalma és számítási segédletei az összes vezérlő gyártónál fellelhetőek és jobbnál jobb tanácsokkal szolgálnak alkalmazási segédleteikben. (Texas, IR, stb.) A megfelelő topológia kiválasztásához mindenképpen szükséges ismernünk minimum a fennti adatokat, de egyebek is szükségesek lehetnek. Magam is először elkészítem a generátort és utána kezdek a szabályozáshoz. Ha el tudnánk érni 80-90V körüli feszt, akkor könnyen járható út lenne egy PC táp átalakítása.
szia erbe. Az a problémám, h az én elektronikai tudásom a tranzisztornál és a nyákmaratásnál kimerül. Tudnál konkrét kapcsolást szerezni? Nem erőszakolni akarom, csak én nem tok ilyen átalakítgatásokat csinálni. :)
Néhány példa: Töltésszabályzók A PWR vagy PWM jelzésűek a kapcsolóüzeműek. Ezek leírásában is említik, hogy túltermelés esetén sönt (shunt) ellenállásra viszik a fölös energiát. Szélgenerátorok
Széles bemeneti feszültségtartomány, kapcsolóüzem, fix kimenőfeszültség, akku szerint (pl. 13,8V), töltőáramkorlátozás (az akku megengedett max. töltőáramát ne haladhassa meg). Valami biztonsági áramkör is kell mellé, hogy az akku teljesen feltöltött állapotában se tudjon megszaladni a feszültség, egy söntellenállás (bojlerfűtés) elvigye a felesleget. Nehogy egy árva Wattocska kárbavesszen!
