" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Kinek a képzeletében jelentek meg ilyen agyonégett levelek és gyümölcsök képei a márciusi hóviharok idején? :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
Már egyértelműen csupán az óriások és a néni talpon még, a többi teljesen leérett. Úgy érzékelem, nagyon korán fog indulni a másodérés. Mint ahogy máskor is, nem az elsőtermés fajták szerinti sorrendjében, hanem egészen másképp.
Hát ugye attól eléggé függ a méret, hogy mekkora a kiültetett növény. A mieink nagysága is eléggé eltérő, annak megfelelően, hogy mekkora volt a kiindulási méretük. Ezek két telet töltöttek a szabadban és a legkisebb fagysérülés sem volt náluk tapasztalható. A kisebbek paprikapalánta méretűek voltak, a nagyobbak fejlettebb paradicsomtő nagyságúak.
Biztosan máshol is (mind a 18, miénknél jóval melegebb nyarú megyében, ha még itt is) :)))))))))))))))))))))) tapasztalható egy negatív jelenség a rendkívüli hőség következményeként: a leveleket és a gyümölcsöket súlyos napégés érte már eddig is pedig még előttünk áll egy újabb 40 fokos hőhullám.
A kivi érzékelhetően nagyon rosszul viseli a magas hőmérsékleteket.
Még a melegebb klímához szokott káki gyümölcsein is olyan napégés tapasztalható, ami abnormális még a forró nyarú mediterrán, sőt esetenként szinte szubtrópusi jellegű klímával rendelkező termőkörzetekben is. Ezen keresztül is érzékelhető a mostani klímánk rendhagyó volta.
Ezek a fiatal fügék módszertanilag kerülnek más kategóriába. Amíg a húszéves nagy fák fajtáit és a nemrég termőre fordult újabb szerzeményeket nagyapám empirikus módszerével közvetlenül magam választottam ki, addig ezek mások szubjektív véleménye szerint érvényes fajták. Aztán majd möglássuk... :)))
Ez egy másik, annál is idősebb, nagyobb példány. A karók "fűkaszatámadás" ellen hivatottak védeni minden fotózott növényt. Szerencsére a terület most már be van kerítve, tehát vadtámadás nem várható.
Milyen szép formás bokor lett az őzek által megmetszett japán naspolyából!De ha jól látom nem lessz rájuk bízva többször a metszés.Gondolom, a karók azért vannak,hogy dróttal körbe lessz kerítve.
A Dunántúl nyugati és északi felén abban a 2012-es februári két hétben néhány nap kivételével szállított fagy volt, végig döngetett az északi-északkeleti szél, csak 1-2 napra állt le, akkor viszont nem volt komoly hótakaró, mivel a szél elhordta.
Ahol volt, ott -20-26 fokok lettek.
A Dunántúl nyugati és északi fele jól jött ki a dologból, persze ez nem garantálja azt, hogy a most következő télen meg pont ott lesznek komoly fagyok.
Azok a fügék azért akkorák, mert idős növények, nagy gyökérzettel, és egy tövig fagyás után is néhány év alatt gyorsan felépítik újra a koronájukat.
Hogy mikor fagytak el utoljára azt nem tudom, 2003, 2005 talán.
"Az elmúlt években, amikor elfagyhattak volna, egyik esetben sem volt jég a Balatonon, így a víz temperáló hatása miatt a parti sávban nem károsodtak a fügék."
Ez így ebben a formában biztos nem igaz, hiszen 2012 februárjában a hosszú rendkívül hideg idő alatt biztos be volt fagyva, méghozzá vastagon.
"a 2009-es decemberi és a 2010-es decemberi hidegnél"
Igen, ekkor nagyon hirtelen jött a nagyon hideg úgyhogy valószínű nem tudott a tó befagyni.
"A 2012 februári rettenetnél pedig a Balaton környékén, az északi parton pláne inkább szállított fagy volt"
Ezt nem igazán értem. A szállított fagy egy rövid max 1-2 napos jelenség szokott lenni és utána a kisugárzásos fagy szokott hosszabb időtartamú lenni. Hogy lehett szállított fagy 2 héten keresztül 2012 februárjában?
Nyilván az elején az volt, de szerintem később átalakult kisugárzásossá.
"2006-2007 óta a Balaton északi partján nem szenvedtek kárt a fügék"
És mi volt a helyzet az előtt?
"az azóta eltelt években meg tudtak szép nagyra nőni."
Amiket láttam idősebbeknek tűntek, mintha régebbiek lettek volna.
Valóban jó érzés tölti el az embert, amikor a ronda szeles időben beszélgetés közben az olajzöldesen hullámzó víz felett feszülő zsinórját veszi észre rajta pecergő csipesszel. :)
Szeles időben hárfaként muzsikál a bot már egy 1-2 kg-os potyka kitessékelése közben is.
Igen, valóban ez is mind igaz. Amit én leírtam, az pedig a Csörnyeföld, vagy Becsehely típusú helyekre érvényes, ahol ez a "domb előteri" szituáció képes csodákra.
Az elmúlt években, amikor elfagyhattak volna, egyik esetben sem volt jég a Balatonon, így a víz temperáló hatása miatt a parti sávban nem károsodtak a fügék.
Kivéve a déli parton, mivel a 2009-es decemberi és a 2010-es decemberi hidegnél is délies légmozgás volt a kritikus éjszakán, így a déli partot értelemszerűen nem mentette meg a víz hője, legalábbis nem annyira, mint az északit.
A 2012 februári rettenetnél pedig a Balaton környékén, az északi parton pláne inkább szállított fagy volt, és az alacsony abszolút tengerszint feletti magaság miatt azt is átvészelték.
2006-2007 óta a Balaton északi partján nem szenvedtek kárt a fügék, az azóta eltelt években meg tudtak szép nagyra nőni.
