találtam is csapágyakat. amire viszont még nincs magoldásom, az a kis gumi "cilinder" a csapágyban. bár még nem szakadtak el, de nincsenek túl szép állapotban.
bocsánat ha botorságot írok mert közel nincs akkora tapasztalatom mint a legtöbbeteknek, de véleményem szerint egy Korg M1 és hasonló mechanikájú billentyűzeteken igen nehéz orgonálni. Nekem több mint 10 éve van és bár sosem játszottam A, B, C-n de régen próbáltam P100-at, L100-at. Hát az egész más volt. Nagyon kedvelem az M1-et mert tényleg strapabíró és jó mechanikája van de inkább zongorás, rhodes-os játékra.
Próbáltam már clone-okat is (persze abból is csak keveset) de eddig ami nekem a legjobban tetszett az a Nord C1 volt. Sajnos Viscount-hoz még nem volt szerencsém, azt is kipróbálnám.
Ami nekem még van az OFF a vermona formation 1 ON. Ezen sokkal könnyebb orgonás dolgokat játszani. Ha valahogy lehetne a billentyűzetét midisíteni, szívesen megcsinálnám felső vagy alsó manuálnak az XB2-höz. Mellesleg az XB-2 nek nagyon hasonló billentése van mint az M1-nek. Nem is megy rajta a virga:(
Nemrég viszont próbáltam A33-at és Zsoltnak adok igazat, ez tényleg sokkal inkább alkalmas orgonás játékra mint más billentyűzetek. Hát ennyi az én véleményem.
Szegény Emersont az ág is húzza, elterebélyesedő kézsérülése miatt le kellett mondja az idei Keith Emerson Band és az év végi ELP újraegyesülési turnét, ráadásul az édesanyját is elvesztette.
Ajjj! De kár! Titokban pedig azt reméltem, hogy sikerült vendégül látnod egy kis zenélésre. Szerintem egy páran megpukkantunk volna az irígységtől!:-) Talán majd legközelebb....
Billentyűzethez kapcsolódóan, most járt kezem alatt egy Roland EP85 digizongi. Igazából nem valódi zongora, mert nem kalapácsos, de nagyon kiválló Hammond-közeli szintibillentése van! Tökéletesebb még az említett etalon DX7 keyboardhoz képest is! Annyi hibája van mindössze, hogy nem waterfal, hanem szabályos zongora billentyűi vannak (azaz vékony perem a fehér billek elején - ez nem túl praktikus egy glissandónál, tehát le kell köszörülni).
Ugyan a cucc 88 billentyűs, de van 76-os változatban is, billentésre ua.
Utánna fogok kérdezni ennek a mechanikatipusnak, mert jobb mint az A33, A37 és egy ügyes asztalos munkával lehetne belőle vmit kreálni, pl két ilyet egy kaszniba berakni stb...
Eladnám alábbi Joey lemezemet ha valakit érdekel esetleg!!!
Köszönöm a felvilágosítást! Azon nyomban ki is próbáltam, és :(
Kicsit mintha fényesedne, de...
Gondoltam nem kellene feladni ilyen könnyen, és a vibrato menüben találtam egy chorus emphasis nevű paramétart gyárilag "5" felcsavartam 9-re, és mindjárt jobb kedvem lett. Pont az történt amit írtál, most az M3 normal chorus-a a az XK C2-jénél fényesebb, a C3-jánál kicsit "fakóbb". A c3 intenzívebb is.
Készítek majd videót róla hogy meghallgatható is legyen.
A becsapást illetőleg lehet hogy az a gond, hogy a kamera kb 30cm-rel volt a Leslie felett. (A másodok résznél látszik is s sarka.)
Hiába van 6 állás, gyakorlatilag nincs szükség mindre. A v3 ami alapjaiban nyávogtatja meg az egész frekvenciasávot azt a régi tánc, szalonzenében használták lezli helyett. Ethel Smith és társai.
A lényeg a c3 állás.
Általunk példamutatónak talált zenei irányzatok és előadók szinte kizárólagosan ezt használják ami nem véletlen. Csak részben rángatja a hangterjedelmet.
Jött Jimmy Smith és utána mindenki ezt az iskolát követte. Jo(h)n Lord is. (Jonathan)
Egy szám kivételével (Blind-c1) szintén csak a c3-al operál. Sőt, a lezlitlen korszakában (70-73) magát a lezlis tremolót is ezzel helyettesíti. Pl. Made In Japan szinte minden szólója: Highway Star, Black Night, Lazy. Mostani korszakában is azáltal teszi az orgonája hangját olyan csikorgóssá. De Jimmy Smith, Jimmy McGriff, Richard Groove Holmes, stb... esetében is gyakran "beragad" a vibrátó kapcsólója a c3 állásban.
Ezzel csak a c3 vibrátó rendkívüli fontosságát szeretném érzékeltetni. Amelyik klón ezt nem tudja becsülettel, az sajnos hiányosság, ugyanis megfosztja tulajdonosát a Hammond eme nagyon lényeges hangzásvilágától.
Hogy is kellene szólnia vele?
A hangzás bekapcsolása után legyen kicsit hangosabb, élesebb és a hangkerekek kb. 20 utolsó darabjának hangját hagyja békén. Tehát inkább csak a mélyebb frekvenciát rángassa. És a dinamikára is rátett egy lapáttal.
Sajnálattal tapasztaltam hogy a legtöbb klón gyakorlatilag ezt az egyszerű feladatot nem tudta rendesen megoldani. Ennyire nem volt fülük a hanxerészeknek még a multiknál sem?
Többi erénye mellett az első korrekt c3 szimulációt a B4/1 szoftvertől hallottam méghozzá a mezei gyári állásaiban is. Gondolom a B4 minden topiktárs részére megoldható. Összehasonlítási alapnak megfelelő kellék.
M3: az egyetlen kis Hammond aminek a vibrátója szinte tökéletesen hozza a B3 sírását. Ha kevésbé is, de kifényesedik a hangzás. Az erősebb állása úgy a c2-c3 között helyezkedik el. Betasound videója kissé becsapott, azt hittem hogy a gyengébb állás van bekapcsolva rajta.
Az orgona és vibrátó tesztjéhez a bluesban általánosan használt Smith, Holmes regisztrációt javaslom a 4. oktávban a foldback előtt és után: 888 000 008.
Ha ez fémesebben sír kicsit rekedtesen, akkor rendben.
Én 2002. decemberében vettem az XB-met újonnan Németo.-ból. A MS lezli' valóban hatalmasat lendít a hangján. Egy 4-5 általam kreált preset-et elégnek tűnik. Játék közben csak ritkán használom a drawbar-okat. Szólóknál V2/C2-t szoktam még bekapcsolni mostanában. A PRO-145 12AX7-es csövét használom a gyári overdrive-t 0-n hagyva. Felvételeknél a vastagabb szund' érdekében az upper-lower manual-t egy midi csatornára teszem és a Triton Le-vel játszom a Hammond-on, így azért vaskosabban szól, mint önmagában. Vannak hiányosságai, de én szeretem. Mégiscsak az első Hammond-om (ha szuzuki's akkor is). :)
...egy pár kép a lentebb említett midi kapcsolóról. :)
Köszi! Bár az XB teljesen más hangú. 8 évig voltam XB1 tulaj, azt gondolom egész jól kitapasztaltam. Nem hiszem, hogy nagyképűen hangozna ha azt mondanám a lehetőségei határán "táncoltattam". Jó-jó, nekem mindig ott volt az M3, és ahhoz próbáltam állítgatni. Akinek mellette nincs "igazi" hammond, sokkal nehezebb helyzetben van. Amikor eladtam, egy jó barátom vette meg, azzal a kitétellel, hogy megveszi, de vissza ne merjem állítani az eredeti beállításait! Neki M102-je van. Furcsa mód ahhoz jobban "hajaz", (de ez teljesen szubjektív vélemény.)
Egy "igazi" Leslie borzasztóan sokat dob a hangján, mondjuk ezt pont neked nem kell mondanom, akinek Motion Sound –ja van... Az XK-ra viszzatérve: mint minden hangszerre, erre is, sőt ezekre (mármint a klónokra) különösen jellemző, hogy az nem úgy működik, hogy megveszem-hazaviszem-kiveszemadobozából-bedugomalezlibe és máris John Lord köszön rám. Szép magyar szóval „kasztömizálni” kell. A magam részéről egyetlen gyári beállítást sem tartottam meg, (és itt most nem a presetekről van szó). Igyekeztem ennél is mindent az M3-hoz állítani. (hamáregyszer az van otthon :))
Leakage: Az 59-es kicsit zajos, kicsit karcos hangú öreghez pl a B-type / Noisy 60 Tonwehl beállítás közelít a legjobban. (hasonló mint a NI B4 Pesets/B3 Dirty) Az XB-1-en ilyen lehetőség nincs, ott csak egy B3-type választható. (Az XK-3 nál ezt tonwhelenként külön - külön be lehet szabályozni, szintel, szűréssel /LPF, HPF, resonance/ stb... együtt, mintha a pickupot állítanánk. (Ezt egyszer már leítram))
Key klick -nél mind a szintet, mind az időket (attack, relase) min a szűrést (LPF) megfelelően beállítva ad közelítő eredményt. (XB-nél soft – normal – max választható beállíthatóság nélkül)
Perka: Az XB sok esetében nem tud akkorát szólni mint kellene, és a beépített torzítóját használva a perka hajlamos „eltünni” a hang elejéről. Külső torzítóval ez már nem minden esetben van így. Az XK gyárilag akkorát „pukkan” hogy nem győztem visszaszabályozni. Az időket és az egyebeket itt is utána kell állítani. (Az eredmény meghallgatgató.)
Vibr/Ch.: Nem tudom a B3 vibratojának milyennek kellene lennie, de azt tudom, hogy az M3 nem olyan. Az M3-nál nem 3 – 3 lehetőség csupán 2 – 2 áll rendelkezésre (small, normal). Mint a videóból is kiderül Az XK-t C2 re kapcsolva elég jó közelítéssel hozza az M3 normal chorus-át. Ez az a paraméter, amihez nem nagyon nyúltam. Igaz Full drawbar körül már egy kicsit más, de nem B3-am van, nem tudhatom... (Az XB-nél sajna ugyanaz az áramkör felelős a műlaciért is, ezért ha ez utóbbi megy, nem nagyon hagyja érvényesülni az előbbit.)
Kíváncsi lennék okulás képen hasonló összehasonlításokra, hogy mire kell figyelni, miben más, énhogyoldottammegazthogy stb… (Esetleg B3 – M3, B3 – L100 stb is.) A „jutyúbon” persze lehet látni hasonlókat, de én inkább a felhasználók (értem rajta használók) tapasztalatai alapján szeretném megformálni a véleményem, mint az XY cég saját alkalmazott dílere által demonstrált valamiből.
Nos, jó HAMMONDOZÁST!
Éljen a Hammond és a Leslie megbonthatatlan barátsága...
Nekem (mint XB-1 tulajnak) az a tapasztalatom, hogyha önmagában nem is (mindig, minden setting-ben) annyira szembe(fülbe)tűnő a különbség, zenében 'lebukna' a szuzuki'. Pedig én is mindent elkövetek, hogy a lehető legközelebb hozzam a szund'ját a mighty B3-hez. :)
De grat.! Szép teszt! És nekem tetszik a szund'!
A KORG-omnak nincs olyan mászterkíjbord' funkciója, hogy játék közben külön kezelje a külső midi csatornákat (1-16-ig) ezért csak egy midi jelet küldi ki. (Persze ez nem igaz seq mode-ban.) De néha együtt szeretném megszólaltatni a Hammond-dal úgy, hogy az XB a slave. Ezt okosan, leleményes magyar megoldással :) egy elfekvő lámpa kapcsolóval oldottam meg, a KORG felőli midikábel egyik pólusát megszakítva. :) Majd teszek fel 1 képet a 'mű'ről. :) (Tovább 'vadászva' egy elegáncsabb' kapcsolóra...) ;)
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a felvételből nem derül ki a különbség:-) Élőben azért biztos más és más a hangjuk. Sajnos nem hallottam még élőben M3-at, így nincs összehasonlítási alapom. Talán egyszer valamikor lesz......
Sziasztok! Sokszor hangzik el, íródik le különböző klónok kapcsán, hogy ezért vagy azért nem jó. (Vagy egyszerűen NEMJÓÉSKÉSZ!) Én most egy más szempontból szeretném a dolgot megközelíteni, és megmutatni nektek, és az épp kétségek között vergődő, éjszakánként izzadva ébredő tanácstalanoknak, hogy a melyik klónt válasszam kérdést nem feltétlen olvasás alapján, inkább összehasonlítás - hallgatás útján kellene eldönteni. Jó lenne, ha meg tudnánk mutatni, hogy egyes klónok miben jók, mik az erősségeik. Úgy gondolom, nem csak én látnék szívesen összehasonlítgatós videót a különböző klónokról. A következőket én követtem el. M3 VS XK1. A hang a kamera beépített mikrofonjával lett rögzítve. Az „alanyok” a 760-asomra csatlakoznak, keverőn keresztül.
A régiek közül magasan a legjobb szintibillentyű az Ensoniq nagyobbjaié volt. SD-1, TS-12, ASR-X. Hihetetlen precizitás, key action. Hab a tortán a polifónikus aftertáccs.
