" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Én Szirmabesenyőben lakom és a Sajó gátja alá hord ki a kert vége . Tehát ez is fagyzugos hely. A múlt ében ültetett minikivik röhögve kibírták a telet és a tavaszi boldogság utáni rettenetet is. Igaz hogy takarásnak mindegyik bokorra egy-egy jó vödörnyi
földkeveréket ráborítottam ősszel, de a takaratlan rész is túlélt.
Ültesd ki . Locsolgassad. Szeptemberben hagyd abba a locsolást. A minikivit hagyni kell , hogy nőjön úgy ahogy akar, ha a gazdát nem zavarja. E télre boríts mindegyik nyakába egy vödör érett komposztot fagyvédelemnek. Tavasszal meg is lesz a fejtrágyázás az első locsolással.
Ezeket tegnap vettem 6euróért 40cm magasak,kint dolgozok németbe itt vettem Norma nevű boltba úgy vagyok vele amit a németek árulnak rossz nem lehet de tévedhetek.A vetőmagokat innen vittem tavasszal azok nagyságrendekkel jobbak az otthoninál.
Azért a talaj ph-t vedd figyelembe.Ugyanis az alföldi talajok nagy része meszes,lúgos és a kiwi nem megy benne semmire.Erre csak ráadás a késő tavaszi fagyok,sztem nem lesz nagy sikere a projectnek.
Hazalatogattam Aszodra, megneztem a kertet. Kicsit elkeseredtem, mert ha en nem gondozom a novenyeim, akkor azok nem ugy fejlodnek, ahogy kellene.
Par foto, aztan egy video, majd par kerdes lesz :
ez egy 5 eves lotus alapnoveny, aminek a tetejerol kifagyott egy 'Tipo', de meghagytam, mert terveim voltak vele, aztan a koltozes miatt azok nem jottek ossze. Bar egyszer jo lenne minden agara kulonbozo fajtakat oltani...
A kov ketto szlovakiabol szarmazo egy rugyes allapotukban hozzamkerult nikita es rossyenka. Sem locsolva, sem metszve nem voltak :
ez pedig egy video a kivimrol. Nagy terveim voltak vele, de a pergolat nem tudtam elkesziteni, az elkoltozes elotti utolso napon azert legalabb a keritest meghosszabbitottam es kihuztam par drotot, hogy kapaszkodhasson :
Az elso evben a kivi 2.5 meter magasba lendult, amit lefektettem, de a keso tavaszi fagy tovig sorvasztotta 2012-ben. 2012-ben visszakuzdotte magat valamennyire, de ugye csak a fagyas utan, eleve nem volt eleg ideje, de kb 2 meterre felkuszott, illetve akkor meg kotoztem, nem volt csavarodva. Mivel ezen a tavaszon magara volt hagyva, ossze vissza csavarodott, kb 20 centirol indult az elso oldalhajtas. A droton sem kuszott vegig, hanem egy ido utan visszafordult es sajat magara csavarodott.
probaltam kicsit megigazitani, de tokeletes nem lett. Majd tervezek az apossal egy akasztofa jellegu kiegeszitest a futtatora, hogy oldalra is tudjon menni.
A kerdes az lenne, hogy tavasszal mit probaljon meg az apos metszeni rajta? avagy ne is metsze, hanem majd valahogy kialakul es ha valaha hazakoltozok, akkor ujrakezdem? :D
Sok éve nő minikivi (weiki) a házam előtt, téli fagykárt soha nem tapasztaltam. Amikor nyugalomban van, strapabíró. Tehát a vesszők elföldelését a magam részéről nem tartom indokoltnak.
Probléma akkor van, ha tavasszal megindul, és utána éri fagy. Sajnos, arra érzékeny.
Rengeteg topicot, hozzászólást, cikket átolvastam már a szőrös kivi sikeres szaporításáról, termesztéséről, viszont én az Alföldön lakom, ahol a -15-20 fokok sem ritkák télen, ezért inkább a kopasz minikivi mellett döntöttem. Erről azért nem lehet annyi "szakanyagot" találni.
Leírom én mit hogyan csináltam és csinálnék legyetek szívesek kérdőjelezzetek meg, vagy segítsetek mit kéne máshogyan.
Tavasszal sikerült hozzájutnom 4 fajta termős és egy fajta porzós gyökeres példányhoz. Volt amelyiket egy kedves fórumtárs küldte és voltak amik kertészetből származnak. Elméletileg teljesen mindegy lenne melyik fajta melyiket porozza be a lényeg ugye, hogy egyszerre virágozzanak. Nekem a "Weiki"-m van mint porzó, majd kiderül a többiek mennyire alkalmazkodnak hozzá.
Elég belvizes területen lakom és ugye a kivi nem szereti a pangó vizet ezért nem voltam biztos benne, hogy megmaradnak. Ezért egy példányt kiültettem, egy példány pedig ment cserépbe árnyékos helyre. Amiket kiültettem átlagban 30-40 centire jöttek eddig fel, viszont a cserepesek árnyékban 2-2,5 méteresre is megnőttek.
Amiket kiültettem azokhoz megy a típikus T oszlopos kivi támrendszer. Szerintetek ugyanúgy lehet ezzel bánni, mint a szőrös kivivel? Felviszek egy hajtást, azt 1,5-2 méteres magasságban elviszem vízszintesbe és majd erről a főkarról hajtanak ki a termővesszők? Ősszel megpróbálom kiültetni egy kevésbé belvízes területre a most cserépben lévőket. Tudom így télen könyebben elfagyhat, de ha tavasszal ültettem ki, akkor nem fog menni semmire visszametszés nélkül. Így hátha jobban megerősödnek a gyökerek tavaszra. Valamelyikőtök próbálta már a vesszőket leföldelni, mint a szőlőt szokás? Beborítjuk földdel a kemény fagyok előtt és majd a kemény fagyok elmúlása után kiföldeljük.
Igazából én mindenhol 2 hajtást hagytam meg, de az egyiket lefogom tavasszal vágni ha kihajt a másik és szaporítóanyagnak tökéletes lesz.
Köszönöm előre is a megerősítést, hogy jól csinálom, vagy hogy nagyon nem jól! Minden vélemény érdekelne.
Évről-évre megjelentem az őszibarackos topicban egy "bio" vonalat képviselve. Számtalan sikeres példát bemutattam az őszibarack spontán, teljesen vegyszermentes termesztésére és szinte vad tenyészetére. A saját és néhány közeli ismerősöm permetezetlen, gyönyörű gyümölcsökkel roskadásig teli fáit fotózgattam és nem győztem inteni a vegyszerek mellőzésére. A meghatározó "személyiségek" olyan módon kezdtek viszonyulni hozzám és olyan megnyilvánulásokat produkáltak, hogy fölhagytam az ottani fórumozással. Így biztos jobb azoknak, akik továbbra is mérgezik magukat és a hozzátartozóikat. (????)
Azt a nyamvadt termésű akarmilyen gyümölcsfát ki kellene vágni, mondta egykoron anyám. Apám válasza az volt, nem baj marad, mert nem kell permetezni. A rezisztencia fogalmát ő így "érezte".
Teljes mértékben egyetértek. Nálunk sem látnak a gyümölcsök, zöldségek permetet. Inkább pálinkát, lekvárt mirabolánból készítjük; a meggyfa magról nőtt, mégis szakadásig volt ízletes gyümölcsökkel, és még sorolhatnám. Sajnos viszont ezzel kevesen vannak így ezen a vidéken (országban?), itt nálunk permetlét, permetlével esznek.
Az itt tárgyalt "mediterrán" fajokat nem "flancból" részesítem előnyben, hanem azért, mert nem igényelnek vegyszeres kezelést.
A mediterrán térségben kénytelenek mérgezni a kákit a mediterrán gyümölcslégy miatt, a kivit a bakteriózis miatt. Nálunk egyelőre(!) "biotermékek". Ez pedig megfizethetetlen!
Én a gyümölcsök mérgekkel történő permetezését abszurdumnak tartom. Az a faj, amelyik a növényre és közvetlenül a gyümölcsökre (ráadásul többszöri) méregfelvitel mellett tartható fenn, számomra teljesen kiesik a számításból. Az őszibarackot és a szőlőt is permetezés nélkül termesztem. Ha nem sikerül, menjen a fenébe, nem kell. Ha a szőlő így hagyja magát termeszteni, jó, ha nem, menjen a francba. Nem mérgezem a családomat és magamat vitaminbevitel címén.
