" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Új kivit fedeztem fel Tatabányán. A képek még a nagy melegben készültek. Gyakran járok arra és csak most vettem észre, ez is azt bizonyítja, hogy csak jobban körül kell nézni, amennyiben ilyen növényi példákat keresünk. Korábban Komáromban fedeztem fel egyet: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111770533&t=9181283
Régebben voltak olyan vélemények, amelyek inkább a kivi termeszthetetlenségét voltak hivatottak bizonyítani, vagy inkább termeszthetőségének nagyon szűk régióra való korlátozottságát. A tokaji(http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125565348&t=9181283), bakonyi és egyéb bemutatott példák cáfolják ezt a véleményt.
Érdekes, hogy teljes árnyékban a nénifüge egyes termései képesek megvárni a másodérésűek érését is. Sőt az is előfordul, hogy később érnek, mint egyes másodérésűek. A sárga óriásnál az elsőérés normál körülmények között is kitart a másodérésig.
Igen, kezdenek éregetni, illetve érésre "előpuffadni". Néhány nap múlva már látványos lesz. Most a zöld aszalódón van már néhány teljesen érett szem, a színesek közül pedig némelyik gyümölcs kezd színeződni.
A múlt héten a tormaföldei szőlőhegyen szilvát szedtünk. A gyümölcsök napfény felőli oldalán a gyümölcshús egészen a magig teljesen barna volt és lekvárra emlékeztető ízű, enyhén erjedt háttérízzel.
Néhány kép annak érzékeltetésére, hogy mennyire abnormálisan magas hőmérsékleteket kellett (volna) kiállniuk a növényeknek/gyümölcsöknek ezen a nyáron. Ha a miénknél melegebb nyarú országokban normálisnak és általánosnak minősülnének az ezen a nyáron nálunk előfordult hőmérsékletek, akkor számos gyümölcsfaj ott nem lenne termeszthető, mert a termések megsülnének a nyári időszakban.
Többször leírtam már, hogy a kivi egyáltalán nem napfényigényes növény, a napsugárzásnak nagyon kitett gyümölcsök még a mostaninál szerényebb nyári hőmérsékletek mellett is hajlamosak megégni (ha nem is ELégni, mint most).
Most már ne nyúlj hozzá metszőollóval! Ebben az évszakban már nem szabad metszeni.
Ha két párhuzamos kordonkar menne egymás mellett, a belőlük kihajtó, leendő termővesszők egymásba fonódnának és hasznavehetetlenné válnának. Az egyiket tavasszal el kell távolítani.
A kiviket ahhoz hasonlóra kellett volna kinevelni, amilyenre a harmadikat sikerült. Annak egyedüli hibája, hogy ketté van ágaztatva. Egyik vízszintes "kart" el kell távolítani róla ahhoz, hogy a jövőben helyesen alakítható és termőként kezelhető legyen.
