" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ezekből hetet ide ültettem a Sajó gátjának tövébe . A nyári környezet megfelelő lesz a számukra .
Kibírják-e majd a telet? Minden reggel hétkor itt a gát alatt le fogok olvasni egy minimum hőmérőt. Jó kiegészítése lehet a város belsejébe költöztetett meteorologiai állomás méréseihez.
Egészen más dolog helyben szaporítani, mint vegetációban lévő növényi részeket 30 fokot meghaladó melegben postán szállítani, különösen, ha nem is 1-2 napos, hanem több hetes szállítási időről van szó. Ráadásul esetünkben nem termés nélküli sarjakról, hanem olyan fügefáról van szó, amelyiknek az ágvégein jelenleg 4-5 darab félöklömnyi, érésben lévő füge van.
Köszönöm a választ. És levéllel vagy levél nélkül dugványozod? Az én tapasztalatom az, hogy a nyugalomba vonult ágakban sokkal több erő van, nagyon jól gyökeresednek. Postázás szempontjából a csupasz ág jobb lenne, szerintem. Az út legalább 2 hét. :)
Tapasztalatom szerint a füge az év bármely napján dugványozható, ezért nem kell télig várni az áhított fajtára. Én már szaporítottam mind a négy évszakban, pl. most július közepén dugványoztam 5 darabot és már gyönyörűen meggyökeresedett, új, kb. 4cm-es hajtást hozott levelekkel az ötből 3 darab. Tegnap is földbe dugtam 10 darab ágat.
Nagyon érdekes megfigyelni a zöld aszalódó füge érési folyamatait is. Gyakran nem a "legidősebb" (az új növekményen a legalsó) füge érik elsőként. A puffadásból egy nap alatt teljes érés, a teljes érésból egy nap alatt kezdődő aszalódás:
Igen, a hagyományos magyar fajtákon kívül minden idősebb fügefám olasz eredetű. A sárga óriás Treviso-ból származik.
Fontos, hogy amikor eljön az ideje, Te jelentkezz újra! Ezt mindenkinek el szoktam mondani, mert többször előfordult, hogy megnehezteltek rám, mert "elfeledkeztem" az illetőről. Elmondom, hogy többszáz emberrel vagyok kapcsolatban...
Természetesen nem ingyen kérném. A helyzet az, hogy van egy ismerősöm aki Indonéziában él, és a fügéket gyűjti. Kérdezte milyen fajták vannak nálunk, én mutattam egy képet erről a sárga óriásról és nagyon megtetszett neki, mert nála főleg csak barna meg lila termésű van. Megígértem neki, hogy rákérdezek és ha tudom akkor beszerzem. Engem annyira nem hatnak meg a fügék, van egy kis bokor az erkélyen nekem az bőven elég.
Szóval, szeretnék 1-2 ágat belőle, nekem télen is jó annyira nem sűrgős. A cserét megbeszéljük.
(Amikor kint voltam olaszban, akkor láttam ilyen hatalmas sárgatermésű fügéket, esetleg onnan származik?)
Nem baj... Általában az érdeklődések után sok felajánlás jön e-mail-ba privátba. Nyár elején volt ugye itt téma a Soreli kiwi rendelés, beszerzés. Azóta már gyönyörűen fejlődik a kertembe.=)
Érdekes felfogásod van felénk ha vkinek van valamiből akkor cserélgetünk stb.
De úgy veszem észre hogy ezen a fórumon te szórakoztatod magadat,meg hencegel hogy mid van ha valaki kér tőled nem akkor nem adsz,írígy is vagy nagyon ez a véleményem.
Miközben több fajtánál is elindult a másodérés, a sárga óriás lombjának árnyékában még javában érnek az elsőtermések, némelyikük még nem is egészen érett. Immár több mint egy hónapja folyamatosan ontja a gyümölcsöket.
Valaki próbálta már itthon a (Cudrania tricuspidata) málnafát nevelni? Láttam több helyen hirdetik, de konkrétan fogalmam sincs milyen lehet az íze. Gondoltam valaki ebben a topicban talán már kóstolt, iltteve nevel ilyen fát is.
Érni kezdtek a fügék az ültetvény fiatal növényein is, a nagy fákon pedig általános a "puffadás" és egyre több gyümölcs érik. A most következő néhány nap "robbanást" fog hozni az érésben. Ezzel elindul a második nagy érési hullám. Néhány fajtának köszönhetően a fügeellátás folyamatos és az elsőtermés egyes darabjainak érése később következik be, mint a másodérés legkorábbi darabjaié.
Új kivit fedeztem fel Tatabányán. A képek még a nagy melegben készültek. Gyakran járok arra és csak most vettem észre, ez is azt bizonyítja, hogy csak jobban körül kell nézni, amennyiben ilyen növényi példákat keresünk. Korábban Komáromban fedeztem fel egyet: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=111770533&t=9181283
Régebben voltak olyan vélemények, amelyek inkább a kivi termeszthetetlenségét voltak hivatottak bizonyítani, vagy inkább termeszthetőségének nagyon szűk régióra való korlátozottságát. A tokaji(http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=125565348&t=9181283), bakonyi és egyéb bemutatott példák cáfolják ezt a véleményt.
