bár elhatároztam, hogy nem akarok érvelni(itt sem), de most is segget csinálok a számból :)
szerintem nem kellenek ide a Holdról nézve az állócsillagok, meg körbeforduló naprendszer.
elég lenne azt belátni: ha a Hold nem forogna, akkor egy keringése alatt a földről szépen látni lehetne minden oldalát, nem csak azt a részt, amit már megszoktunk.
Hú de nehezen érted meg! A csillagok egy nap alatt vagy akár egy hónap alatt gyakorlatilag mozdulatlannak látszanak, ezért remekül lehet őket forgás (Föld vagy Hold) viszonyítására használni.
De nem úgy mozognak meg nem állnak, nem érted a csillagokat, dömdödöm. Na gyerünk, ne értsd ezt se, és legyél nagyon okos! Mindezt írd meg a könyvedben is, hogy a gyerekek majd jobban aludjanak rajta...
Tudod két kezem van. Az egyikkel ütök, a másikkal neked írogatok. ;)
"De még mindig nem tudtál válaszolni arra, hogy ugyan mihez képest állna a Nap, ha nem forogna?"
Igen végre egy értelmes kérdés. Ez a leglényegesebb, mert ez mondja meg azt is, hogy a Hold miért nem forog. De nem akarom itt lelőni a poént, majd elolvashatod a hamarosan megjelenő könyvemben.
Micsoda trotli labdamenet lehet az macskajancsi, ami közben te a telefonod billentyűit nyomogatod!
De még mindig nem tudtál válaszolni arra, hogy ugyan mihez képest állna a Nap, ha nem forogna? Mi az az égitest, vagy égitestekhez rögzített rendszer, ami ott perdületmentes, ami a nemforgás viszonyítási alapja?
Pedig ezt igazán tudnod kellene, amikor arról beszélsz, hogy a Föld forgását nem magához a Naphoz, hanem egy nem forgónak képzelt Naphoz kell viszonyítani.
dezsőke, látszik, hogy nem vagy otthon a csillagászatban.
Azt, hogy a távoli csillagok viszonyítási alapot képezhetnének, akkoriban hitték, amikor még azt gondolták, hogy a csillagok nem mozognak. Úgy is hívták őket, hogy "állócsillagok".
De ma már tudjuk, hogy állócsillagok nincsenek, és rendszerük sincs.
"A csillagok egymáshoz képest mozognak, együttesen semmiféle viszonyítási alapot nem képeznek. Ezt már kibeszéltük."
KibeszélTED, de a mi esetünkben, amikor csak néhány napig viszonyítunk hozzájuk, teljesen jó. Nem figyeled a forgásokat évszazadokig, ugye? Nem hát. Ne hasogass megint szőrszálat! Amíg a forgást figyeljük, addig a csillagok gyakorlatilag mozdulatlannak látszanak. A görögöknek is több eszük volt ehhez, mint az egész szuperfizikának.
dezsőke, ne beszélj butaságot. Az ókori görögöknek a csillagok még istenek voltak.
" A csillagokból látjuk a legjobban, hogy forog."
A csillagoknak nincs rendszere, amihez viszonyítani lehetne. Csak valamelyik csillaghoz lehet, ez pedig éppen a Nap. A csillagok egymáshoz képest mozognak, együttesen semmiféle viszonyítási alapot nem képeznek. Ezt már kibeszéltük.
Vigyázz macskajancsi, ha már nem tudsz meglenni anélkül, hogy előző este bejelentsd itt a másnap reggeli teniszmeccsedet, akkor legalább a labdamenet közben ne írj ide!
"a Nap forgásától eltekintve."
De mikor állna szerinted a Nap? Ha a környező csillagok rendszeréhez képest állna?
"Ha a Föld forgását akarjuk megítélni (vagyis, hogy forog-e vagy sem), akkor melyik koordinátarendszerben gondolkodunk?"
Józan ésszel úgy, ahogy az ókori görögök is. A csillagokból látjuk a legjobban, hogy forog.
"A Nap koordinátarendszerében"
Nem. Az nem olyan egyértelmű, mint az összes csillaghoz képesti forgás.
"Ez a helyes viszonyító rendszer."
Ez lehet EGY helyes viszonyító rendszer, de nem az abszolút egyetlen.
"Amíg a Föld saját rendszerében gondolkodtak elődeink, addig a világ keringett a Föld körül. Vagyis ez helytelen rendszerválasztás volt."
Ebben csodák csodája, egyetértünk.
"Mi lenne a logikus eljárás? Ha a Hold mozgását is ugyanazon helyes elv alapján ítélnénk meg, mint a Földét."
Igen. A csillagokhoz képest. Máris forog a Hold...
"ezek helytelen rendszer választások lennének"
Talán szerinted. A logikusan gondolkodó emberek számára nem. Ha erről szól a szuperfizika, hogy feltűnősködő butaságokat írunk, és csűrcsavarva megpróbáljuk azt kimagyarázni, akkor ne fáradj!
Ha a Föld forgását akarjuk megítélni (vagyis, hogy forog-e vagy sem), akkor melyik koordinátarendszerben gondolkodunk? A Nap koordinátarendszerében (a Nap forgásától eltekintve). Ez éppen a Nap gravitációs mezeje. Ebben a rendszerben a Föld kering is és forog is. Ez a helyes viszonyító rendszer. Azonban a Nap eggyel feljebb helyezkedik el az égitestek hierarchiájában, mint a Föld.
Amíg a Föld saját rendszerében gondolkodtak elődeink, addig a világ keringett a Föld körül. Vagyis ez helytelen rendszerválasztás volt.
Mi lenne a logikus eljárás? Ha a Hold mozgását is ugyanazon helyes elv alapján ítélnénk meg, mint a Földét.
A Hold felett melyik égitest helyezkedik el a hierarchiában? A Föld. Vagyis a Hold mozgását a Föld gravitációs mezejéhez kötött viszonyítási rendszerben kell megítélni. Abban pedig a Hold kering, de nem forog, hiszen a Földről a Holdnak mindig ugyanaz az oldala látszik.
A Hold valóban keringeni látszik a Nap, vagy a csillagok rendszerében, de ezek helytelen rendszer választások lennének. Azért helyes a Föld gr. rendszere, mert ez a hierarchiában a Hold felett álló rendszer, amit én egyszerűbben úgy fogalmaztam korábban, hogy a hierarchiában a Hold főnöke a Föld.
Nincsenek tanaid, nem tudod visszavonni őket. Rengeteg butaságot csepegtetsz ide, de ez itt nem publikáció. Ne hasonlítsd magad tudósokhoz, pláne ne nagy tudósokhoz! Légy szerényebb! Hobbiteniszező vagy maximum. Már ha AZ igaz...
Azon gondolkodtam, hogy mennyivel könnyebb nekem, mint hajdanán Galileinek volt.
Bár ti igyekeztek engem meggyőzni tanaim visszavonásáról, de én kitartóan ragaszkodhatok az elméletemhez.
Mennyivel nehezebb volt szegény Galileinek. Őt is próbálták meggyőzni, hogy vonja vissza a tanait, de neki eközben a lábán volt a spanyolcsizma. Így végül, ha nem is szívesen, de engedett a rábeszélésnek, és visszavonta a tanait.
Az akkori inkvizítorok is igyekeztek jószándékúnak mutatkozni. Mint ahogyan ti is. Csak az dühít benneteket, hogy mára már kiment a divatból a spanyolcsizma.
