ha helye van, de nem mondjuk ki, akkor árt a káromkodás visszafogása. tehát jónak is mondható, ha indokolt. lelkiismereti kérdés. egyébként meg a káromkodás akkor is megfogalmazódik, ha nem mondjuk ki hangosan, vagy nem kerül a tudat felszínére. tehát van. jobb tudomásul venni, mint nem, vagy másnak beállítani.
A magunk tökéletesítésének a Világ jobbítását is szolgálnia kell. A Világ nem értünk van, hanem mi vagyunk a Világért.
ha magadat tökéletesíted, az automatikusan a világot fogja szolgálni. tehát egyáltalán nem kell azzal foglalkozni, hogy a világ jobb legyen, csak magaddal, hogy te legyél hibátlan.
A világ eleve nem tökéletes, mert ez egy olyan építkezés, ahol repül a forgács is.
Nem szavatolja a terv, hogy az emberiségből semmi képpen sem lesz forgács.
"viszont nekünk kellhet a lelki egyensúlyhoz, ha az jogos, és helye van. saját magadnak árthatsz vele, ha rosszindulatból mondod, vagy olyat utálsz, akinek igaza van, és jobban tennéd, ha megértenéd, minthogy elhatárolódnál tőle. neki nem árthatsz, mert az, hogy mi hogyan értelmezünk jelenségeket, hogy mások hogyan bánnak velünk, az a hatalmunkban van, azt meg tudjuk határozni."
Általában igazad van!
Ettől azonban ez még nem jó dolog.
"mi az, hogy továbbvigye a teremtést és tökéletesítse azt. mire gondolsz? szerintem magunkat kell tökéletesíteni, a magunk érdekében."
Csak a magunk érdekéből? Nem szakíthatjuk ki magunkat a teljességből.
A magunk tökéletesítésének a Világ jobbítását is szolgálnia kell. A Világ nem értünk van, hanem mi vagyunk a Világért.
hát pont ez a bajom nekem is, hogy háborítatlanul működnek. olyan hatalmat és szolgasereget alakítottak ki maguk körül, hogy semmit nem tehetsz. kollektív bűnözők, és az a naiv ember is, aki ezeket szolgálja. mert a jóságba veti a hitét, és azt hiszi a tanár annak a megtestesítője. meg már túl sokat belefeccelt a dologba, hogy most meggondolja magát, pláne ha már amúgy is beindult a szekér, befészkelte magát a szektába. a buddhizmus eleve úgy van megmarketingelve, hogy az értelmiségi, gazdag réteget be tudja vonzani, akik a meglévő társadalmi pozíciójukat a vallási szereppel ötvözve még befolyásosabbnak tiszteletreméltóbbnak érzik magukat. az ilyeneket szinte képtelenség érvekkel meggyőzni, még akkor is, ha a saját tanításaikban van világosan leírva pont az ellenkezője annak, amit csinálnak.
A tömeggyilkosság is Istentől származik, ha így nézzük, de attól még nem kell gyakorolni, mert tudjuk, hogy rossz.
mégis vannak, akiknek természetes. nem tudom, hogy a politikai vezetők megkapják-e a büntetésüket, hiszen eleve az isteni tervet kivitelezik csak. már párszor megbeszéltük, hogy amilyen korban élünk, azon nem lehet változtatni, a bibia is megjósolja mi lesz egész pontosan, akkor mi igazolja, hogy ez nem isten terve. jézus is végigment a színjátékon, aztán feltámadt úgy, hogy kutya baja. nagyon nehéz megmondani mi a helyes, max azt tudjuk megmondani, hogy mi mit nem érzünk sajátunknak.
Mi az, hogy nem ártalmas ha megfelelően alkalmazod? A lényege pont az, hogy ártson!
dehogy, a káromkodás pont olyan mint a szentírás, csak a szentlélek segítségével juthat célba. vagyis nem árt, ha ő nem akarja. viszont nekünk kellhet a lelki egyensúlyhoz, ha az jogos, és helye van. saját magadnak árthatsz vele, ha rosszindulatból mondod, vagy olyat utálsz, akinek igaza van, és jobban tennéd, ha megértenéd, minthogy elhatárolódnál tőle. neki nem árthatsz, mert az, hogy mi hogyan értelmezünk jelenségeket, hogy mások hogyan bánnak velünk, az a hatalmunkban van, azt meg tudjuk határozni.
Az ember feladata az, hogy tovább vigye a teremtést úgy, hogy Isten eszközeként tökéletesítse azt.
Nem a rombolás és a rossz táplálása a hivatásunk.
mi az, hogy továbbvigye a teremtést és tökéletesítse azt. mire gondolsz? szerintem magunkat kell tökéletesíteni, a magunk érdekében.
(persze kevés híve merte kritizálni a nagyszerű tanítót, hiszen meg van tiltva, és pokollal fenyegetnek, ha kritizálni mered nagyszerű tetteit. akiknek betelt a pohár, azok csendben leléptek, a többiek meg agyhalottként vagy szolgaként élik tovább az életüket. )
"ha minden istentől származik, az árnyék és rossz is, akkor az átkozódás is. szerintem helye van az átkozódásnak, és egyáltalán nem ártalmas, ha megfelelően alkalmazod. "
A tömeggyilkosság is Istentől származik, ha így nézzük, de attól még nem kell gyakorolni, mert tudjuk, hogy rossz.
Mi az, hogy nem ártalmas ha megfelelően alkalmazod? A lényege pont az, hogy ártson!
Az ember feladata az, hogy tovább vigye a teremtést úgy, hogy Isten eszközeként tökéletesítse azt.
(mellesleg az említett buddhista f@szfej saját maga is tönkretett egy családot, három kisgyerekkel leléptette a szukát a férjétől, majd maga is lepetéztette.)
ismerek egy expárt, ahol a nő rohadt kurva volt, és azért nem lehetett gyereke, mert az. a fiú meg naív és nagyon szeretett volna családot, ezért összehozta, fizette, hogy lehessen. aztán a kurva lelépett a gyerekkel a gyerektartásért meg a lakásért. ez minden, csak nem szerelem. ja, és ehhez egy buddhista faszfej adta az "áldását".
ha minden istentől származik, az árnyék és rossz is, akkor az átkozódás is. szerintem helye van az átkozódásnak, és egyáltalán nem ártalmas, ha megfelelően alkalmazod.
ami a természetben előfordul, az természetes. ha a tudomány előfordul a természetben, akkor az a természet része. ki mondja meg, hogy az agy és gondolkodás természetellenes? tudom, a biblia, de akkor az állatoknak sem kéne eszközöket meg stratégiákat használniuk a vadászáshoz pl.
hát ha a szerelmet nem konkrétan egy ténylegesen szerelmi aktusra érted, akkor születhet szerelemből. miért ne szerethetné egymást két ember annyira, hogy közös problémát akarjanak?
