Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Tavasz elején a faliméhek keresték a fészeknek való üreget, az elmúlt napokban nagy kék fadongókba botlottam állandóan, keresték a "fészekrakó" helyet. Még a házba és garázsba is bejöttek. Elsőre ijesztőek, de békések.
Kiváncsi voltam, mit keresnek?
Ma este fűrészporra lettem figyelmes, egymás közelében két dongó szorgoskodik a korhadt fában. Rágják a járatot, tolják ki a forgácsot. Át akartam helyezni ezt a farakást, úgy látom, a dongófészekre is figyelni kell, nemcsak úgy általában a permetezésre.
Érdemes nyitott szemmel járni a környezetünkben, ezeket régen nem nagyon vettem észre.
Talán nem haragszik meg a Sebestyén Jóska méhésztársam [Sebestyán József: Virágporos méhlegelö 177. oldal], hogy ezt az oldalt idemásoltam, cáfoladó az általad leírtakat.
Lehet, hogy alapvetöen szélporozta növény a szölö, de egyrészt termel nektárt, amit feleslegesen nem termel egy növény se, mert a természetben nincs értelmetlen nyersanyagpocsékolás, másrészt igenis látogatják a méhek is, a repcefénybogár is, elöbbiek segítik a beporzását, utóbbiak inkább csak zabálják a virágporát, utóbbiak jelenlétét bárki tapasztalhatja, ha virágzáskor rövidnadrágban bóklászik a sorok között, mert elöbb-utóbb lábon fogják harapni ezek a kis repülö piranhák.
Különösen ajánlom neked is, minden más virágzásban a szölöt permetezni akaró társadnak is az utolsó mondat alapos tanulmányozását.
Ha virágzáskor permetezünk, akkor jó eséllyel lepermetezzük a szölöt beporzó méheket is. Hiába megyünk méhekre nem jelölésköteles szerekkel, büdösek lesznek töle és hazatérve az örzöméhek nem fogják öket beengedni a kaptárba. Azaz, ugyan nem ártanak a szerek a méhegyedek egészségének, de ártanak magának a méhcsaládnak, mert megfosztják a gyüjtö méhek által hazacipelt nektártól/virágportól, ill. maguktól a gyüjtö mehektöl.
Ezt nem lehet laborkísérletben modellezni és a növényvédöszer.gyártók nem is törödnek ezzel a jelenséggel.
Közvetlen virágzás elött kell permetezni ill. virágzás után, azaz kötödéskor.
Sziasztok! Tudnátok ajánlani gazdaboltban megvehető (50 tőke csemegeszőlő) permetezőszert, amelyet kezdődő virágzás esetén is érdemes kijuttatni peronoszpóra ellen? Köszike!
"vödörben átnyaraltatni (visszavágva) és ősszel visszaültetni"
Van egy rakat konténerezett csemetém, idei gyökereztetésből. Félek, mert tavaly elég sok ilyen csemete, amiket kiültettem földbe, nem bírta a kiképzést.Ha vödörbe vagy nagyobb konténerbe (pl. 4-5 literes) átültetem, akkor akár az átnyaraltatás után még át teleltethetem jövő tavaszig?
Az apró peték nem látszanak. Amikor egy levél a nyelénél enyhén megtörik vagy fonnyadni kezd akkor még sok esetben a bogár ott van a levélen. Akkor lehet elkapni. Pár éve jelen van, egy-egy rovar elég sok (8-10) levelet is lerombol. Idén már virágkezdeményt is láttam, hogy tönkretett, nem is egyet, lehet, hogy a levél nyelét összetévesztette. Elrágta de mire odaért nem levél volt.
Van egy nagy meg egy kisebb hajtás - ez utóbbin nem láttam tünetet.
Délben tettem elé árnyékolást, kicsit összeszedte magát.
Kézzel megnyomkodtam a földet, egy helyen puha volt - esetleg járat lent, leástam, de semmi. Csak kicsi földigiliszták.
Holnap fennhagyom az árnyékolást, hátha segít.
Az opció, ahogy írod, hogy kiásom, a nagy hajtást letöröm, kicsit meghagyom ha nem javul.
Fizikailag épnek tűnik - értem mire gondolsz, fonnyadt el mára hajtás szálvesszőn, amit tegnap megpiszkáltam :(
Ilyenkor már elég vastagok, merevek, nehezek a hajtások, de még nem fásodtak el, könnyen kitörnek.
Trágya: a zsákos, érett marhatrágyát a felszínre vékonyan kiterítettem (kiszámoltam az ajánlott m2/kg alapján), kétszer lett megforgatva. Ültetéskor kevertem kevés komposztot a kiemelt földbe, de ez el szoktam keverni a kiásott kupacban.
Szedd össze, égesd el, ah máshol nem tudod, fogj egy malterosvödröt, abba dobd bele papírral, a tetejére meg rakj rostaszövetet/rostát/sürü vasrácsot, hogy a pernye ne szálljon ki.
Nincs akkora kártétele sehol se, hogy érdemes lenne permetezni ellene.
Ültetésnél sok trágya ment alá? Milyen? Elérhette azóta?
Ha nem sérült a hajtás akkor a gyökérrel van baj. Azt csak úgy látod ha kiásod. Mondanám, hogy vágd vissza sos 2 levélre de mire kiderül hogy segít vagy nem már késő, nincs több dobás. Lehet, hogy megérné kiásni, gyökeret megnézni, és ha él, vödörben átnyaraltatni (visszavágva) és ősszel visszaültetni. Talán ez lenne a legbiztonságosabb. Hozzátéve, hogy ez így már eléggé veszett fejsze.
Kiásás előtt körben kicsit lejjebb kiszedni a földet hátha látszik valami fizikai sérülés a talajszint alatt. Nálam már tört ki kutya alanyt, megfixáltam és azóta él. Tudom, ez nem alany, de az mindegy.
A palántáknál a jelölőtáblákat mindig összekeverem. Ráírom közvetlenül a pohárra (több év felirata is ráfér, az előzőt áthúzom, ha változik, és írom az újat) vagy szigszalagot ragasztok az edényre és arra írok. Az biztosan nem hullik ki.
A kertben bent lévő szőlőnél egy laminált lap van a tárolóban, megjelölve, mi hol van. :D A palánták inkább problémásak, bár a tőkékhez is szívesen kiírnám, melyik, melyik.
Strobilurinnal max 3 kezelés lehet, fürtmegnyúlás és fürtzáródás között, két kezelés között más szerre váltva.
(A Syngenta volt a blokkpermetezés élharcosa, nagyban hozzájárulva a strobilurin-rezisztencia kialakulásához).
Az "elörejelzésre alapozva" azt jelenti, hogy a borvidéki spóraszámláló+meteorológiai állomás jelzése alapján, nem pedig a saját fej után menve. Ha az elöjelzöállomás bejelez, akkor lehet, különben nem. Amúgy nincs növényorvos, aki javasolja a 4-6 leveles állapotnál a felszívódó használatát, egyszerüen nincs annyi levélfelület, ahol fel tudna szívódni.
Nálam a korábbi fajtákon a fürtnyúlás elindult. Emiatt akár mehetne is a felszívódó mert az elkövetkező melegben előre fog törni minden.
Ami miatt nem lenne szerencsés már most letudni a virágzás előtti permetezést azt azért mondanám mert a virágzás alatt nem kellene fújni. Az viszont így sokkal több lesz mint 2 hét.
De azért mégis azt mondanám, hogy a "nem fújni virágzás előtt" és a "kicsivel korábban fújni" közül mégis az utóbbi lenne a jobb. Főleg most, amikor meleg és párás lesz minden.
Már ha jól értem a kérdést. A legjobb lenne 1 hét múlva.
Tavaly csak a virágzás előtt adtam felszívódó szert, Quadrist, a többi kontakt volt. De ugye, az egy kicsit más időjárás volt, mint most. Körbe néztem, hogy mit tudok most megvenni, erre jutottam.
"Szőlőben peronoszpóra, lisztharmat és feketerothadás ellen a kezeléseket előrejelzésre alapozva, megelőző jelleggel szükséges elkezdeni, peronoszpóra ellen általában a 4-6 leveles, lisztharmat ellen a 2-3 leveles állapotban."
Azon gondolkodom, hogy a jelenlegi fenológiai állapotban van-e értelme felszívódó szerrel lisztharmat ellen védekezni? Gyanítom, a hirtelen berobbanó meleg ehhez a páratartalomhoz meg fogja dobni a fertőzéseket, aminek érdemes lenne elébe menni. Nem is a saját csemegeszőlőktől félek, de a szomszéd kért, hogy a borszőlőjét permetezzem le a hét végén, mert sokáig nem lesznek itthon. Maradjak a kénnél, vagy próbálkozzak valami mással? Ami elérhető az a Topas, Quadris és az Alcedo.
A lakkfilcet rázni kell, van benne egy bigyula, ami összekeveri a higítót a festékkel. Használatakor igyekezni kell, mert hamar beszáradhat, mivel a higítója (valami alkoholféleség?) gyorsan párolog.
Talán nem haragszik meg a Sebestyén Jóska méhésztársam [Sebestyán József: Virágporos méhlegelö 177. oldal], hogy ezt az oldalt idemásoltam, cáfoladó az általad leírtakat.
