Régóta fontolgattuk többen, hogy szükség lenne olyan topicra, amelyik a nagyobbacska (kb. 6-10 éves) gyerekekről szól, mert sok "régi" fórumozó gyerekeivel együtt "kiöregedett" a várandós-szoptatós-babázós-kisgyermekes topicokról. Pedig ahogy nőnek a gyerkőcök, egyre tágul a világ, egyre több megbeszélnivaló merül fel az emberben. Úgy gondoltam, hogy itt mindenről essék szó, ami ezt a korosztályt és szüleit érinti, vagyis lehet az iskola, szabadidő, különóra, evés, játék és minden, ami belefér...
Annyi mindentől függ. A nagycsoportos lányomat elengedem egyedül az oviba, mert közel van, kis forgalmú úton kell végig mennie. Az elsős fiamat meg kocsival visszük, mert a suli messze van, ráadásul hazafelé igen meredek emelkedő, végig hegynek fel (még egy felnőttnek is jó 1 órás gyalogút), főút mentén.
A faluban egyelőre nem féltem a gyerekeimet, de pl. a szomszéd városban már sehová sem engedném őket egyedül.
A mi tanító nénink eléggé jól kijátssza ezt a nem-lehet-alsóban-osztályozni rendszert. Persze vannak csillagok meg pontok, de mondjuk 10 piros csillag ér egy kacagó ötöst. A gyerekek hajtanak az ötösökért (ugyanakkor felmérők írásakor van négyes, hármas, kettes és egyes is!)
Szerintem mindannyian felnőttek vagyunk, és felelősen gondolkodunk a gyerekeinkről. Max. kicsit másképpen. Aztán majd kb 15-20 év múlva kiderül kinek volt igaza, és erősen valószínű, hogy mindenkinek :) A gyereknevelés, ahogy apukám mondta, nem verseny, nincsen eredményhirdetés.
Mégis veled értek egyet. Szerintem is többet használ, ha lassan, kis lépésekben tanulja meg az önállóságot , mintha egyszerre, 12-éves korában kell egyedül elmennie valahová... Nekünk mondjuk messze van a suli - vasúti átjáró, több forgalmas út zebra nélkül... stb. - , de itt a környékünkön simán elengedem a közeli kisboltba egyedül... S.
Mondjuk ebben lehet valami. Én akkor lepődöm meg, mikor az utcán, járókelők szeme láttára felkapom az ordító 2 éves gyerekemet, betuszkolom az autóba, szinte bele kell "taposnom" a gyerekülésbe... és senki fel sem figyel rá. Ezek szerint egy vadidegen ugyanígy betuszkolhatná a kocsijába, arra is azt hinnék, hogy csak az anyjának hisztizik a gyerek... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy még én sem állítottam meg tiltakozó gyereket cincáló felnőttet, hogy mit csinál és az övé-e a gyerek... S.
Szia, Nyugodtan legyen a gyereked önállótlan, amondó vagyok inkább őt hurcolom, mint a kutyát. Legszívesebben ehhez a kutya ügyhöz mást fűztem volna, de engem még neveltek.
az en fiamat sem kostolgatjak a fizikai eronlte miatt /sem/,de a leanygyeremek eleg egyszalbelu,ot megsem kuldhetem erositeni:)
Bizom benne,hogy lesznek errefele lako osztalytarsai,akikkel egyutt fog hazajonni,de ha nem,talan ezen a 150 m-en nem tortenik semmi..
nem hiszem egyebkent,hogy mostanaban annyival tobb ilyen eset lenne,mint a mi gyerekkorunkban /bar lehet/,azt hiszem,ebben a media a felelos,a jobb tajekoztatas es a szenzaciohajhaszas..Masban is remekul tudnak hangulatot csinalni
Nem tudom, most az a terv, hogy a lányom ötödiktől átmegy egy nyolcosztályosba, ami apukámtól kb 5 percre van gyalog. Ha vége a sulinak, akkor elsétál oda, és megvárja, amíg megyek érte délután, amikor a többiekért is tudok
ismersz,ha azt mondom,hogy nem szallitanam,akkor sem szallitanam,ha megtehetnem...Nem mondom,az elso idokben felvaltva fogjuk hozni-vissza,de max az elso felevben....Tudom szerencse,de kb 150 m-re van tolunk az iskola es nincs forgalmas uttest sem,tobbek kozott ezert valasztottam ezt....
akkor ezt én szerintem még nem hallottam. Azt hittem, a tavalyi kislánygyilkosság. Az is ott volt, nem? No, visszaolvasok, aztán bekapcsolódom (bár nekem még párhós a gyerekem, tanítani meg középiskolásokat tanítottam, de a közepe is érdekel:D).
en tobbek kozott ezert valasztottam az 1 utcanyira levo iskolat.Arrol nem beszelve,hogy nincs a dolgozo,aki fel 5-re,ameddig a napkozi tart,minden aldott nap,amig alsos,menni tud erte....Fizikai keptelenseg
Ez egyértelmű, és igazad is van. Csak tudja-e alakmazni ha ne adj isten szükséges, és meghallják-e , és megy-e segítség. Ezek a keményebb dolgok. Sajna
Szerintem nincs recept, hogy mikor engedjük egyedül. Minden gyerek más, máskor érett rá, más körülmények közt lakik, kiözlekedik. De egy biztos: meg kell tanítani előtte hogy hogyan viselkedjen veszélyes helyzetekben. Pl. a mobillopások vagy a "leszólítások"alkalmával. Ahogyan próbáljuk a biztonságos közlekedésre is felkészíteni a meszokott útvonalán..
ööö... már megbocsáss, de ott nem egy hajnali időpontról, és diszkóból hazatérő kiskamaszról szóltak a hírek? Azért ez teljesen más, mint iskolába elengedni a gyerekedet. De pl. Pesten én sem fogom alsósként egyedül elengedni a gyerekemet, kivéve, ha a két utcával arrébb lévő iskolába fog járni.
Azért készítenék egy felmérést arról, hogy hányan engedik el az elsősüket egyedül, indokkal együtt. Másik dolog meg: mi a fenének ébresszem fel egy órával korábban, ha úgyis autóval járok -kelek a nagyvilágban, logikus, hogy elviszem.
Megjegyzem, tökre egyetértek az utolsó mondatoddal. Kiskunkunlacháza pl. az élő példa, pedig felsős kislányokról van szó. Nem tudom ez is kandi kamera esete????
hát igen, ez is egy jó kérdés... Mindig elbizonytalanítatok!:) Egyszer el kell jönnie az időnek, hogy egyedül közlekedjen, lehet, hogy nálunk majd a megtett út hossza és nehézsége (útkereszteződések, parko, stb) határozza meg a mikort.
Ezt elfogadom. Szerintem is igaz, hogy nem figyelünk annyira egymásra, de megint úgy gondolom, hogy részben azért sem, mert olyan mennyiségű idiótizmus borul ránk a médián keresztül, hogy immunisak lettünk sok mindenre.
Én sem azért nem engedem el az elsősömet bicajjal a suliba, mert nem bízom meg benne, hogy odafigyelve közlekedik, be is megy ;-) és tanítás után hazajön, hanem mert féltem, hogy egy idióta izomagyú őrülten száguldozó audis vagy egy beteges hajlamú perverz állat útjába keveredik és kész a baj.
sziasztok:) Én egyszer egy másik topikban ugyanezt kijelentettem, és nagyon szét lettem szedve. Az tény, hogy több autó tudja elgázolni a gyerekemet, ha nem figyel az úton, ergo, nagyobb is az esély rá. Hogy több-e a rossz ember, azt nem tudom. De az tény, hogy ma senki nem figyelne oda, ha egy gyerek sikít, amikor elrángatja egy felnőtt, vagy odafigyelne, de azt hinné, filmforgatás, vagy nem törődne vele. Szerintem régen nem így volt. Ilyen értelemben tényleg változott a világ.
