" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Mivel - ahogy írod - szoktak virágozni, és még soha nem volt termés mutatóba sem, ebből az valószínűsíthető, hogy termés semmilyen szagértő tanácsai alapján nem lesz soha.
Arra a célra meg, hogy a tulaj elszórakozzon velük, így is megfelelnek. (Bár ilyen módon szőlőt termelni sem lehetne.)
Sziasztok! Most találtam erre a topic-ra, de örülök mert pár hsz-t átfutva látom sok füge fan van :)
Az a nagy harci helyzet, hogy egyik ismerősömnek van egy füge fája. Nem egy mai darab, sose volt metszve, se gondozva. Egy fenyőfa alatt éldegél.
Pár kérdésem lenne ezzel kapcsolatosan:
A füge mennyire szereti/tűri a meszes (erősen lúgos), homokos talajt?
Tekintettel, hogy fenyőfa koronája alatt volt teljes takarásban, így arra gondoltam, hogy diófa alá tenném. Ha itt nem is teremne, de később ha lesz jó helye addig legalább ott nem lenne útba. Az előzőhöz kapcsolódik a másik kérdés, hogy hogyan tudom szaporítani a fügét? A magról kelt az vad lesz, mint sok más gyümölcsfajtánál? Metszésének van valami különlegessége? Hajlamos felkopaszodni, mint pl a barack v szilva?
A füge fajtáját nem tudom, de így a fórumot lapozgatva és tekintettel, hogy nem nagyon fektettek rá energiát, valami ellenálló nem túl ritka fajtára gondolok.
Lehet hogy már írtam, hogy mérni fogom a gát alatti talajmenti minimumhőmérsékleteket, már csak a tervezett, ill. gyerekcipőben járó kivitelepítésem, ill. a kivi fagyérzékenysége (???) kérdéskör miatt is.
Ha nem untat Benneteket , akkor időnként felteszem a mért adatokat. Íme. :
Ma reggel 8 órakor a léghőmérséklet 14 fokC volt fenn az udvarban.
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimumhőérséklet Sorszám Dátum Időpont Eltelt_Időtartam Hőfok(fokCelsius) Megjegyzés 2. '13.09.02. 08h00' 12h30' + 8,0 inkább +7,875 lehűlés folyamatban 1. 2013.09.01. 19h30' Ez kezdeti érték +12,5 A műszertelepítve
Köszönöm szépen az információt! ezeket meg tudom rendelni, aztán ha sikerülnek az oltások főhet a fejem hogy hova ültessem őket. Angolnyelves párosítással már sikerült cseresznyét oltanom, csak nem itthon van a fa, és mire észrevettem a tetvek megették a friss hajtást.
Megnéztem én is a videót. Van egy pár megjegyzésem.
A nő kb.16 mozdulattal vágta meg a szemet. Így biztos, hogy nem sima a metszlap, ami csökkenti a megeredés esélyét.
Én angolnyelves párosítással oltottam, és kb. 90%-os eredést értem el.
Ha egy fajtából több példányt oltasz, az semmit nem segít a termékenyülésben. Több fajtát kell oltani, vagy öntermékeny fajtát. Pl. Sunflover, Prima 1216
Hát valahogy nem vagyok meglepődve a válaszodon. :))) Nagyon hasonlóra számítottam.
8éve voltunk ott utoljára, úgyhogy részemről némi izgalommal telve indultunk útnak. Bár valójában nem is nagyon számítottam rá, hogy még megvannak.
Ahogy visszaemlékezek már akkor szépen fejlett növények voltak, de a terméketlenségükre már akkor is panasz volt. Úgyhogy lehetnek már vagy 2x8 évesek is. Egyetlen egyszer azért mégiscsak volt rajta "termés". Egy nagy gonddal elhelyezett MŰkivit tettek rá etalon gyanánt, hogy látszódjék mit kéne produkálnia. :)))
Azon gondolkozom eközben, más mi mindent megtenne azért, hogy ilyen erőteljes kivije legyen (idő, pénz, energia, földcsere, esetleg tápoldatozás stb...) ez meg itt van, és érdektelenségbe burkolózik. Énis nagyon örülnék, ha az enyém ilyen (fejlettségű) lenne, de... Bár még kicsi, fiatal. Tavaly áprilisi ültetésű. Ez meg itt hüvelykújj vastagságú vesszőkkel rendelkezik. Őszíntén szólva nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik egyáltalán. Kiváncsi volnék rá, ha nem lenne lefejezve mekkora hajtásokat produkálna. Szerintem a 3métert simán vernék.
Ha legközelebb útbaejtjük, megpróbálom felvilágosítani a gazdát, hogy milyen "kincs" birtokában van... Hogy nagyon rossz úton jár, de mégis milyen "közel" a sikerhez. Majd meglátjuk, mi lesz a véleménye, és hagyja-e magát lebeszélni az eddig elkövetett, berögződött butaságokról.
A sárga óriás esetében bőven megvalósult az, amit sejtettem:
Ma esti képek:
nem egészen érett (esőtől nem károsodott) ELSŐtermések a fa belső részén, árnyékban
Egy túlérett (esőtől károsodott) és egy ép érett MÁSODtermés
Ép érett MÁSODtermés
Ez a növény tehát másfél hónapja ontja az érett fügéket és feltételezhetően még egy újabb ilyen időtartamig (ha nem tovább!?) fogja is. Milyen egyéb növény tudja ezt produkálni?
Nagyon hálás vagyok ezért a tudósításért és képekért!
A kivi "félrekezelésének" különböző formáit láthattuk már idáig is, de ez a paródia fokozatot valósítja meg. Korábban voltak olyan, az egykori szaGemberek baromságait bizonyos fokig védelmezni igyekvő hozzászólások, hogy "nincs semmi baj a szőlőmetszésre való hivatkozással, hiszen a szőlőnél is létezik szálvesszős művelés." Igaz, hogy létezik az IS, de az esetek 99,999999 %-ában hogy-hogyse, mégis a kivivesszők lecsutkázása valósult meg. Ráadásul annál markánsabban, minél inkább adott magára (és a rendre) a gazda. Ezek után kivit csak néhány "rendetlen", vagy bohém embernek (esetleg gondolkodónak, ha egyáltalán létezik ilyen) sikerült termesztenie.
Istenem, ennek a szerencsétlen kivinek nem elég már így is a baja, a vesszők hatalmas gonddal még le is vannak "tetejezve"/teFejezve/!
Nagyon rövid idő (egyetlen év) alatt termővé lehetne tenni ezeket a, nyilvánvalóan, már fejlett gyökérzettel rendelkező növényeket. Az alul vezetett kordonkart kellene a törzshöz legközelebb eső függőleges vesszőig visszametszeni. A megmaradt vesszőt függőlegesen nagyon magasra továbbnöveszteni, majd kb. 2 méter magasságban lefektetve kialakítani belőle egy olyan kordonkart, mint most az alsó. Hagyni, hogy oldalvesszőket fejlesszen, azokat természetesen teljes hosszban meghagyni a második év tavaszán és meglepni mindenkit a hihetetlen mennyiségű és minőségű terméssel.
Annyi kis esztétikai hibája lenne a pergolettáknak, hogy a mostani kordonkar magasságában lenne egy éles "kanyar" a törzsükön.
Amennyiben a tulajdonos mégis hagyná az ablakait besötétíteni (mi ez ahhoz képest, hogy az agyát hagyta), és kiderülne, hogy mindkét növény hímivarú, az egyiket át lehetne oltani termőre. Nagy segítség lenne az és reményt is adna a két példány eltérő neműségére, ha a gazda azt mondaná, hogy ilyen mészárlás mellett, mindig csak ugyanazon az egyik egyeden volt virág. Ha, mondjuk, valamelyiken soha nem fordult elő, lehetséges lenne, hogy az nőivarú.
Egy humán etológiai kísérletet megér: tárd fel neki mindezt és várd meg, hogyan reagál! Ha ragaszkodik mindahhoz, amit eddig tett és hivatkozik is a feltehetően "hasznosított" szakirodalmakra és a szerzők védelmére is kel (miközben az eredménytelenség ténye fel sem merül), érdemes megnézni a politikai pártpreferenciáját is! Érdekes összefüggések tárulhatnak fel. :)))
Azt hiszem szemet vetek valami jófajta pawpawra, és beszemzem őket vele. Pawpawból úgyis többet kell ültetni hogy teremjen. Remélem nem lesz ellenére amit találni tudok éppen, nincs összeférhetetlenség fajták között.
Csak meg lettem győzve a fügékről :) Olyan szépek és finomak hogy megérik azt a kis cipekedést. Sötét pincében lehet őket telelteni ugye? lombhullatók, úgysem kell nekik télen fény.
Tegnap Székesfehérváron voltunk a párom egyik rokonánál, és a szomszédban észrevettem két kivit. Közelebbről szemlélve, bár már távolról is feltűnt: a hogyan NE termesszünk kivit magyarországon, iskolapéldái! Valószínűleg komolyan vették a pár évtizeddel ezelőtti "kivitermesztési" útmutatót, miszerint a szőlő metszési szokásához hasonlatosan kell kezelni a kivit. Már tizen+ éves, de termés még nem volt rajta. Annó fiú és lányként lett elültetve, de nem lepődnék meg azon ha mindkét tő fiú lenne. Ebbéli gyanúmat erősíti meg az is, hogy ennyire visszavágva is szokott lenni rajtuk virág. A metszéshez tartozik még az is, hogy gondolván ha az előző évben sem termett akkor most sem fog alapon, minek legyen a ház előtt "dzsumbuj", és metszőollót ragadva minden évben meg van kurtítva.
Akkor most nézzük a képeket. (Tegnap a rendszer nem engedte feltölteni)
az első tő mindkét oldalról.
a másik
a méretek végett a viszonyítási alap.
És a végére szeretnék ezzel kapcsolatban kérdést feltenni.
Ha esetleg valami csoda fojtán kiderülne, hogy mégis fiú és lány párról van szó, lehetne e ebből még kihozni valamit? És hogyan?
Csak érdekesség képpen kérdezem, mert nem valószínű, hogy a tulajok hajlandóak lennének "elsötétíteni"az ablakukat.
Köszönöm a képet! Az enyém is így néz ki, csak még nem ekkora. Ha lecsúszik a kötés és lóg a hajtásvég, rögtön oldalról hoz hajtásokat.
A füge pedig jóízű lett, és sok érik. Úgy látszik csak az első érés volt nagyon rossz, iszonyú ragadós és tapló száraz. A másodérés locsolással olyan jó, hogy rendeltem még 3 fajtát. Egyelőre cserépben fogom nevelni őket, meggyőztetek itt fórumon hogy jó úgy, asszem Feri bá propagálta.
Van négy pawpaw magoncom, tettem alájuk mégegy petpalackot hogy a karógyökerük tudjon tovább nőni. Ha sikerül őket átteleltetni akkor majd oltani kell őket, arról még fogalmam sincs.
Kelt még szerzetesek körtéje, illatos tündérfa, kakiszilva, és van még 2 olyan növény aminek elázott a felirata, és gőzöm sincs mi lehet, remélem az egyik jujuba.
A balzsamkörte már benövi a kerítést, kellemes illata van, de nem terem......stb...stb...
A tavasszal fagykárosodott tipo kákim ,amelyik aztán mégis beindult és kétszer át lett ültetve most másodszor játssza el azt, hogy félhalottra kókad. Meglocsolván utána pillanatok alatt a turgora visszatér és mintha mi sem történt volna él szépen tovább. Azon kívül, hogy a töve mellől a magról kelt nagyra nőtt lugasparadicsomokar kihúztam ,mit tudok még tenni érte?
Ha megéri a lombhullást és az első havat , akkor fog kapni télire egy cefréshordó takarást.
Akkor én is teszek fel képeket a növényeimről. Ilyen a helyzet az Alföldön.
Nikita's Gift káki. Tavaly eléggé pici volt, az oltás épphogy csak megindult. A nemes rész nagyon vékony volt.
Káki (Tipo) és olajfa:
Olasz eredetű füge, azonosítatlan típusú, egy Ficus carica felírattal elintézték... A második képen a másodtermések láthatók (az elsőket eldobta még cserpében).
Barna török füge (?), az érett termése a barna és vörös szín között van, hosszúkás, közepes méretű terméssel.
" a csúcsi részén 2-3 cm-es fagyással átvészelte."
Na ez az ! Itten kezdődik a problema kérem szépen. Tehát Piroska eljön a randevúra , ... , de már a bélyeggyűjteményt nem hajlandó megtekinteni ! :-)
Első termés tehát máris kizárva. Utána jön az örök verkli ... elfagy és a töve tavasszal úgy elkezd hajtani mint a csalán és egyre haszontalanabb sűrű bokor lesz belőle, ezért aztán még a másodtermés esélye is tovább csökken a fokozott vegetatív akciók miatt , ... tél elejére még a vesszeje sem elég érett, ... tavaszra megint elfagy. etc ... etc.
Nem tudom , hogy elfagyós helyeken nem többre mennénk-e dalmát fügével?
A káki hosszan tartó szárazságot követő csapadék, vagy öntözés hatására a vegetációs időszak szinte bármely szakában hajlamos tavaszi típusú magatartásra.
... vagy pusztán arról lenne szó, hogy Zalában mégiscsak ennyire későn tavaszodik? :)))
A chinensisekre jól érzékelhetően nem érvényes az, amit a Hayward termésképzésével kapcsolatban sokszor elmondtunk. Amíg az utóbbi csak vízszintes pozíciójú vesszőkön differenciál virágkezdeményeket is tartalmazó vegyesrügyeket, addig a chinensisek függőleges pozíciójún is.
Nagyon sokat beszéltünk/írtunk a kivi pergoletta formájának kineveléséről/kialakításáról. Nos, így kell(ene) a karokat kifejleszteni, kiteríteni. Az azt követő fázisban láthatóan kialakulnak a termővesszők.
az első tő mindkét oldalról.
a másik
a méretek végett a viszonyítási alap.
Amelanchier canadensis.
