E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Teremtés könyve 8. fejezet: 1-22, v (1-5, 8-11, 19, versek)
1 Ekkor Isten megemlékezett Noéról és minden vadállatról, minden háziállatról, ami vele volt a bárkában. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. 2 A mélységek forrásai és az ég csatornái bezárultak: az eső megszűnt esni az égből, 3 és a víz lassan elapadt a földön. 4 Százötven nap elteltével a víz visszahúzódott, s a hetedik hónapban, a hónap 17. napján a bárka megállt az Ararát hegyén. 5 A víz a tizedik hónapig egyre jobban leapadt, s a hónap első napján feltűntek a hegycsúcsok.
3 A jelenés, amit láttam, hasonló volt ahhoz, amelyet akkor láttam, amikor eljött, hogy elpusztítsa a várost, mint az a jelenés, amelyet a Kebár folyónál láttam, és arcra borultam. 4 Az Úr dicsősége bevonult a templomba a kapun át, amely keletre nézett. 5 Ekkor a lélek fölemelt, bevitt a belső udvarba, és lám, a templomot betöltötte az Úr dicsősége.
7 Így szólt hozzám: „Emberfia, ez az én trónom helye, lábam nyomának helye, ahol Izrael fiai között akarok lakni örökké. Nem fogja többé megszentségteleníteni Izrael háza, sem ők, sem királyaik szent nevemet paráznaságukkal, királyaik holttestével, 8 mint amikor küszöbüket az én küszöböm mellé, oszlopaikat az én oszlopaim mellé építették, úgyhogy csak egy fal volt köztem és köztük. Meggyalázták szent nevemet iszonyatos tetteikkel, ezért is semmisítettem meg őket haragomban.
10 Te pedig, emberfia, írd le Izrael házának a templomot, hogy szégyelljék magukat iszonyatos tetteik miatt. Mérjék meg az épületet, 11 és ha szégyellik magukat azokért, amiket tettek, mutasd meg nekik a templomot és berendezését, kijáratait és bejáratait és egész fekvését, ismertesd meg velük egész rendjét és törvényét, és írd le ezeket a szemük láttára, hogy ezeket a törvényeket és rendelkezéseket mind figyelembe vegyék és megtartsák.
Az oltár.15 Maga a tűzhely négy könyök volt, és a tűzhelyről fölfelé négy szarv emelkedett ki.
17 Kiszögellésének hossza tizennégy könyök, szélessége tizennégy könyök volt mind a négy oldalán, és a szegély, amely körülvette, fél könyök volt, alapzatának foglalata pedig egy könyök körös-körül. A lépcsői kelet felé néztek.
1 Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük! 2 És ha azt kérdik tőled: „Hová menjünk?” – ezt feleld nekik: Ezt mondja az Úr: Akit halálra szántam, az meghal; akit kardélre szántam, kard élén hullik el; akit éhhalálra szántam, éhhalált hal; és akit fogságra szántam, fogságba kerül.
4 Iszonyattá teszem őket a föld minden országa számára Manassze miatt, Hiszkijának, Júda királyának fia miatt, azért, amit Jeruzsálemben végbevitt.
1 Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma. 2 A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. 3 A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne. 4 Szegény-e vagy gazdag? A szíve jókedvű, és mindig vidámság tükröződik arcán. 5 Három dolog van, amitől félek, a negyediktől meg egyenest rettegek: a pletyka a városban és a népcsődületben, meg a rágalmazás rosszabb a halálnál. 6 Bánat a szívnek s gyötrelem a féltékeny asszony, nyelve mindahánynak valóságos csapás.
1 Erre Sámuel fogta az olajosszarut, a fejére öntötte, megcsókolta, és azt mondta: „Ezzel fölkent az Úr örökrésze fejedelmévé. Uralkodj az Úr népe fölött, és szabadítsd ki környező ellenségei kezéből. Ez lesz neked a jel arra, hogy az Úr fölkent örökrésze fejedelmévé:
3 Ha onnét tovább mész és a Táboron a tölgyeshez érsz, ott három emberrel találkozol, akik Isten városa, Bétel felé tartanak majd. Az egyik három kecskegidát visz, a másik három kenyeret és a harmadik egy tömlő bort. 4 Üdvözölnek és odanyújtanak neked két kenyeret – fogadd el a kezükből.
Egy pogány gyászszokás ellen. 1 Az Úr, a ti Istenetek fiai vagytok. Ne vagdaljátok be magatokat, s ne nyiratkozzatok kopaszra halott miatt. 2 Az Úr, a te Istened szent népe vagy. Téged választott ki az Úr minden nép közül a földön arra, hogy az ő tulajdon népe légy.
Tiszta és tisztátalan állatok. 3 Ne egyetek semmiféle utálatosat. 4 Ezek azok az állatok, amelyeket ehettek: szarvasmarha, juh és kecske, 5 szarvas, gazella és dámvad; vadkecske, antilop, nyársas antilop és kőszáli zerge.
12 De ezeket nem fogyaszthatjátok: dögkeselyű, barátkeselyű, szakállas keselyű; 13 sas és különféle kányák; 14 hollófélék, 15 strucc, kuvik és sirály; különféle karvalyfajták; 16 bagoly, fülesbagoly, 17 íbisz, gödény, fehér keselyű, 18 kárókatona; gólya, gémfélék, búbos banka; denevér 19 és bármi szárnyas rovar. Tartsátok tisztátalannak, ne egyetek belőle.
4 Fogadalma egész idején nem szabad semmit sem élveznie abból, ami a szőlőtőn terem, még az éretlen szemeket vagy az indákat sem. 5 Fogadalma egész tartama alatt nem szabad borotvának érnie a fejét, amíg le nem jár az idő, ameddig az Úrnak szentelte magát – legyen szent, s növessze haját hosszúra.6 Azokon a napokon, amelyeknek idejére az Úrnak szentelte magát, nem szabad halotthoz odamennie.
9Ha valaki hirtelenül hal meg mellette, beszennyezi fölszentelt fejét. Azon a napon, amikor újra tiszta lesz, meg kell nyírnia fejét; a hetedik nap kell megnyiratkoznia. 10 A nyolcadik napon pedig vigyen két gerlét vagy két galambfiat a papnak a megnyilatkozás sátorának bejáratához.>>>
nazír (héb. 'elkülönített, fölszentelt'): Istennek szentelt ember az Ószövetségben. - Eredetileg Isten választottja, akinek küldetése teljesítése érdekében bizonyos dolgoktól, pl. bortól (Bír 13,14; Ám 2,11), hajvágástól (1Sám 1,11) tartózkodnia kellett. Sámsont (Bír 13,5.7.14) roppant testi erő jellemezte (16,17.19.28), és a Lélektől indíttatva népe szabadítójaként volt ~ (vö. 15,3). - Később a nazireátus törv-ekkel szabályozott (Szám 6,1-21), intézményes formát öltött; a ~ fogadalmat tett, mely rendszerint csak egy időre kötelezte (vö. 1Mak 3,49; ApCsel 18,18; 21,23 és talán Siral 4,7); a Misna 30 napban határozta meg a szokásos fogadalmi időt. A Szám 6,3-12 szerint a ~nak tartózkodnia kellett a szőlő élvezetétől, halott érintésétől (nehogy tisztátalanná váljon; ha véletlenül mégis halotthoz ért, fogadalmát meg kellett újítania). Amikor a fogadalmi idő lejárt, különféle áldozatokat kellett bemutatnia, és levágott haját el kellett égetnie; az áldozatok költségeit más is átvállalhatta (ApCsel 21,23-26). A ~ bárhol letehette a fogadalmat (18,18), de az áldozat miatt csak Jeruzsálemben, a Tp-ban kaphatott fölmentést. Nők is tehettek ~-fogadalmat (Szám 6,2; ZsidHáb 2,313)
A bölcsesség beszéde.1 A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. 2 Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán dicsekedve mondja: 3 „Én a Fölségesnek szájából születtem, s ködként borítottam be az egész földet. 4 Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt. 5 Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét. 6 A tenger hullámain és az egész földön, minden nép s nemzet közt uralkodó voltam. 7 Mindannyiuknál a nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném fel sátram.
9 Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. 10 Szolgáltam előtte, az ő szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam lakóhelyet. 11 Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppenúgy szeretett, mint engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye.
13 Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben.
15 Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban.
19 Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, és teljetek el a gyümölcseimmel.
A bölcsesség és a törvény 29 Gondolatai, mint a tenger végtelenje, tanácsai pedig mélyebbek az óceánnál.
1 Lamuelnek, Massza királyának szavai, amelyekkel az anyja oktatta: 2 Mi van veled, fiam, méhemnek magzata, fogadalmam fia? 3 Erődet ne add az asszonyoknak, sem részedet a királyok megbuktatóinak. 4 Nem illik a királyhoz, Lamuel, nem illik a királyhoz bort inni, sem a fejedelemhez erős italra vágyni. 5 Aki iszik, megfeledkezik a törvényről, és megcsorbítja az elnyomottak jogát. 6 A kétségbeeső kapjon erős italt, és a bort az elkeseredettnek adjátok. 7 Hadd igyék, aztán felejtse nyomorát, és ne gondoljon többé a kínjaira. 8 Nyisd ki a szádat ahelyett, aki néma, a gyámoltalanok ügye védelmében. 9 Nyisd ki a szádat és dönts igazságosan, szerezz érvényt a szegény s elnyomott igazának!
1 A gonosz emberekre ne nézz irigy szemmel, és ne vágyakozz velük együtt lenni! 2 Az ilyenek szíve erőszakot tervez, az ajkuk meg csalárdságot beszél. 3Házat bölcsességgel lehet építeni, és okossággal kell megszilárdítani. 4 A tudás tölti meg a kamrákat minden jóval, ami drága és kívánatos. 5 Hatalmasabb a bölcs, mint az erős, az, aki okos, mint a jól megtermett. 6 Számot vetve indíts háborút, sok tanácsadó viszi sikerre az ügyet.
8 Akinek az esze mindig a gonoszságon jár, azt bajkeverőnek hívják (az emberek). 9 Bűn a balgaságnak gyalázatos tette, s az ember irtózik a gúnyolódótól. 10 Ha elhagyod magad, akkor az erőd gyöngeséggé válik a nélkülözés napján. 11 Mentsd meg, akiket meghalni visznek, hozd vissza, akik úton vannak a halálba!
Jákob útja Egyiptomba.1 Izrael tehát elindult mindenével, amije volt. Beersebába érve áldozatot mutatott be atyja, Izsák Istenének.
3 Azt mondta: „Isten vagyok, atyádnak Istene. Ne félj lemenni Egyiptomba, mert ott nagy néppé teszlek, 4 és magam is lemegyek veled Egyiptomba, majd ismét fölvezetlek ide. József fogja le majd a szemedet!”
6 Magukkal vitték nyájaikat és vagyonukat is, amit Kánaán földjén szereztek. Így értek Egyiptomba: Jákob és vele együtt egész nemzetsége.
Teremtés könyve 39. fejezet: 1-23 v (1-5, 9-14, 17, 23,versek)
József Egyiptomban.1 Amikor Józsefet elvitték Egyiptomba, Potifár, a fáraó egyik tisztviselője, a testőrség parancsnoka, egy egyiptomi ember vásárolta meg az izmaelitáktól, akik odavitték. 2 De az Úr Józseffel volt, s így minden sikerült neki. Urának, az egyiptominak a házában maradt. 3 Ura meglátta, hogy az Úr vele van és hogy az Úr sikerre segít mindent, amihez hozzáfog, 4 azért József kegyelmet talált szemében: neki kellett őt kiszolgálnia. Azután házának intézőjévé tette és egész vagyonát rábízta. 5 Attól az időtől kezdve, hogy vagyonának intézőjévé tette, az Úr József miatt megáldotta az egyiptomi házát. Az Úr áldása volt mindenen, ami a házban és a mezőn az övé volt.
1 Lábán másnap korán reggel megcsókolta unokáit és lányait, s megáldotta őket. Azután elindult és visszatért lakóhelyére. 2 Jákob is elindult útjára. Akkor Isten angyalai találkoztak vele. 3 Amint Jákob meglátta őket, így szólt: „Ez Isten tábora!” S elnevezte a helyet Machanajimnak.
Előkészület az Ézsauval való találkozásra. 4 Azután Jákob követeket küldött előre bátyjához, Ézsauhoz, Szeir földjére, Edom vidékére. 5 Ezt mondta nekik: „Így beszéljetek uramhoz, Ézsauhoz: „Szolgád, Jákob üzeni neked. Mint vendég tartózkodtam Lábánnál, és mostanáig ott laktam. 6 Szereztem magamnak barmokat, szamarakat, juhokat, kecskéket, szolgákat és szolgálókat. Most üzenetet küldök uramnak, hogy kegyelmet találjak szemedben.” 7 A szolgák ezzel a hírrel tértek vissza Jákobhoz: „Eljutottunk bátyádhoz, Ézsauhoz, már siet eléd, 400 ember van vele.” 8 Jákob nagyon megijedt és aggódott. Két táborra osztotta embereit, valamint a nyájat és a barmokat. 9 Így gondolkozott: „Ha Ézsau eléri az egyik tábort és legyőzi, a másik tábor megmenekül.” 10 Azután Jákob így imádkozott: „Atyámnak, Ábrahámnak Istene és atyámnak, Izsáknak Istene! Uram, te azt mondtad nekem, térj vissza földedre és rokonságodhoz, ott jó sorsot biztosítok neked. 11 Nem vagyok méltó mindarra a kegyelemre és hűségre, amelyet szolgád iránt tanúsítottál. Hiszen csak botommal léptem át ezt a Jordánt, s most két táborom van. 12 Ments meg engem bátyám kezétől, Ézsau kezétől. Félek, hogy jön és legyőz engem, s az anyát gyermekeivel. 13 Te azt mondtad: Jó sorsot biztosítok neked, s utódaidat olyanná teszem, mint a tenger fövényét, amit sokasága miatt nem lehet megszámlálni.” 14 Ott töltötte az éjszakát. Azután vagyonából ajándékot készített testvére, Ézsau részére: 15 kétszáz kecskét, húsz bakot, kétszáz bárányt és húsz kost, 16 harminc szoptató tevét csikójával, negyven fiatal tehenet, tíz bikát, húsz szamárkancát és tíz szamárcsikót.
jajveszékelnek majd. Kir-Hareszet kalácsai után kétségbeesetten sóhajtoznak
Kir-Moáb, Kir-Hareszet, Kir-Heresz (héb. 'Moáb városa', 'Napváros'): egy 1026 m magas hegycsúcson épített moábita erődítmény a →Holt-tenger keleti partján (Iz 16,7.11; Jer 48,36). - Izr. fiai sikertelenül ostromolták (2Kir 3,25-27).
Moáb lakói Júdába menekülnek 1 Küldjetek bárányokat az ország királyának, Szelából, a sivatagon át, Sion leányának hegyéhez!
3 „Adj tanácsot, Hozz döntést! Tedd árnyékodat olyanná délben, mintha éjszaka volna; rejtsd el az elűzötteket, s ne áruld el az oda menekülőket, 4 hadd lakjanak nálad moábi menekültjeim, légy rejtekhelyük a pusztító elől.” Majd ha véget ér az elnyomás, elpusztul a pusztító, s akik most a földet tiporják, letűnnek, 5 akkor majd királyi széket állít fel az irgalom, és rajta hűségesen, Dávid sátorában olyan bíró ül majd, akinek gondja lesz az igazságra, és sietve megadja azt, ami jogos.
Panaszdal Moáb miatt 6 Hallottunk Moáb gőgjéről, módfeletti kevélységéről. Felfuvalkodottsága, gőgje és dölyfössége csak üres kérkedés. 7 Ezért jajgatni fognak Moábért a moábiták, mindnyájan >>>
Hamis barátok.1 Minden barát azt mondja: „Jó vagyok hozzád.” De egyik-másiknak csak a neve barát. 2 Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jó barát ellenséggé válik? 3 Ó, gonosz hajlamok, mire vagytok ti jók? Hogy a világ arcát álnokká tegyétek?
6 Hűséges barátod ne feledd a harcban, gazdagságodban
se feledkezz meg róla.
A tanácsadók 7 Tanácsot osztogat minden tanácsadó, de van, aki csak a maga javára tanácsol. 8 Légy hát óvatos a tanácsadóval, puhatold ki előbb, mire van szüksége – mert hiszen ő csak magára gondol –, nehogy sóvárogva emelje rád szemét. 9 Azt mondja neked: „A helyes úton jársz”, aztán megáll, s nézi, mi lesz veled. 10 Az irigyeddel sohase tanácskozz, a rád féltékennyel ne beszélj terveidről, 11 a feleségeddel a vetélytársnőjéről, a gyávával a harcról-háborúról, a kereskedővel az eladnivalódról, a vevővel az áruról, a fösvénnyel arról, hogy jót kell tenni, a keményszívűvel az irgalmasságról, a semmittevővel valami munkáról, az esztendős cseléddel a dolog végéről, a lusta rabszolgával a munka terhéről. Ne ilyenek között keress tanácsadót.
1 A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot. 2 Tudomány csepeg a bölcsek nyelvéről, a balga szájából bolondság csordul ki. 3 Az Úrnak mindenütt ott van a szeme, a rosszak és jók fölött egyaránt őrködik. 4 A nyelvnek higgadtsága az életnek fája, zabolátlansága megöli a lelket. 5 A bolond megveti apjának intését, de okos lesz, aki figyel a feddésre. 6 Az igaz házában gyarapszik a készlet, a gonosz jövedelme egyre csökken.
A mamrei jelenés.1 Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült. 2 Fölemelte szemét és íme, három férfi állt előtte. Mihelyt meglátta őket, sátra bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt 3 és így szólt: „Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat. 4 Hoznak vizet, mossátok meg lábatokat és telepedjetek le a fa alatt. 5 Közben én hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek. Hiszen ezért ejtettétek útba szolgátokat.” Azok így válaszoltak: „Tedd, amit mondtál.” 6 Ábrahám besietett sátrába Sárához, és így szólt: „Végy gyorsan három adag lisztet, keleszd meg, és süss lepényt.” 7 Azután kiment Ábrahám az állatokhoz, kiválasztott egy fiatal és erős borjút, s odaadta a szolgának, hogy sietve készítse el. 8 Majd tejet és vajat hozott és meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette. 9 Míg ettek, ott állt előttük a fa alatt. Azok megkérdezték: „Hol van a feleséged, Sára?” Ezt válaszolta: „Itt a sátorban.”
11 Ábrahám és Sára azonban már korosak voltak, és Sárának már nem voltak asszonyi dolgai.
13 Akkor Isten így szólt Ábrahámhoz: „Miért nevet Sára és miért gondolja: Valóban szülni fogok még, jóllehet öreg vagyok? 14 Van, ami az Úrnak lehetetlen? A jövő évben ez idő tájt újra eljövök hozzád és Sárának már fia lesz.” >>>
Mamre: Palesztina déli részén az egyik legfontosabb szentély egy hatalmas terebint (tölgy) fánál, ahova Ábrahám (Ter 13,18; 18,1) és Izsák (35,27) gyakran ellátogatott. A Ter 14,13.24: egy amorita férfi neve, akié a terebint volt. - Ábrahám terebintjeit a keresztes hadjáratok óta Hebrontól ÉNy-i irányban, 2 km-re az orosz ktor romjai közelében mutatják a zarándokoknak. A szentély északabbra volt.
Teremtés könyve 15. fejezet: 1-21 v (1-2, 4-6, 8-11, 13, 15, 18-21,versek)
Az ígéret és a szövetség.1 A történtek után az Úr szava megnyilatkozott Ábrámnak látomásban: „Ne félj Ábrám, én védőpajzs vagyok; a jutalmad igen nagy lesz.” 2 Ábrám így szólt: „Uram, Istenem, mit adhatsz nekem, hiszen gyermek nélkül maradtam.”
4 Az Úr szava ezt mondta neki: „Nem az lesz örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki testedből származik.” 5 Aztán kivezette, és ezt mondta neki: „Nézz föl az égre és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni őket.” Majd hozzáfűzte: „Ilyen lesz a nemzetséged.” 6 Hitt az Úrnak, ő pedig beszámította neki megigazulásra.
1 Az igazak meg elvesznek, s nem veszi szívére senki. Eltűnnek a jámborok is, senki sem figyel föl rá. Igen, a gonoszság miatt elvétetik az igaz, 2 hogy végül békére leljen. Megpihennek nyugvóhelyükön mind, akik az igaz úton járnak.
4 Kit csúfoltok, kire tátjátok ki a szátokat, és kire öltitek ki a nyelveteket? Nem ti vagytok a gonoszság gyermekei, a hazugság fajzata? 5 Vágyban égtek a terebintek alatt, és minden zöldellő fa alatt. Csecsemőket áldoztok a völgyekben, és a sziklák hasadékaiban.
A próféta panasza a bálványimádás ellen 7 Magasba nyúló hegyen helyezted el ágyadat, oda kapaszkodtál fel, hogy áldozatot mutass be. 8 Az ajtó és az ajtófélfa mögött helyezted el bálványaidat, és hűtlenül elhagyva megvetetted ágyadat, majd belefeküdtél és kiszélesítetted. Szövetséget kötöttél azokkal, akiknek ágyát megszeretted. Nyilvánosan összeadtad magad velük, szemedet a bálványokra vetve. 9 Olajjal ékesítetted magad Melech számára, bőven használtad kenőcseidet. Messze földre elküldted követeidet, és egészen a Seolig alázkodtál.
12 De most tudtodra adom igazságodat, és a tetteidet, amelyek mit sem használnak neked.
Vigasztaló szózat 14 Ez fog hallatszani: Csináljatok utat, nyissatok utat, egyengessétek az ösvényt és távolítsatok el népem útjából minden akadályt! 15 Mert ezt mondja a Fölséges és Magasztos, aki az örökkévalóságban lakik, és akinek Szent a neve: „Én a magasságban, a szent helyen lakom, de a megtört és alázatos szívűekkel is ott vagyok, hogy új életet adjak az alázatos lelkeknek, és új életre keltsem a megtört szíveket.
19 A hála gyümölcsét teremtem meg ajkán. Békesség, békesség a távol és közel levőknek! – mondja az Úr. Igen, meggyógyítalak.”20 De az istentelenek olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem bír megnyugodni, csak sarat és iszapot vetnek fel hullámai.
1 Sokan vétkeztek már a pénz miatt, nincsen részvét abban, aki gazdagodni akar. 2 Mint a karó szilárdan áll a kövek között, az adás és vétel közé beékelődik a bűn. 3 Aki nem ragaszkodik az Úr félelméhez, annak hamarosan összedől a háza.
A szó 4 Amikor szitálnak, fennakad a szemét, ha beszél, kiderül az ember gyengéje. 5 Akkor lesz kemény a cserép, ha meleg a kemence. Az ember értékét a beszéde szabja meg.
7 Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt, mert ez az embernek a legjobb próbája.
Az igazságosság 8 Ha törekszel az igazságosságra, akkor eléred, s díszes öltözetként magadra veheted. 9 A madár a hozzá hasonló társat keresi, az igazságosság ott ver tanyát, ahol gyakorolják.
18 Isten haragja eléri az égből az embereknek minden istentelenségét és gonoszságát,akik az igazságot elnyomják igazságtalansággal.
19 Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá.
20 Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk!!!
Nincs hát mentségük, 21 mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult.
A halál.1 Halál, mily keserű dolog rád gondolni, az embernek, aki nyugton ül házában, gondtalanul él, mindenben szerencsés, s még elég erős ahhoz, hogy egyedül egyék.
4 Úr adta sorsa ez minden élőnek, miért ócsárolnád a Magasságbeli végzését, hogy ezer év vagy száz, vagy talán csak tíz? Nincs az alvilágban panasz az életért.
Az istentelenek sorsa 5 Hitvány fiak a bűnösök fiai, akik a gonoszok házába járnak. 6 Amit gyermekeik örökölnek, elvész, és magzataikat gyalázat kíséri.
8 Istentelen férfiak, jaj nektek, mivel eltértek a Magasságbeli Isten törvényétől!
10 Ami a földből való, visszatér a földbe, így az istentelen is az átokból a pusztulásba.
12 Vigyázz a nevedre, az végig elkísér, sokkal biztosabban, mint ezer drága kincs.
A szemérmesség 14 Gyermekeim, tartsátok meg békében a tanításom! Az elrejtett bölcsességnek s kincsnek, e kettőnek vajon mi haszna van? 15 Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét titkolja az ember. 16 Ahogy tanítottam, úgy legyetek szemérmesek, mert nem mindig illő a szemérmesség, szégyenkezni sem mindig helyénvaló. 17 Apád s anyád előtt szégyelld bujaságod, a király és hatalmas előtt a hazugságot, 18 a bíró és a tanácsos előtt a vétséget, a közösség és a nép előtt a kihágást, 19 a barát és a pajtás előtt a hűtlenséget, lakóhelyed előtt, ha loptál valamit, 20 Isten igazsága, s a szövetség előtt szégyelld, ha könyököd asztalra támasztod, 21 hogyha ajándékot kínálsz és megvetik, hogyha köszöntenek és nem adsz rá választ, 22 hogyha tekinteted rossz asszonyra veted, hogyha hazád fiát eltaszítod, 23 ha elsajátítod más járandóságát, vagy az ajándékot, amit neki szántak, ha szemed más férfi asszonyán járatod, 24 hogyha bizalmaskodsz a szolgálólánnyal – vigyázz, ne közelíts a fekvőhelyéhez! >>>
Jeruzsálem pusztulása és Jojachin sorsának jobbra fordulása.
1 Huszonegy esztendős volt Cidkija, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Hamitálnak hívták, s a libnai Jeremiásnak volt a lánya. 2 Cidkija azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, egészen úgy, ahogyan Jojakim tette.
4 Uralkodásának 9. évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedik napján felvonult Babilon királya, Nebukadnezár és egész serege Jeruzsálem ellen; aztán tábort ütött a várossal szemben és körülvette sánccal. 5 A város ostroma Cidkija király 11. esztendejéig tartott. 6 A negyedik hónapban, a hónap kilencedik napján, amikor az éhínség már úgy elhatalmasodott a városban, hogy kenyere sem volt a népnek, 7 az ellenség rést ütött a város falán. Erre a király a sötétség leple alatt futásnak eredt, és elmenekült a városból harcosaival együtt a két kőfal között levő kapun át, amely közel van a királyi kerthez. A káldeusok ugyan ott táboroztak a város körül, de azért elmenekültek Araba felé. 8 Ám a káldeusok serege üldözőbe vette a királyt, és utol is érte Cidkiját a jerikói síkságon, ahol csapatai mind cserbenhagyták.
1 Ne dicsekedj a holnapi napoddal, hisz mit szül a nap, nem tudod előre. 2 Más dicsérjen, ne a saját szád, idegen valaki, ne a magad ajka! 3 Nagy a kő súlya és nehéz a homok, de mind a kettőnél súlyosabb a bosszúság, amit egy bolond okoz. 4 Szörnyű a dühöngés, féktelen a harag, de ki állhat meg a féltékenység előtt? 5 A nyilvános korholás többet ér, mint az a szeretet, amelyet eltitkolnak.
Jövendölés Cirusz érdekében. 3 Neked adom az elrejtett kincseket, és a rejtekhelyek gazdagságát, hogy megtudd: Én vagyok az Úr, Izrael Istene, aki neveden szólítalak. 4 Szolgámért, Jákobért, és választottamért, Izraelért szólítottalak a neveden. Dicső nevet adtam neked, bár nem ismertél. 5 Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten. Bár nem ismersz, mégis felövezlek, 6 hogy napkelettől napnyugatig megtudják: rajtam kívül nincsen más.”
Jövendölés az üdvösségről . 6 Én vagyok az Úr, és senki más! 7 Én alkotom a világosságot, és én teremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, s én idézem elő a balsorsot is. Én, az Úr viszem ezt végbe, mind.
Az Úr a legfőbb hatalom
9 Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az agyag megmunkálójának: „Mit csinálsz?” És a mű: „Milyen ügyetlen vagy!”?11 Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtője: „Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövője felől kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen a kezem?
13 Én támasztottam, hogy győzelmet arasson, és minden útját elegyengettem. Ő majd felépíti városomat, és visszahozza száműzöttjeimet váltságdíj és ajándékok nélkül.” A Seregek Ura mondja ezt így.
Az Úr Szolgájáról szóló első ének 1 Nézzétek, a szolgám, akit támogatok, a választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, hogy igazságot vigyen a nemzeteknek. 2 Nem kiált majd, s nem emeli föl a hangját, szava se hallatszik az utcákon. 3 A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen elviszi az igazságot, 4 nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a szigetek.
MÁSODIK RÉSZ5 Ezt mondja az Isten, az Úr, aki megteremtette az egeket és kifeszítette, aki megszilárdította a földet s rajta kisarjasztotta a növényeket, aki éltető leheletet ad a földön lakó népnek, és életet mindennek, ami csak jár-kel rajta: 6 Én, az Úr, hívtalak meg az igazságban, én fogtam meg a kezed, és én formáltalak. Megtettelek a népnek szövetségül, és a nemzeteknek világosságul, 7 hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat és a tömlöcből
azokat, akik a sötétségben ülnek. 8 Én vagyok az Úr, ez a nevem! Dicsőségemet nem engedem át másnak, sem tiszteletemet a bálványoknak.
Győzelmi himnusz 10 Énekeljetek az Úrnak új éneket! A föld határáig dicséretét! Dicsőítse a tenger, s ami benne él, a szigetek és minden lakójuk.
12 Adják meg az Úrnak a tiszteletet, és a szigetek hirdessék dicsőségét. 13 Az Úr kivonul, mint a hős, haragja fellobban, mint a harcosé. Felrivall, csatakiáltást hallat, úgy vonul ki férfiként ellenségei ellen.
17 De akik a bálványokban bíznak: meghátrálnak és szégyent vallanak. Így járnak mind, akik így szólnak öntött szobraikhoz: ti vagytok a mi isteneink.
A nép vaksága 24 Ki szolgáltatta ki Jákobot a fosztogatónak, és Izraelt a pusztítónak? Nemde az Úr? Bizony vétkeztünk ellene. Nem akartunk az útjain járni, és törvényének engedelmeskedni.
A lusta. 1 Sárral bekent kőhöz hasonlít a lusta, utálatossága miatt mindenki leszólja. 2 Olyan lusta, mint egy nagy halom szemét, aki csak hozzáér, lerázza a kezét.
Rosszul sikerült gyermekek 3 A neveletlen fiú szégyene apjának, az ilyen lány meg csak a kárára van. 4 Az értelmes lány kincse a férjének, de a gyalázatos csak bánat az apjának. 5 Az arcátlan apjának is, férjének is szégyene, ezért mind a ketten megvetéssel nézik.6 A rosszkor ejtett szó, mint gyász napján a zene, a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.
8 Germekek, kik megvetőmagatartásukkal és neveletlenségükkel kérkednek, megalázzák családjuk nemességét.
Bölcsesség és balgaság 12 Hét napig szokás a halottat gyászolni, a gonoszt és balgát életük minden napján.
A barátság 22 Ha barátod ellen szót emeltél, ne aggódj, van mód a kiengesztelésre. De hogyha gyalázod, megveted, titkait fölfeded és tőrbe csalod, akkor minden barát elmenekül tőled.
