Lám, lám, nem vagyok én gyengeelméjű, csak az elmúlt százhetvennégy évben azt az apróságot nem árultátok el nekem, hogy ha printscreennel kimásoltam a norc vagy gugli képet, akkor utána a PAINT PROGRAMBA tegyem be. De mit tesz a fénykorában 146-os IQ, még ha mára megkopott is, ugye... Íme, első kísérletem eredménye. Még finomítom a technikámat.
Ja, az jó. Hozzám plüssmedve költözött karácsony este. Itt felejtette a húgom négyes sorszámú gyereke, de mivel neki van medvéje bőven, én meg igen elégedett vagyok a szerzeménnyel, úgy döntöttem, marad.
Lerohantam letudni a kilométereimet, amíg még ilyen szépen süt a nap. Mit mondjak, marha nehezen találtam benapozott járdát. A beesési szög monnyon le.
Ó, az Eperföldek; nagyon szép találat, a kedvencem volt (a dal is benne van a top 10-emben). Erről eszembe jut a Könyörgök, kérlek, engem (Please Please Me).
Egyébként zseniális ötlet efféle esetben alkalmazni a Szép napot, rá fogok szokni. Szakmányban undokoskodom itt különféle hölgyekkel és urakkal, akik biztosítást, orvosi vizsgálatot, termékbemutatót és a fülem tudja mit akarnak nekem eladni, és a végén utolsó csapásként beviszem, hogy viszonthallásra. Nincs ez jól így. Köszönöm a módszert!
Szerintem a "Szép napot!" egy kiváló, hiánypótló búcsúformula arra az esetre, ha a búcsúzónak nincs szándéka a találkozást, vagy a beszélgetést megismételni. Magam is használtam a minap, a "viszonthallásra" helyett, amikor a Telenor ügyfélszolgálatától elbúcsúztam a számlareklamációt követően. Akar a görcs mégegyszer a Telenor ügyfélszolgálatával beszélgetni. :)
Sok fölösleges idegennyelvi hatás között én ezt nem tartom rossznak.
Archimédesz
Ugyanabból a sorozatból a legkedvesebb félrefordításom az "Eperföldek mindig lesznek". Ez szinte a tudatos félrefordításként született "Lehetnél akná"-val egyenértékű.
Boldogult hangmérnök koromban mennyi ilyennel találkoztam... Kedvencem a homesick, ami a fordító szerint 'otthonundor' (valójában 'honvágy'). Ezt még tudtam javítani, de a The Cell magyar címét már nem: hiába mondtam a magyar forgalmazónak, hogy ott 'cella, kalitka, zárka' értelme van, azért csak Sejt lett magyarul.
Feltétlenül ellenőrizni fogom, szerencsére az archívum megvan még.
Viszont pár éve saját kezűleg kaptam el a spermabálnát. Kis híján megjelent valami nagy állatos infografika aláírásaként, hogy milyen irtóztatóan hatalmas ez a lény... Na ja, a sperm whale. Ámbrás cet.
Másik kedvencem - bocs, ha már meséltem - a Da Vinci kódban ki is nyomtattatott. A Westminster Abbey-ben játszódó jelentben vannak bizonyos turisták, akik "tiszteletük jeleként fényesítik az elhunyt nagyságok sírjait". Brass rubbing: kopírozás. Lehet venni a boltban selyempapírt és grafitot, és akinek ez a dilije, a szívének kedves híres ember síremlékét lekopírozhatja, és hazaviheti.
Csodálatos tárháza volt a félrefordításoknak a Rádió
Akkoriban szinte szégyen volt az (oroszon kívül) idegen nyelv tudása, akadt félrefordítás máshol is. Műszaki lapban: "Nyugat-Hemiszfériában terjed a digitális távközlés".
Állítólag a Népszabadságban volt, hogy az első Holdra lépő, Armstrong azt mondta volna: "A Hold talaja olyan, mint a párizsi aszfalt".
Azt mondta: "like plaster of Paris". Ami angolul a gipsz.
Azt, hogy átvétel-e, meg nem mondom (mint ahogy jó napot-ról sem tudom), de értelme egészen pontosan ugyanannyi van. Szép vagy jó - egy köszönésben semmi különbség nincs köztük, egyenértékűek. Nem érdemes haragudni rá; ha nem tetszik, legfeljebb nem használja az ember. Én se mondok áldás-békességet, de attól még nem haragszom meg a házba járó reformátusokra, ha így köszönnek, mint ahogy a bányász ismerősömnek sem teszem szóvá, ha jó szerencsét-tel zárja a levelét.
Mint a Valentin napot is. Képzeljük csak: Balassi Valentin
Itt ne tessék összemosni a nevet az ünneppel, mert két külön dolog. Mint a Mikulás, Miklós napokor. Ha az nem fáj, akkor ez se zavarjon.
Itt az első rokkendroll szám Bill Haleytől a Rock Around The Clock. Ez úgy ment a köztudatba hogy Rock az óra körül.
Pedig csak annyit jelent hogy Rock örökké, vagy egész nap, vagy mindig vagy éjjel-nappal..... ahogy tetszik. Mert addig az óra is körbejár. Már ha analóg! :-) De '54-ben az volt.
De a legnevetségesebb németből volt.
Egy egyetemi professzor Debrecenben büszke volt német tudására és ragaszkodott a laboratóriumi berendezések magyarra fordításához.
Leírta hogy a fali kampókra tyúkokat kell akasztani. Pedig magyarul a konyharuhákat kellett volna csak :-)
