Néhányan úgy gondolják hogy a egyiptomi írásnak sumér eredete van. Mások szerint maga az egyiptomi civilizáció is a "summér" hódításnak (kulturálisnak vagy valódinak) köszönhető. Vannak akik a mitológiában is látnak hasonlóságot.
Felmerül a kérdés, vajon nem azért hívták-e a Kazár Birodalomból Árpádékhoz csatlakozott néprészeket kabaroknak, mert héber vallásúak voltak... Talán mégsem a 'kavar, habar' igékből eredeztethető ez a név, mint egyesek gondolják.
A zsidók a héber nevet az 'átvonulni, átköltözni' jelentésű abar tővel is kapcsolatba hozták , és 'túlról való'-nak értelmezték,erre vall a Teremtés könyve 14: 13 görög fordítása is: paratész 'a másik oldalról való'.
Iustinus (XLI, 1) írja a parthusokról: Parthi, penes quos velut divisione orbis cum Romanis facta nunc Orientis imperium est, Scytharum exules fuere. Hoc etiam ipsorum vocabulo manifestatur, nam Scythico sermone exules "parthi" dicuntur. (A parthusok, akik kezében most miután szinte megosztoztak a földkerekségen a rómaiakkal a Kelet fölötti uralom van, a szkíták száműzöttei voltak. Ezt a nevük is nyilvánvalóvá teszi, mert scytha nyelven a száműzötteket ťparthusŤ-oknak mondják.)
Mint már többször utaltunk rá, a szabíroknak akkoriban vész nyoma a forrásokban, amikor 558 körül ugyanott, a Kaukázusban, ill. annak északi előterében feltűnnek a kazárok. Németh Gyula kiemeli, hogy Maszúdi nem tévedett, amikor azt állította, hogy a szabírokat csak a perzsák nyomán hívták kazároknak, ugyanis perzsául a kazár ugyanannyit tesz, mint a szabír törökül, mindegyik szó jelentése egyaránt: eltévedt, bolyongó (A honfoglaló magyarság kialakulása; MTA, Bp., 1930).
A habirut egyébként a 'por' jelentésű sémi cpr szóból eredeztetik, olyan összefüggésben, hogy aki utazik, az poros lesz, port ver fel, magára veszi az út porát.
Akkád ebéru 'vándorolni'
Héber cábar 'ua.'
A habiruk a hupukhoz hasonlóan olyan félszabadnak mondható elemek voltak, akik idegenbe kerülve egyfajta korlátozott polgárjogot szerezni csak úgy tudtak, ha elszegődtek egy ottani közösség szolgálatába (ez a jogviszony azonban felbontható volt). Vö. Józsué 9. Szívesen alkalmazták őket a hettita, ugariti, alalakhi stb. királyi gazdaságokban.
Komoróczy szerint a Genesis 13: 16 és 28: 14 költői formában már a zsidóság gyarapodására utal, amikor Jahve szájába ezeket a szavakat adja: "Magodat olyanná teszem, mint a föld pora (capar): ha valaki meg tudná számolni a föld porát, az megszámolja a te magodat is." Ekkorra ugyanis a foglalkozást, ill. társadalmi státust jelölő héber kifejezés mára zsidó népnév szinonimájává vált (ugyanúgy, ahogyan a magyar népnév is azonosult valamikor a XI--XII. századra a tőle eredetileg független hungarus népnévvel).
"Az meg talán nem véletlen, hogy pont azokon a vidékeken bukkan fel a habiru szó, ahol a héberek történelmük során megfordultak. Az ókori Görögorszában pl. nem, ellenben Mezopotámiában, Egyiptomban, és a kettő között területeken pl. (Asszíria) meg igen. Túl nagy az egybeesés."
Véletlen lenne hogy pont a sémi nyelvterületen hívnak egy foglalkozást hasonlóan?
Nyilván nem kizárt hogy a habiru eredetileg népnév és abból került át a különböző nyelvekbe mint csavargó, vándor, zsoldos. Minenesetre nem hízelgő ha a héberek talán egyedül a történelem folyamán amerre megfordultak ilyen nyelvi nyomokat hagytak maguk tán.
A közel kelet nem elszigetel államok sora. A nyelvek közül hány tartozik a sémi nyelvcsaládba? Ha jól tudom még az egyiptomi is sumér gyökerekkel büszkékedhet. De ha tévednék, akkor is az akkád nyelv a kor lingua franca-ja mint a latin a középkori európában. Hány európai szónak van latin eredete?
Miért hívtak volna két totálisan különböző nyelven (egyiptomi, akkád) ugyanúgy egy foglalkozást/életeformát? Nem inkább népeket szoktak két különböző nyelven ugyanúgy hívni?
Pl. a lovas teljesen máshogy van a magyarban és a németben. Bezzeg a tatár csaknem azonos. Hm...
That does not, however, exclude the possibility that the Biblical Hebrews were descended from one specific group of Habiru and that with them it eventually became an ethnic name; such shifts in the meaning of names and designations are well-known elsewhere."
Erről van szó. Mint ahogy a magyar népnév is egy törzs nevéből származik, és az idők során kiterjedt a magyarsághoz csatlaozó más törzsékre és népekre is. Azt meg nem tudják, hogy pontosan hogy beszéltek a habiruk fennmardt nyevlemlékek híján, ezek csak találgatások.
Az meg talán nem véletlen, hogy pont azokon a vidékeken bukkan fel a habiru szó, ahol a héberek történelmük során megfordultak. Az ókori Görögorszában pl. nem, ellenben Mezopotámiában, Egyiptomban, és a kettő között területeken pl. (Asszíria) meg igen. Túl nagy az egybeesés.
István király zsoldosai meg németek voltak. Magyar zsoldosai nem voltak. Miért ne lehettek volna ez egyiptomiak zsoldosai héberek? A szláv -Sklave (szolga németül) szavak egyezése sem véletlen.
Persze, hogy nem izraelitákat jelentett, mert izraliták akkor még nem voltak, ez a fogalom későbbi. Először volt a héber etnikum megnevézés (habiru), és Júdea és Izrael királysága megjelenésével lett az izralita és zsidó. Azt meg ugye nem hisszük, hogy egy népet sehogy nem hívtak, mielőtt az izraelita és zsidó fogalom kialakult volna.
Az előbb már ezt körbejártuk, oszt mivel a forrás, amely ráadásul a te szemszögödből szubjektív, engem igazolt, akkor antiszemita lettem, aztán jött a "csak azért mert zsidók", most ugye az sem állt meg, oszt most vissza a jogos önvédelemhez.. Kicsit unom mindig ugyanazt bekopiztgatni Eszter könyvéből.
De az egész vita az én hibám, nem akarok eléggé meggyógyulni...
"Mit csináljak? - pityeregte Winston, - Mit csináljak, ha látom, mi van a szemem előtt? Kettő meg kettő négy. - Néha, Winston. Néha öt. Néha három. Néha egyszerre mind a három. Keményebben kell próbálkoznod. Nem könnyű meggyógyulni."
Ami remekül példázza hogy az ÓSZ-t csak viszonylag későn az ie. 4.-7. században állították össze. Akkor amikor a héber szó már egyett jelentett az izraelitákkal.
Félreértelmezve a korábbi szövegek habiru szavait.
Nagy számú bibliától fügetlen forrás bzonyíja hogy a habiru, apiru stb szavakat álltalánosan használták a közel keleten etnikumtól, nyelvtől függetlenül.
Mégegyszer:
"Depending on the source and epoch, these Habiru are variously described as nomadic or semi-nomadic, rebels, outlaws, raiders, mercenaries, and bowmen, servants, slaves, migrant laborers, etc.
The names Habiru and Apiru are used in Akkadiancuneiform texts. The corresponding name in the consonant-only Egyptian script appears to be `PR.W`, conventionally pronounced Apiru (W being the Egyptian plural suffix). In Mesopotamian records they are also identified by the Sumerianlogogram `SA.GAZ`, of unknown pronunciation. The name Habiru was also found in the Amarna letters, which again include many names of Canaanite peoples written in Akkadian.
Carol Redmount who wrote 'Bitter Lives: Israel in and out of Egypt' in The Oxford History of the Biblical World concluded that the term "Habiru" had no common ethnic affiliations, that they spoke no common language, and that they normally led a marginal and sometimes lawless existence on the fringes of settled society.[4] She defines the various Apiru/Habiru as "a loosely defined, inferior social class composed of shifting and shifty population elements without secure ties to settled communities" who are referred to "as outlaws, mercenaries, and slaves" in ancient texts.[5]
In that vein, some modern scholars consider the Habiru to be more of a social designation than an ethnic or a tribal one. That does not, however, exclude the possibility that the Biblical Hebrews were descended from one specific group of Habiru and that with them it eventually became an ethnic name; such shifts in the meaning of names and designations are well-known elsewhere."
Tehát, Hámán ki akarta irtani a zsidókat, s elkobozni vagyonukat. Ez Neked nem fáj - miért is fájna, nem igaz ;-) -, ám egyetlen problémád, hogy a zsidók hogyan merészelték önvédekezni. Érdekes...
"Tudom hogy nem vagy hajlandó elfogadni azt hogy Károli nem pontosan fordított. "
?
"a habiru nem az izraelitákat jelentete, hanem a zsoldosokat."
Meg a nomád állattenyésztőket (1Móz 39: 14 Károli ;-) ), meg a leszármazottaikat (2Móz 1:15 Károli ;-) ), akik sarat dagasztanak egész nap (2Móz 1:14 Károli ;-) ). Sőt, még a rabbik is héberek (legalábbis Saul rabbi/Pál apostol mindenképpen): "Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is." (Károli ;-) )...
Szépen megkérlek fejezd be az antiszemitázását szerény személyemnek, ez nem a polidili. Vissza a tényekhez: Hámán a népe kiirtását akarta megbosszulni. Erre az ok: "az õ törvényei különböznek minden nemzetségtõl, és a király törvényeit nem teljesíti. " A logikád szerint , amely minden történelmi eseményt fajelméletre próbál visszavezetni ("s ki akarták irtani a zsidókat, mert zsidók"), Traianus antidákista, Dzsingisz kán antihsziangista és antitatárista és antikorezmista volt..
Tudom hogy nem vagy hajlandó elfogadni azt hogy Károli nem pontosan fordított. A zsidók izraeliták. A zsidók nem léteztek a késő bronzkorban. Károli a 16. században a hébert zsidónak fordította. Ez semmiyen értelmezésnek nem lehet az alapja. Azt sem vagy hajlandó elfogadni, hogy a bibliát később állították össze.
Az eredeti szövegben héber/habiru nem azonos az izraelitákkal. Ha a egyidős szövegeket olvasol pl Amarna leveleket egyértelmű, hogy a habiru nem az izraelitákat jelentete, hanem a zsoldosokat.
habiru = zsoldosok akik királyok szolgálatába szegődnek.
pl "És azok a zsidók [hebrew, habiru] is, kik, mint azelőtt is, a Filiszteusokkal valának, s velök együtt feljövének a táborba és a körül valának, azok is Izráel népéhez csatlakozának, mely Saul és Jonathán mellett vala. "
Dávid pondtosan ezt teszi. Miután Saul elüldözi Dávid a vadonba menekül és a rablókhoz csatlakozik. Legalábbis amikor kijön a pusztábólmár 600 embere van. Gát filiszteus királyához szegődött, majd őt elárulva elfoglalja Zion erődjét. Zsoldosként próbál embereivel elszeődni Nábálhoz de ő nem akarja felfogadni őket. Salamon I, 25, 10,11 .
Rosszul fogalmaztam. Nem loasíjjászt jelent hanem alkalmazták zsoldos lovas íjjászokra is.
"Depending on the source and epoch, these Habiru are variously described as nomadic or semi-nomadic, rebels, outlaws, raiders, mercenaries, and bowmen, servants, slaves, migrant laborers, etc."
A biblia megkülönbözteti a hébereket és az izraelitákat. (Csak nem a Károli fordításban.) Nem nem meglepetés hogy a héberek vezetőjét is habiru volt. Jozsue és népe habiru volt otton nélküli zsoldosok, rablók. Ez a bibliából elég nyilvánvaló. Amikor Dávid elmenekül Saul elől a habirukhoz menekül.
A habiru szó megjelenik az egész közel keleten, mivel akkád eredetű és az akkád a kor lingua franca-ja volt. Általában a SA.GAZ akkád logogrammal azonosítják, illetve az egyiptmi apiru-val. Az Amarna levelekből nyilvánvaló hogy emberek habirukká lesznek majd visszatérnek korábbi státuszukba, vallásuktól, etnikumuktól függetlenül.
Dehogy vagy Te antiszemita, hiszen épp azt mondtam, hoyg távol álljon Tőled. Végülis ki akarták irtani a zsidókat, mert zsidók, s Te az egész történetből azt kifogásolod, hogy a zsidók merészelték ezt nem hagyni. Miért is lennél antiszemita, nem igaz...?
Ez csak az egyik álláspont. Nem rendelkezünk habiru nyelvemlékkel, ezért nem tudjuk, hogyan beszéltek. A kevert etnikumra a kevert eredetű nevekből következtetnek. Na most ha megvizsgáljuk a fennmaradt magyar neveket a honfoglalás korából és az azt követő időkből, nagyon sokféle eredetű névvel talákozhatunk. Ebből nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a magyar nem egy nép.
És szerinted az teljesen véletlen, hogy a héberek első ismert uralkodója habiru volt (álításod szerint)? Nem lehet, hogy itt mégis van valami összefüggés?
Egyébként ha azt mondom: hajdú, kozák ez jelöl egyfajta életmódot de egyfajta nemzetiséget is. (magyar, orosz) Maga a "zsidó" szó is jelentett kereskedőt, pénzembert bizonyos időkben, bizonyos szövegösszefüggésben. De gondolhatunk a vandál szó kettős jelentésére is.
