Fölverem a tojásfehérjét cukorral, olyan kemény lesz, hogy eltöri a lábamat, ha ráesik - de nem esik, mert ha megfordítom az edényt, akkor sem történik semmi.
Aztán kanállal galuskákat szaggatok és lehet is főzni a tejben.
15:00, Hétfő (január 7.), DUNA Televízió Mesélő cégtáblák A New York kávéház magyar dokumentumfilm sorozat, 26 perc, 1993 Az aktuális rész ismertetője: A New York kávéház és palota történetét mondja el a film az 1894-es avatástól napjainkig. A film a New York dicső és kevésbé dicső pillanatait mutatja be, emlékezvén azokra az időkre, amikor a kávéház a a művészetek, az irodalom pezsgő műhelye volt. rendező: Novobáczky Sándor operatőr: Neumann László, Nemescsói Tamás
Kedves tiborpapa, értelek, azt hiszem. De az épp aktuális téma kapcsolódik a régi épületállományhoz. Nem olyan könnyed, mint a madártej habja, és nem olyan finom, mint a sűreje, de az is lekozmál néha. De akkor is madártej marad.
Itt az a jó (szándékom szerint), hogy lehet csapongani is, és a felmerülő, kapcsolódó gondolatokat megosztani.
Dehogynem lehet hivatkozni. Azért van a jogszabály, hogy lehessen rá hivatkozni. Maradjunk csak 45 után: elítéltek bárkit is az akkoriban történtekért, az államosításon kívül ideértve a kitelepítéseket, munkatáborokat, koncepciós pereket vagy akár 56-ot is? És más országokban?
"Kristóf barátom (ő hozta össze a Déilbáb utcai kerítéseket) írta akkor a 27630 kapcsán:
A kép jobb sarkába ugyanis nem az Osztálysorsjáték palotája lóg bele, hanem a Tiller Mór és társai által építetett palota, egyúttal áruház. (Az 1945 után fokozatosan elbontott tömb Duna part felé eső felét foglalta csak el az Osztálysorsjáték palotája, hátuljához a Váci utca páratlan oldalán két épület, a képen is látható, Tiller-ház, valamint a Mercur-bank székháza tapadt."
Nem véletlenül kérdezgetem ezt a szállodát. Csak este lesz időm megnézni a címtárakban, de nekem egyelőre semmilyen szálloda nem rémlik erről a területről.
A rádiójátékban (biztosan volt, emléxem, 1. felvonó, 2. felvonó stb. néven tagolták, és bejátszottak lift ajtónyitás és csapóajtó hangot) úgy mondták, hogy amennyivel szélesebb lett a híd lejárója, az került a szálloda telkére. Tehát, úgy gondolom, ez csak a Mátyás-pince felé lehetett, gondolom, a nagy üres telken, ami ma autóparkoló (és nem gondolom, hogy a buszparkoló a Mátyás-pince előtt). De ezt csak gondolom, a rádiójáték alapján.
Persze, de jogalapot nem mindiglehetne találni rá - gondolom írattak szabályos szerződést. Arról az esetről nem is beszélve, amikor esetleg valóban megkapta a zsidó a tulajdona ellenértékét.
Ehh, nekem ez bonyolult - az erkölcsi alapját persze értem és érzem, de az nem egyenlő a joggal.
A zsidónak akitől elvették. Ez számomra napnál is világosabb.
Mellesleg tudtommal egyetlen szocialista országban se államosítotak olyan vadul mint nálunk. Mi szeretünk az ilyesmiben élenjárni. Ugyancsak nálunk volt egyedűl, hogy nem adunk vissza semmit.:-(
Én sem vagyok jogász, de felteszem, hogy a szocialista kor kisajátításai és államosításai az akkori jogszabályoknak megfeleltek, így nehéz bűncselekményről beszélni.
(Nekem olyan példa jutott az eszembe, hogy ha egy zsidó házát vagy üzemét erőszakkal megszerezte egy árja a háború idején, majd tőle vette el Rákosi, akkor kinek jár a kártérítés? Kíváncsi lennék, hogyan oldották meg ezt mondjuk Németországban.)
Szoktam nézegetni. Mekkora, irtózatos műemléki balhé volt belőle, hogy lehet-e Yblt rekonstruálni betonból, sérül-e ezáltal a Világörökség, meg hogy Velencei Charta így meg úgy. Aztán ott rohad az a hatalmas ház, üresen. Ugye.
