" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Érdekes módon a szőlőt nem bántotta, de szinte minden érett füge így járt.
Seregély, ha nem lenne egyértelmű.
Mellette a két Sunflower asimina, a nagyobbik már tényleg eléggé barnult, azt ettük meg előbb, a kicsit ma. Az is kesernyés volt, ha nem fajtajelleg akkor tényleg nem kell ennyit várni azzal, hogy megegyük.
Ha kóstoltatok már többfélét mi a tapasztalat, melyik fajták a legfinomabbak?
Az asimina kezelhetősége/forgalmazása pontosan azért annyira nehézkes (és talán emiatt nincs forgalomban gyümölcsként és nem is igyekeznek üzemileg termeszteni), mert csak nagyon eltalált érettségi fokon élvezhető igazán. A legkisebb túlérés esetén valóban azonnal kesernyés ízűvé válik.
Letenye "perifériája", a falu Becsehely (Nagykanizsa) felőli helységnévtáblája közelében, teljesen sík területen. Éppen ide az udvarban lévő káki épségi/károsodási fokának megállapítása végett jöttem. (A termést a tulajdonos óvatosságból, láthatóan, már leszedte. A levelek állapota azonban magáért beszél.)
Itt tulajdonképpen hasonló történt, mint ami általában szokott:
A két közeli OMSZ állomás értékei: Iklód -2, Nagykanizsa -4(!!!). Ez pedig térségi értelmezésben azt jelenti, hogy a nem kimondottan fagyzugi pontokon -1 és +2 fok között szóródtak a hőmérsékletek a fagylefolyási szintek és, települések esetében, a beépítettségi fokozat függvényében.
Ez országos összehasonlításban egy nagyon-nagyon-nagyon kedvező helyzetnek felel meg.
Örök téma marad, hogy az intézményes meteorológia és klimatológia módszereivel miért nem tükröződik ez vissza. De nem akarok már ezzel senkit sem untatni, nagyon sokszor bemutattuk és elmagyaráztuk. Aki nem hiszi, járjon utána!!! :)))
Ma délután sebtibe csináltam néhány fotót a "fagyhelyzet" kimenetelének érzékeltetésére. Két kedvezőtlen pontot kerestem fel. Az egyik után nem sokat kellett kutatnom, a saját patakparti kertem jól adja magát ehhez.
"Ijedtemben" tegnap este leszedtem a már eléggé sárga kákikat. Azért tesszük mi ezt mindig ilyen bátran a nem túl érettnek tűnő gyümölcsökkel, mert több éven is teszteltük a különböző érettségi stádiumban leszedett, majd megfelelően utóérlelt gyümölcsöket és azt találtuk, hogy az első sárgulási szintet elért termések és egészen a szinte puhára érésig fán hagyottak között "vak" kóstolási teszt alapján sincs érzékelhető minőségi különbség. Ezért biztatunk mindig bátran a szüretre, amikor ilyen kritikus helyzetek vannak kilátásban, mint a mostani. Nem félrevezetési célból tesszük!!! :)))
Az udvar a fal mentén kint hagyott edényes növényekkel, a kákival, amelyen kísérlet céljából a felső ágemeleteken hagytam gyümölcsöt, a patakparti kertvégi fügével és a szomszédok közvetlenül a patak mentén lévő konyhakerti paprikáival.
A patakpart a teljes épségben maradt lombozatú diófákkal.
Nálatok mi történt reggelre? Én a datolyaszilvafára este kiaggatott külső érzékelő által -2-t mértem minimumként.
Remélem, nem okozott gondot, de kíváncsiságból még délután 5 gyümölcsöt leszedtem, s leraktam a pincébe az almák közé.
Meglátom mi lesz vele, s mi lett volna a helyesebb döntés ilyen körülmények között, amikor kötéltáncot járunk a hőmérséklettel.
Van valaki aki inkább leszüretelte a még nem beérett gyümölcsöket? Nálam még eléggé zöldek.
Másik dolog. Leesett a Sunflower asimina egyik termése. Meg kellett állapítanunk, hogy egyértelműen kesernyés volt, főleg a héja felé. A Prima gyümölcse nem volt ilyen. Hogy ez fajtajelleg vagy kicsit túlérett, majd kiderül a következőnél még van 2 sunflower. Az egyik már szintén pár napos, a 3. még fent van a fán. A magja sötétebb mint a Primáé.
Mínusz egy-két fok még valóban nem jelentene problémát, de sajnos megvan az esély annál alacsonyabb hőmérsékletekre is. Akkor pedig már tönkremegy a káki.
Nálam még éppencsak kezdenek sárgulni, nagyon remélem, hogy nem lesz még olyan fagy. Ha jól emlékszem -1,2 még nem vészes, ha csak ennyi lesz, nem szedem le őket.
Az Auchanban láttam az enyémnél sokkal satnyább, hókadt színű néhol még zöld "Sharon" gyümölcsöket, 200 Ft volt darabja.
A trióban lévő három paw-paw gyümölcsből kettő leesett. Az egyik kicsi még kemény, érleljük. A harmadik növényem nagyobb volt mint a Prima, de a Prima simán megelőzte már. Ez az Overlease alig nőtt. Eléggé eltakarja egy meggyfa, ezt gondoltam védelemnek amíg kicsi volt. Azt hiszem már nem kell neki, inkább akadályozza, ez a meggy amgyis alig terem, inkább a komposzt utca felőli látványának takarására szolgál. De levélhullás után balta lesz a sorsa. Remélem jövőre így ez a paw is nagyott nő. A Sunflower az gyönyőrűen fejlődik, már nagyobb nálam. Ezek mind a Danek féle paw-paw-ok. Még én se tudom mennyire teremnének maguktól, mert én is rásegítettem ecsettel.
Az az érdekes, hogy ott van mellette a Ken's red,, egy Jumbo, és egy fiú, most nem jut eszembe a neve.
Azok már 2 méter fölött járnak. Ezek meg....
Meszesség nem kizárt, évtizedekkel előbb épület is lehetett, de 20-30 éven belül nem.
Nem tudom, hogyan lehetne PH-t mérni, de érdekelne, s ha nem nagy valami, akkor megpróbálnám, mert amúgy is érdekelne, mennyire savas-lúgos a föld itt-ott.
Az az érdekes, hogy ezek már mind át lettek ültetve, korábban egyikőjük se fejlődött igazán jól, s most napos helyen vannak, mert a treemail-lapon ezt írták róluk, onnan vannak.
Nagyobb fa, bokor? Van egy meggyfa egy másfél méterre kb.
Aletenyei patakparti fagyzug. Az asimina leérőben. A kákikat az elmúlt napok hidege sárgára érlelte. A hét második felére ígért fagyos éjszakák miatt esetlegesen bekövetkező korai szüret sem jelenthet már katasztrófát.
A bal oldali alsó kép egész biztosan valami tápanyagprobléma, bár lehet, hogy csak tápanyagfelszívódási probléma. Nagy valószínűséggel a vas hiányzik a növénynek (de más hiányoknak is van ilyesmi tünete).
Ami nem azt jelenti, hogy feltétlenül ebből van kevés, mivel egyes anyagok hiánya vagy más anyagok túlsúlya miatt a meglévő vas nem tud hasznosulni. Pl. túl lúgos talaj is okozhatja. Amit akár a száraz, akár az állandóan nyirkos talaj fel tud fokozni, bár nem egyformán.
Nem volt ott valamikor meszes gödör, vagy melléképület, vagy egyéb?
A kopasz kivijeim az egyik kertemben sehová nem fejlődtek, aztán 2 év után esett le, hogy nagyapám 30 évvel ezelőtt oda öntögette a hamut.
Bár nem vagyok híve az átültetéseknek, de itt szerintem indokolt lenne.
Nem tudsz pH-t mérni?
A jobb oldali mintha N-hiányos lenne, de a sok tyúkhúr nem ezt mutatja.
A legegyszerűbb módszer becsavarni őket egy kis rongyba és elföldelni egy 30 cm mélyen. Persze fontos megjelölni a helyet, hogy megtaláld tavasszal, amikor edénybe veted őket.
Persze, ebben is van igazság, de van, amikor nem megy anélkül. Ezek mégis nemesített növények. S nem is feltétlen az a természetes állapot, hogy a gyümölcsbe fekteti a legtöbb energiát a növény, vagy legalábbis oly sokat, mint amit mi elvárunk néha. Ezért némelyik érzékenyebb. ha hagyjuk, akkor elszaporodik a bolha, talán túléli, talán nem. Ha igen, akkor is lehet, hogy egy beállt állapot esetén is a gyümölcs kevesebb vagy gyengébb minőségű lesz. Ez is egyensúlyozás művészete mint oly sok más az életben.
Egyébként az egyes évek se egyformák, számomra sokszor megmagyarázhatatlan okokból.
Érik az O'Gosho. Nem lepottyant, kényszerérett gyümölcsről van szó, hanem fáról szedettről. Az összes fajta korai színesedése bizonyítja, hogy a hűvösebb, gyakran csapadékos, változékony időjárás gyorsítja az érést ahhoz képest, mintha nyárias jellegű, zavartalanul meleg idő lenne.
"Augusztus elején érőnek írják a másodtermését is."
A Ronde de Bordeaux-ra vonatkozóan fontos megjegyezni, hogy csak egyszer termő fajta, azaz csak másodtermése van. A korainak minősített augusztus elejei érés így értelmezendő.
