Írd be a keresőbe hogy marley menv 150. Nézd meg a képeket és gondold meg hogy nem érné-e meg neked egy ilyen megoldás szereléssel kompletten nyolcvanezer forintot.
Sziasztok! Van egy új építésű lakásunk, ami kb olyan légtömör mint egy tengeralattjáró. 52m2, 160m3, 2 felnőtt. A levegő kb 2-3h alatt teljesen elhasználódik, ezért a téli szezonban elég kényelmetlen a szellőztetés, pláne alvás közben.
Elkezdtem végigolvasni a fórumot, milyen ötletek merültek fel eddig a házi megvalósításra. A Peterch féle cső a csőben rendszert elvileg meg lehetne csinálni mert felettünk van a padlástér, de mivel társasház, így az közös rész, nem akarom beépíteni nagy méretű hőcserélővel. A gyári készülékek jók lennének, de drágák és reményeim szerint 4-5 éven belül úgyis költözünk.
A lemezes hőcserélők tetszettek, csináltam is egy kísérletet 0,1mm-es alufóliából, mert az elég vékony (jobb hőátadás) és olcsó. Az eredmény elég siralmas lett a fólia gyűrődése miatt, pedig préseltem bele merevítést. Ekkor kitaláltam, hogy ha feltekerem a fóliát spirálisan, mint a Bartosz-nál, akkor az ad neki merevséget. Az eredmény a képen látható. Nem lehetetlen a dolog, de még így is nagy gond a gyűrődés. Szükség van távtartókra is, mert a két szélére kerülő ragasztószalag nem elég. Amúgy 800mm széles alufóliát és 2mm-es ORAMOUNT 1819-es kétoldalas ragasztót használtam a teszthez. Ez egy 40mm-es PVC csőre lett feltekerve. A távtartók 2mm vastag linóleum csíkok voltak, ezeket csipesszel kihúzgáltam a végén. (A képen látható darab egy teszt, csak 4-5 menet lett elkészítve és csak 40cm hosszú).) Az alufóliát a Bartosz egy hullámos réteggel merevíti, ezt kellene berakni 2 sima réteg közé. Talán ha átengedném fogaskerekek között a lemezt, akkor lehetne hasonlót gyártani. A másik (egyszerűbb) megoldás, hogy hagyom az alut és 0,1-0,2mm-es PET fóliából tekerem meg a rekuperátort, hátha a müanyag merevebb és pontszerű (10x10mm-es) távtartók elegek lesznek. Épített már valaki itt PET lemezzel vagy bármilyen müanyag fóliával rekuperátort?
Nem tudományos pontosságú mérés, de a HCS négy csonkján méred a hőmérsékletet és abból ki tudod számolni a pillanatnyi kb. hatásfokot.
Hatásfok=(Tbefújt<bentre>-Tbeszívott<kintről>)/(Telszívott<bentről>-Tbeszívot<kintről>) De ez csak akkor ad kb. jó értéket, ha a két dT közel egyenlő (nagyjából azonos tömegáram)!
Örülök, hogy összeállt. Várom a tapasztalatokat és a hatásfok adatot is!
Lehet vezérelni, forgulatszámot állítgatni, két venti között fordulatszámot eltolni. A légszelepek még nincsenek meg, és a tetőn kívülre sincs kivezetve a beszívó és kifújó ág, de működik.
Jó adag kondenzvizet gyűjtöttem már be. :-)
Egyedül csináltam, hát azért rá kell szánni az időt rendesen így bűvészdobozostul mindenestül.
Azt tessnek nekem megmondani, hogyan is lehet a hatásfokot kiszámolni, hol kell mérni. Tudom kereső meg bal oldal, de betyárul nem találtam meg azt a beírást amit korábban olvastam. Thx.
Köszönöm a kiegészítést! Igazad van, ezekből az eszközökből általában hiányzik az RTC. Többnyire nem kell bajlódni az RTC-vel. Legegyszerűbb esetben indulás után hálózatról, NTP-vel lekérdezi és beállítja magának a dátumot az adott eszköz.
A Raspberry Pi-ből kispórolták az RTC modult, tehát áramszünet után foglama sincs arról, hogy hány óra van (meg hanyadika), ezért a mért adatok rögzítésre önmagában alkalmatlan,
Szóval, van ez a Ubiquity roterstation (RS) mikroszámítógép, amin Linux fut (openwrt). A soros portjára van akasztva egy egy vezetékes interface (1-wire, 1W ). Az 1W buszra lehet csatlakoztatni különböző áramköröket. Többek között hőmérőt, akkumulátor management IC-t, digitális I/O-t analóg-digitál átalakítót. Ha elővigyázatos vagy a vezetékezéssel akkor akár az egész házban elszórtan lehetnek érzékelők.
Szoftver oldalról úgy néz ki a dolog, hogy egy owfs nevű program kezeli az 1W eszközöket. Az egyes érzékelők által mért értékeket legegyszerűbb esetben egyszerű szövegfileként lehet elérni. A grafikon készítésre egy másik program van használva, melyet rrdtoolnak hívnak. Ez egyben speciális adatbázis motor, valamint grafikus ábrázolást végző modul is. A kettő között tetszőleges programnyelven, vagy akár shell scriptben megírt program végzi az adattovábbítást. Nálam cron-ból percenként indított PHP progik végzik a naplózást. A megjelenítés weben keresztül történik, szintén PHP kód segítségével.
Egy ilyen rendszer megvalósításához szükség van linuxos ismeretekre (grafikus felület használatának képessége nem elég!), angol nyelvtudásra és sok szabadidőre.
Mellesleg, manapság már az Ubiquiti RS nem a legideálisabb választás kezdőknek. Egyrészt már nem gyártják, másrészt firmware cserével kell kezdeni az egészet, mert a gyári nagyon elavult. Harmadrészt az RS-t használó közöség nem ilyen területen mozog, így kevés a fellelhető infó.
Javaslom inkább a raspberry Pi-t. Bár nem annyira professzionális, de sokkal aktívabb a csapat van körülötte.
Kezdésnek ennyi, ha nem rettentettelek el, kérdezz nyugodtan!
Ezért is írtam, hogy "ha nem küzdesz helyhiánnyal".
Szerencsére az esetek többségében van lehetőség a hőcserélőt egy félreeső helyiség (pl gépészet, kazánház, gardrób, stb) falán/mennyezetén, vagy a lakótéren kívül (padlás/garázs/stb) elhelyezni, így a hőcserélő kis mérete nem annyira életbevágó.
Igazán nagy méret-gond társasházi/lakótelepi kislakásoknál van - ott legtöbbször csak a drága/kicsi hőcserélők számára akad hely.
Feltételezve persze, hogy van a kis lakásban annyi hely hogy a giga méretű gépet elhelyezze. A gyártók hőcserélői is azért drágák (többek között), mert a nagy felületet a lehető legkisebb helyre kell összezsúfolni. A lakó gépészetet nem akar látni, legyen minden láthatatlan...emellett nagy hatásfokú, amihez nagy hőcserélő kellene. Valószínűleg sokkal olcsóbb gyártástechológiát jelentene, ha nem lennének hely korlátok.
"Igazad van, itt a fő meghatározó a hőátadási tényező "
NEM, NEM, NEM!
Itt a fő meghatártozó a négyzetméter (hőátadó felület mérete), és kész. Sőt, nemhogy fő, suinte az EGYETLEN meghatározó. A többi dologgal ne is foglalkozz, hatásuk a rendszerre jelentéktelen (mondjuk az ellen-áramúságra érdemes odafigyelni egy kicsit, habár annak sincs távolról sem akkora jelentősége, mint amennyire túllihegik ezt a dolgot).
Ha nem küzdesz helyhiánnyal, akkor csinálj egy minél egyszerűbb hőcserélőt BAZI NAGY hőátadó felülettel és röhögd ki a sok okostojást az éveken át tudományosan válogatott hőátadó anyagaikkal meg a szuperhosszú ellenáramúkkal, stb.
Csinálj egy tökegyszerű és baromi olcsó keresztáramú hőcserélőt mondjuk 80-100 m2 es AKÁRMILYEN anyagú hőátadó felülettel és nyugodtan odaállíthatod versenyezni a jóval kisebb hőátadó felületű, ezzel szemben nagyonellenáramú, űrtechnikai anyagokból készített, hiperkulminációs, szupermegmagyarázós, csillagászati árú gyári csodahőcserélők ellen.
És megúsztad fillérekből, sőt, tudományos kutatás nélkül.
Köszönöm a hozzászólásod. A dolgokban valóban mindig a buktatókat, a gyenge pontokat kell keresni.
"k=20 W/m2°C hőátadási tényező adódik."
Bocsánat, rosszul fogalmaztam. A k (vagy U) hőátbocsátási tényező amiben minden akadály benne van, amin a hőnek át kell jutnia.
A hőátadási tényező amit én helytelenül írtam (α) a közegből a falhoz való eljutás jellemzője.
Tiszta erőből a hőátadásra koncentrálsz,
Megpróbáltam megbecsülni mi várható egy ilyen hőcserélőtől.
miközben (bizonyos határig) gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület (létezik profi hőcserélő polisztirolból is!),
Igazad van, itt a fő meghatározó a hőátadási tényező (α), a hő eljutása a falig. A hőcserélő anyagának a hővezetési tényezője szinte elhanyagolható ezért lehet erre a célra műanyagból, papírból hőcserélőt készíteni.
miközben nem igzán törődsz azzal, hogy az a vékony (nyúlós+hajlékony) fólia hogyan fog viselkedni, amikor (állandó, vagy lökés-szerű) nyomáskülönbség fordul elő a kimenő és a bejövő irányok között, meg ha hidegen kifeszíted, akkr hogyan fog viselkeni utána felmelegedve, esetleg több ilyen melegedés/lehűlés után...
Ez kérdés.
A PE lineáris hőtágulási együtthatója 20 x 10^-5/°C az alumíniumé 2,38 x 10^-5. Egy 50°-os hőtágulás fél méteren PE-nél 500 mm x 50°C x 0,0002/°C = 5 mm, alumíniumnál 0,6 mm. Sok a PE hőtágulása, főleg az alumíniumhoz képest.
A hőtágulás akkor nem okoz gondot, ha a szerkezet minden részén hasonló. Tehát a fóliákkal párhuzamos keret, takaró lemez jobb, ha szintén műanyagból van, mert az hasonlóképp tágul. Erre eddig nem is gondoltam.
Igaz, sokkal könnyebben kezelhető egy alumínium hőcserélő, mint PE fóliából, de elkészíteni az utóbbit, úgy gondolom, egyszerűbb és talán olcsóbb is.
Aki maga készíti a hőcserélőt, az anyagi okokból teszi, nyilván egyszerűbb lenne egy fél milliós kész rendszert betenni. Ha megépíti a házát, de a gyári rekuperátorra már nem futja, a saját készítés is megteheti 4-5 évig. Bár már olcsóbbodnak az árak, nehéz versenyezni a Recair 30-50 eFt-os hőcserélőjével.
A fórumot az elejétől kezdve olvastam ideáig és jegyzeteltem CTRL + C.
Azt ide leírtakból hoztam össze ezt a kapcsolást.
Összefoglalva induló gondolatok. 1.Hő nyerési probléma:
Kút: most jól „ad / nyel” ez bármikor váltózhat, legálisan drága
Szonda EszTibi féle permanentes 150 eFt / kw, 50 W/m. „makosteszta” fórum társ http://diviaki.homeip.net/ online méréséből kiderül, hogy EszTibi 6 kw szondája ilyenkor már 4 °C körüli. Hozamosabb terhelésnél lefagyás hiba / beállításokkal ki lehet trükközni /.Ha magasabb hőfokot, hozamosabb kivételt is akarok csak 30 W/m számolok, akkor már 250 eFt / kW a szonda ára ez nekem nagyon drága.
Vízszintes talaj kollektor túl nagy helyigény és sok földmunka miatt nem is olyan olcsó
Levegő olcsó, de pont akkor nem jó amikor a legjobban kéne
Függőleges talaj kollektor megboldogult Bence60 írta 1 kW: 20 fm 2 m mély árok 100 fm 32 KPE cső a legnagyobb hidegben sem megy a hőmérséklet 0 fok alá.
Eredmény:
Szonda 4 kW 600 eFt márciusra 4°C / alap eset /
Függőleges t. koll. 4 kW 150 eFt márciusra több mint 0°C / Bence60 tapasztalat /
Hely igény csökkentése és a „mezei traktor markoló adottságait / max 7 fm mélység / figyelembe véve gondoltam 2 x 20 x 6,5 fm így 2 cső kígyót tennék egymás fölé. A kitermelt föld és a gép költség is több, mint 4 x 20 x 2 fm de ez nem vészes.
Gép:
Alap gondolat: egy klíma ára kevesebb, mint a Scroll komp. meg az adagoló + szondák ára. Levegő és víz hőforrás használata jobb COP szinte plusz költség nélkül.
2 hőforrás előnyei:
külső levegő melegebb is lehet soka esetben, mint a talaj
azonos hőfoknál ventilátor kevesebbet eszik, mint a szivattyú
levegős hőforrás miatt a talajból kivett hőmennyiség csökkentése / kevesebbet a hűl a talaj /
A kapcsolásban a rendszer költség megtakarítás és egyszerűsítés véget nem tudja olvasztani a levegős elpárt, de 4°C a talaj kollektor tervezem használni.
Hitachi RAS 25 klíma Scroll kompresszor és elektromos adagoló. Azért elég a RAS 25 mert ebbe is ugyanaz a kompresszor van mint RAS 35 be.
Klíma plusz előnyi:
jár rá a hőszivattyús tarifa
levegős elpár, csövek, szelepek, hűtőközeg
beltériből meg lehet majd víz kalorifer a nyári passzív hűtéshez.
Vezérlés:
Saját PIC re gondoltam először de BLDC motorvezérlést még nem csináltam. Bár a kapcsolás benne van klíma service manual – jában és nem is kerül sokba.
Csoport aggregát vezérlő + „inverter” talán ez üzem biztosabb. Vezérlő: Dixell XC650CO 33 eFT Olcsó „inverternek” / BLDC motor vezérlőnek / elektromos kerékpár vezérlő BAC-28xP 36 V / 35 A 17 eFt. http://tech-mobile.hu/termekek-motorvezerlo.php
klíma saját vezérlője + átverés / hiba esetén drága a gyári panel /
hoATADASI tenyezo, nem hovezetesi, mint hiszed. W/m2. ponthogy azzal szamol, hogy mi tortenik a feluleten, mert az tenyleg kb fuggetlen az anyagtol. ezert is fontos, mert nem fugg sem az anyagtol, sem a vastagsagtol, csak a felulettol. tehat baromira nem csokkentheto, adottsag es kesz.
miközben (bizonyos határig) gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból van a hőátadó felület (létezik profi hőcserélő polisztirolból is!),
miközben nem igzán törődsz azzal, hogy az a vékony (nyúlós+hajlékony) fólia hogyan fog viselkedni, amikor (állandó, vagy lökés-szerű) nyomáskülönbség fordul elő a kimenő és a bejövő irányok között, meg ha hidegen kifeszíted, akkr hogyan fog viselkeni utána felmelegedve, esetleg több ilyen melegedés/lehűlés után...
Ebben a fórumban korábban elég sok saját készítésű hőcserélő szerepelt.
Úgy látom vége a barkácsolási lelkesedésnek, elkéstem az ötlettel.
Ha valakinek mégis hasonló tervei lennének, javaslom legalább végig gondolni az alábbi hőcserélőt.
Úgy képzelem, pár napi munkával, nem túl drága anyagokból házilag is elkészíthető.
A fólia anyaga 0,05-0,09 mm-es polietilén fólia lenne, leporellószerűen összehajtva.
A leporelló szélét minden réteg között lévő 3 cm széles, 6 mm vastag műanyag (keményebb EPS hab, PVC műanyagpadló szalag) zárná le.
Az alsó és a felső lap egy vastagabb, 2-3 mm-es lemez lehetne, ami biztosíthatná a fólia feszesen tartását.
A hőcserélő gyengéje, hogy a közegek közötti nyomáskülönbséget a fóliának kell viselni. A fólia behorpadása csökkenthető a fólia kifeszítésével és a rétegek sűrűbb alátámasztásával. A középső elválasztó szalag és a szélső lezáró szalag közötti további távtartók javíthatnak a "nyomásállóságon" ezen kívül az egyenletesebb levegő elosztást, a keveredést, ezzel a hatásfokot is javíthatják, ugyanakkor a hőcserélő ellenállását növelik.
Nyomásesése a légáramtól függően 30-60 Pa, 3-6 vízoszlop milliméter. Sajnos ellenáram lévén, a bemenő elhasznált túloldalán a hőszerélőből távozó felmelegített levegő van, ezért itt a két végén a közegek között annyi a nyomáskülönbség, mint a nyomásesés a hőcserélőben, 30-60 Pa szerencsés esetben.
Lehetne a hőcserélő 60 cm széles, 0,6 m magas, 1 m hosszú. Szerintem ellenáramúként érdemes bekötni.
6 mm távolságra vannak egymástól a fólia rétegek, 100 ilyen réteggel 1x0,5x100=50 m2 a hőátadó felület.
Ha jól számoltam, egy ilyen hőcserélő várható hatásfoka 120 m3/h légáram esetén 85-92%, 60 m3/h légáram esetén 92-95,8% lenne. 240 m3/h esetén ez 74-85%.
3 mm-es járatokkal fele a keresztmetszet, duplája az áramlási sebesség,
Δp 60/120/240 m3/h esetén 85/170/350 Pa a nyomásesés.
A Recair hőcserélő honlapján szerepel egy számolóprogram. A program eredményeiből k=20 W/m2°C hőátadási tényező adódik. Az egy profi módon kialakított hőcserélő, ennél becslésem szerint szerencsés esetben a fele, de legalább a negyede elérhető.
Az utóbbi kettő sajnos nem fog öszejönni, mert oda is lesz ablak téve ahol most nincs, és ahol van, ott is nagyobb lesz mint most. :-)) Szóval komolyan bele lesz nyúlva, ezért is kell mindent jóelőre tudnom. :-))
"vagy nincs az egész padló alatt, csak járkálós részen"
Ez nem is akkora hülyeség: ha a padló készítésénél már elég pontosan lehet tudni, hogy hogyan lesz berendezve a helyiség, akkor lehetne csak a huzamosabb ideig egy-helyben tartózkodásos helyeket (és esetleg a járkálási útvonalakat) padlófűteni. És akkor a viszonylag kis felület miatt az ott lehet jó meleg is.
