Főleg ha úgy, hogy még szembe sem jöttek! Pont tőletek kifelé már eléggés egységes, de addig?! Nem is tudom, van-e ennél erősebben fogazott/félbemarad szélesítés?
A Dob utca újabb kori szélesítésének szép példája a mostani burkolászás. Olyan keskenyre sikeredett a járda, hogy tegnap, amikor egy barátom a hóesésben egy esernyővel hazakísért, hiába karoltam belé, egyikünknek az úttesten kellett mennie. Ez azért túlzás, szerintem legalábbis.
Én is, mert ugye ott az iroda. De most olvastam éppen Thurzót, akinek a Magyar utca már külváros volt (a Kiskörúton túlra meg csak útlevéllel merészkedett).
Hiszen azért is írtam úgy, hogy szerintem, mert ez csak az én véleményem, és nem biztos, hogy helyesen gondolom. Mindenesetre amennyire én tudom és látom, hogy komoly társadalmi változások, amelyek egy új kort határoznának meg, csak a XIX. században kezdődtek el. Amikor József nádor is tevékenykedett, már ha rá gondoltál. A reformkorban kezdődött Magyarországon a középkori feudális társadalom átalakulása (mondom: szerintem). Tudom, hogy más országokban akkor már rég zakatolt az ipari forradalom és a gyarmatosítás, de ezekről Magyarország csúnyán lemaradt.
A Kossuth Lajos utcát valóban, rendesen kiszélesítették, de az Astorián túl, a Rákóczi út már kezdetektől fogva a mai szélességgel bírt. Mindkét oldalán találhatóak klasszicista épületek, amelyek 1848 előtt épültek, még a szélesítések előtti korban.
A nagyon csak félig kiszélesített utca egyixép példája a Dob utca. :-) De mára talán pont ez a szép benne!
Én is ezen gyakran elgondolkoztam, igaz, fordítva, a templomtól északra. Akkor még a hegynek sem kellett volna annyira mennie, meg nagyjából félúton lenne a Lánc és Szabadság-híd között. A Kossuth Lajos u. nyomvonalában sem lett volna nagyobb törés. Vagy valamiféle aranymetszés adta ki a helyét?
A fogalom nem egyetemes, legfeljebb a tankönyvi leegyszerűsítésben az. Nem véletlen, hogy jobb helyeken már nem is a klasszikus ókor-középkor-újkor-legújabb kor (ugye, ugye, fél évszázadon át így tanultuk) felosztással operálnak, hanem olyan egyedi fogalmakkal, mint iparosítás kora, hosszú XIX. század, a felvilágosodás kora, stb. Kinek-kinek mire van éppen szüksége, azt definiálja.
Szerintem nem jó történelem könyvet használsz. A középkor véget ért Magyarországon is Mohács előtt. A fogalom egyetemes, nem ország specifikus. Archimedesz az ókorban se volt ilyen nagyvonalú. Egyébként meg egy tér tulajdonos Nádornak köszönhetjük Pest városának és annak is a Belvárosának megújítását. őt pedig középkorinak tartani meglehetősen kétséges. Úgy mellesleg laktam 1848 már álló épületben, a Jaegergasseban.
Én ebben nem vagyok biztos, hogy a Rákóczi út is olyan széles volt, minden esetre, a duplázások mindig úgy történnek, hogy az egyik oldalból elvettek a megkivánt szélességből eredő területet. Így fele annyi tulajjal kellett egyezkedni. Van is kép a bontásokról.
A híd konstrukciójához annyit, hogy nyilvánvaló, egy hosszabb híd lényegesen többe kerül. Az Erzsébet hídnál követelmény volt a partra épített pillér. Ha sokan nem is, de én még emlékszem beagyott Dunára. 1890-1900-ban meg még emlékeztek 1838-ra.
A középkorból Pesten szinte semmi se maradt a telek kiosztástól eltekintve, 1686 után épült minden. Tehát azt mondhatnánk hogy késő barokk a városmag lehetne. A háborús pusztítások azonban ezt is megtizedelték, Hentzi, Malinovszkij... Jobbára csak a templomok maradtak meg.
A mai Rákóczi utat nemigen kellett duplázni, az olyan széles volt a híd építésekor is, mint ma. A híd és az Astoria között volt nagy tarolás. Pedig milyen klassz lenne egy kis középkori városmag...
Ne haragudj, nagy dolog nem történt, a Kossuth Lajos utca- Rákóczi utat szélességében meg duplázták. De ilyet több utcával megtettetek városban. Néhol máig sincs befejezve. Azaz régebbi belógó épület máig is áll. A vonal vezetésnek viszont ott vannak törései. Nem egyenes mint pl az Andrássy út. A másik, ezek a törések az akkori járműveket nem is nagyon zavarták. A csuklós villamosok-buszok egészen új találmányok az útvonal kialakításhoz képest.
Jóformán teljesen le kellett rombolni a belvárost - ekkor tűnt el végleg, ami a régi Pestből megmaradt. Persze lehet, hogy nem is volt érdemes megőrizni.
Talán egy hídtörténettel foglalkozó könyvben olvastam egyszer, hogy nagyon komoly politikai feladatot jelentett a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út nyomvonalának kialakítása, létrehozva az Erzsébet híd - Keleti pályaudvar tengelyt.
Azért 1900 körül a pesti oldalon a telekosztás nemigen lehetett akadály, hiszen éppenhogy az épülő-tervezendő Erszébet híd tengelyéhez alakították ki az utcák vonalát, bontásokkal, újraszabályozásokkal; tehát a mostani Ferenciak tere környéki épületek még nem voltak útban.
Nekem volt valamikor 1946-os Budapest Magazinom, ahol egy cikk pl azt taglalta, hogy az Andrássy út vonalában a belvárosban mindent le kellene tarolni, azt is ami még áll, és érdekes módon az is ott éri a budai oldalt a Döbrentei térnél. Tehát létezett ilyen terv. Mármint fede híd.
Végül is az egész vonal vezetés nehézkes, egyrészt a telekosztás, és Gellérthegy miatt. Igy is úgy is kanyar kell hozzá. A híd, alagút mindig a legdrágább része az ilyeneknek, nyilvánvaló, hogy a legrövidebbet építik. Nekem még így is jobban tetszik.
Én itt mindig csak azon csodálkozom, hogy nem merült fel, hogy a hidat úgy 5-10 méterrel délebbre építsék meg. Mármint nem az 1960-as újjáépítéskor, hanem még úgy 1900 körül, hiszen a templom már akkor is útban volt, és mivel így is a Gellérthegy oldalának megy a budai oldalon, ott már oly' mindegy lett volna az a 10 méter.
De tulajdonképpen miért is kötelező egy folyón átívelő hídnak a víz folyására pont merőlegesen épülnie? Ha a pesti vége az említett 10 méternyivel délebbre, a budai meg úgy (akár) 40-50 méterrel északabbra lenne, talán még nem is lenne igazán feltűnő a ferdesége, mégis mindent kikerülne mindkét oldalon...
Van egy Nagy Budapest Törzsasztal nevű asztaltársaság, tizenegyedik évébe lépett az idén. Havonta egyszer, minden hónap első keddjén találkozunk (nyitott asztaltársaság egyébként), többé-kevésbé ez a gyülekezet a Budapest folyóirat szerkesztő bizottsága is. No, ma este az egyik kedves tagunk körbeküldött egy leletet (szokás ez ott), hogy nézzük meg, milyen jót vett az antikva.hu-n. Ez a könyv volt az, mire boldog örömmel ráordítottam: jé, te vetted meg előlem? Hát így.
Képzeljétek, találkoztam ma este azzal az emberrel, aki megvásárolta a budapesti háromszögelési pontokról szóló könyvet az antikva.hu-n. Irtó rendes pacák, azt mondta, bárkinek bármikor betekintést enged. Mármint az én ajánlásommal. :-)
Elvették. Elég hosszadalmas ügy volt a visszaszerzése, ügyvédek meg minden be volt dobva. Nagy volt a tét, így megérte neki és a fiainak. Effektiv földbirtok volt, több kastély, vadász ház meg egyebek. Döbbenetes volt látni, hogy minden épület karban volt tartva nem ugy mint nálunk az elvett hasonló jellegű épületek. Sok fényképet láttam nála, mikor folytak az ügyek.
