Én nem, mert Columbóból, Die Hardból és egyebekből már sejthető, hogy milyen. Inkább úgy mondanám, hogy semmilyen, nincs karaktere, mint NY-nak vagy Budapestnek. Egészében nézve unalmas, részleteiben viszont azért vannak ott klassz helyek.
2ly szokta mondani, hogy te jó ég, azt hittem, már minden képet láttam a fortepanon, aztán tessék, egy olyan, amelyet mintha még soha. Ezt most találtam:
13338
Mint egy preraffaelita festmény. Istenem, de szeretném tudni, milyen színű volt a ruha, a kalap, a haj, a vadvirág...
Igen, eléggé a Batthyány környéke :-) Ámbár nemrég egyik útban álló szürke nemistudommi lebontásra került. Mostanra csak a Budai apollóval szemközti bérház türemkedik be a széles utcába.
Valóban, ámbár a Csányi utcának sem kell a szomszédba menni egy kis lépcsőzgetésért. Érdekes hogy mennyire kifejezetten a Klauzál tér környékére jellemző ez az erősen fogazottság.
Talán még a Mixáth tér környéke...
Budán hébe-hóba előfordul a Batthyány utca környékén, de nem vészes.
Főleg ha úgy, hogy még szembe sem jöttek! Pont tőletek kifelé már eléggés egységes, de addig?! Nem is tudom, van-e ennél erősebben fogazott/félbemarad szélesítés?
A Dob utca újabb kori szélesítésének szép példája a mostani burkolászás. Olyan keskenyre sikeredett a járda, hogy tegnap, amikor egy barátom a hóesésben egy esernyővel hazakísért, hiába karoltam belé, egyikünknek az úttesten kellett mennie. Ez azért túlzás, szerintem legalábbis.
Én is, mert ugye ott az iroda. De most olvastam éppen Thurzót, akinek a Magyar utca már külváros volt (a Kiskörúton túlra meg csak útlevéllel merészkedett).
Hiszen azért is írtam úgy, hogy szerintem, mert ez csak az én véleményem, és nem biztos, hogy helyesen gondolom. Mindenesetre amennyire én tudom és látom, hogy komoly társadalmi változások, amelyek egy új kort határoznának meg, csak a XIX. században kezdődtek el. Amikor József nádor is tevékenykedett, már ha rá gondoltál. A reformkorban kezdődött Magyarországon a középkori feudális társadalom átalakulása (mondom: szerintem). Tudom, hogy más országokban akkor már rég zakatolt az ipari forradalom és a gyarmatosítás, de ezekről Magyarország csúnyán lemaradt.
A Kossuth Lajos utcát valóban, rendesen kiszélesítették, de az Astorián túl, a Rákóczi út már kezdetektől fogva a mai szélességgel bírt. Mindkét oldalán találhatóak klasszicista épületek, amelyek 1848 előtt épültek, még a szélesítések előtti korban.
A nagyon csak félig kiszélesített utca egyixép példája a Dob utca. :-) De mára talán pont ez a szép benne!
Én is ezen gyakran elgondolkoztam, igaz, fordítva, a templomtól északra. Akkor még a hegynek sem kellett volna annyira mennie, meg nagyjából félúton lenne a Lánc és Szabadság-híd között. A Kossuth Lajos u. nyomvonalában sem lett volna nagyobb törés. Vagy valamiféle aranymetszés adta ki a helyét?
A fogalom nem egyetemes, legfeljebb a tankönyvi leegyszerűsítésben az. Nem véletlen, hogy jobb helyeken már nem is a klasszikus ókor-középkor-újkor-legújabb kor (ugye, ugye, fél évszázadon át így tanultuk) felosztással operálnak, hanem olyan egyedi fogalmakkal, mint iparosítás kora, hosszú XIX. század, a felvilágosodás kora, stb. Kinek-kinek mire van éppen szüksége, azt definiálja.
Szerintem nem jó történelem könyvet használsz. A középkor véget ért Magyarországon is Mohács előtt. A fogalom egyetemes, nem ország specifikus. Archimedesz az ókorban se volt ilyen nagyvonalú. Egyébként meg egy tér tulajdonos Nádornak köszönhetjük Pest városának és annak is a Belvárosának megújítását. őt pedig középkorinak tartani meglehetősen kétséges. Úgy mellesleg laktam 1848 már álló épületben, a Jaegergasseban.
Én ebben nem vagyok biztos, hogy a Rákóczi út is olyan széles volt, minden esetre, a duplázások mindig úgy történnek, hogy az egyik oldalból elvettek a megkivánt szélességből eredő területet. Így fele annyi tulajjal kellett egyezkedni. Van is kép a bontásokról.
A híd konstrukciójához annyit, hogy nyilvánvaló, egy hosszabb híd lényegesen többe kerül. Az Erzsébet hídnál követelmény volt a partra épített pillér. Ha sokan nem is, de én még emlékszem beagyott Dunára. 1890-1900-ban meg még emlékeztek 1838-ra.
A középkorból Pesten szinte semmi se maradt a telek kiosztástól eltekintve, 1686 után épült minden. Tehát azt mondhatnánk hogy késő barokk a városmag lehetne. A háborús pusztítások azonban ezt is megtizedelték, Hentzi, Malinovszkij... Jobbára csak a templomok maradtak meg.
A mai Rákóczi utat nemigen kellett duplázni, az olyan széles volt a híd építésekor is, mint ma. A híd és az Astoria között volt nagy tarolás. Pedig milyen klassz lenne egy kis középkori városmag...
Ne haragudj, nagy dolog nem történt, a Kossuth Lajos utca- Rákóczi utat szélességében meg duplázták. De ilyet több utcával megtettetek városban. Néhol máig sincs befejezve. Azaz régebbi belógó épület máig is áll. A vonal vezetésnek viszont ott vannak törései. Nem egyenes mint pl az Andrássy út. A másik, ezek a törések az akkori járműveket nem is nagyon zavarták. A csuklós villamosok-buszok egészen új találmányok az útvonal kialakításhoz képest.